- hirdetés -

Az orosházi születésű Orovecz Sándor 13 éve kezdett a hajléktalanszállón dolgozni szolgálatos munkatársként. Mint mondta, megjárta a ranglétra minden fokát: volt éjszakai és nappalos szolgálatos is. Hét éve vezetője az intézménynek, de hiányzik neki az ellátottakkal való közvetlen kapcsolat. Azt vallja, hogy van, akinek csak egy segítő beszélgetés, és egy  támogató lökés kell, hogy a helyes útra lépjen. Ezen munkálkodik, mert ez az élete.

– Kisgyermekkorom óta szeretek idősekkel foglalkozni. A családon belül is volt olyan probléma, amit együttes erővel sikeresen megoldottunk. Van, akinek erre nincs lehetősége, nincs ilyen háttere, ezeknek az embereknek szeretnék segíteni – kezdte az orosházi hajléktalanszálló vezetője.

Összefogás nélkül nem megy

Orosházán járt általános és középiskolába. Polgári szolgálatát a Vöröskeresztnél teljesítette, ott ismerkedett meg a szegény sorban élő emberekkel, és azokkal az élethelyzetekkel, amelyek megoldásában segíteni akart. Pedagógia-nevelő szakon végzett, és ahogyan ő fogalmazott: lehetőségem nyílt arra, hogy segítsek és a hajléktalanszállón szolgálatot teljesítsek.

Több mint egy évtizede a fedél nélkülieken segít Orovecz Sándor (Fotó: Kecskeméti Krisztina)
Több mint egy évtizede a fedél nélkülieken segít Orovecz Sándor (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Hozzátette, mindezt nem tudta volna elérni, ha nincsenek mögötte segítő szülei, akik a mai napig támogatják lelkileg, és büszkék arra, amit elért a munkájában és életében.

– Amikor nappalos vagy éjszakai szolgálatot teljesítettem, közvetlen közelről láttam azokat az élethelyzeteket és problémákat, amelyekkel az ott élők küszködnek. Sokszor hiányzik ez a közvetlen kapcsolat, hiszen ott nyílt lehetőségem igazi, mély lélektani beszélgetésre – mesélte Orovecz Sándor, majd így folytatta: amikor vezető lettem, egy TIOP-os pályázat keretében bővítettük és felújítottuk a hajléktalanszállót. Ez kiegészült azzal, hogy sok változás történt intézményi szinten is. Egy teljesen új csapattal kezdtem el a munkát, az első év ilyen szempontból a közös koncepció kialakítása volt. Szerencsés vagyok, mert úgy érzem, hogy nagyon jól működő munkakapcsolatom van a dolgozókkal. Az évek alatt az orosházi intézmény egy jól felszerelt, jól működő intézmény lett.

Orovecz Sándor többször hangsúlyozta, hogy az érdem nem egyedül az övé.

–  Az utolsó hét évben több mint 100 millió forintért valósítottunk meg pályázatot az Egységes Szociális Központ (ESZK) támogatásával.  Példaértékű az önkormányzat és a város hozzáállása a hajléktalan helyzettel kapcsolatban. A város több intézményével állunk jó kapcsolatban, sok segítséget és támogatás kapunk az ESZK-tól, ami nagyon jó érzéssel tölt el. Minden, amit elértünk, hogy több embert sikerült visszaintegrálni a munkaerőpiacra és lakhatásba, a hajléktalanszálló összes dolgozójának, és a városnak a közös sikere.

Ha már a sikerről volt szó, megkérdeztem Orovecz Sándort, hogy mit tart pályáján a legnagyobb sikernek.

– A segítő szakmában a siker fogalma más. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek az emberek sokszor önhibájukon kívül jutnak erre a szférára. A fősiker természetesen a társadalomba való visszaintegrálás, de ha egy hajléktalan egyetlen éjszakát is nálunk tölt el, és nem az utcán fázik, nekünk már az is egy hatalmas siker.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.