Egész nap közvetítettük a helyi történéseket. Itt szedtük össze a legfontosabb infókat.
Szép vasárnap reggelt kívánunk! Megkezdjük egész nap tartó online hírfolyamunkat a kvótanépszavazásról.
06:26
Nem egészen fél órával ezelőtt kinyitottak a szavazókörök az egész országban. Orosházán 37 szavazókör van, a települési szintre bejelentkezettek és az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókör a Vörösmarty iskola.
Minden választópolgár csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le szavazatát – hogy melyik ez a szavazókör és hol található, arról korábban levélben értesítették a választásra jogosultakat. Ha esetleg a levelet nem találják, itt a segítség.
06:34
Az első szavazók előtt zárják le az urnákat
Így a szavazás elején nézzünk néhány fontos infót.
A szavazás megkezdése előtt valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság a vasárnapi országos népszavazáson, az összes szavazókörben – írja az MTI.
A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazás miatt megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzéken. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.
A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üres-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a papír urnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez. A műanyag urnákat pedig az összeillesztés után a két szemben lévő oldalon az erre a célra kialakított nyílásokon keresztül egy-egy plombával lezárja.
A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – annak szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni. Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak mozgóurnás szavazás esetén. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárását követően kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.
Az országos népszavazáson 3177 település 10 331 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult kevesebb mint 8 millió választópolgár reggel 6 és este 7 óra között.
Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.
06:45
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országos népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 331 szavazókör szavazatszámláló bizottsága megkezdte munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták voksukat.
Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.
07:02
Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap
Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében.
A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja. Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papír, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország körvonalát – és benne a 2016-os számot – mutató riccelés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni az „igen” vagy a „nem” feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak az egyik válasz „bekarikázása”, „besatírozása”, „kipipálása”, és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a választópolgár nem kötelezhető annak használatára. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem „hazavittek” a választók. Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.
07:52
Részvételi arány – 7 óra – 1,16 százalék
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,16 százaléka (92 524 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint
A fővárosban a szavazók 0,78 százaléka, 10 522 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,47 százalék, ami 4294 szavazót jelent.
A legalacsonyabb részvételi arány Baranya megyében volt: 1,04 százalék, 3238 szavazó.
Orosházán az összesen 24 125 szavazásra jogosultból 227-en adták le voksukat. Ez 0,94 %-os részvételt jelent.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
08:59
A szavazatszámláló bizottság tagjai nem használhatnak adatrögzítésre alkalmas eszközöket a szavazás alatt
A szavazatszámláló bizottságok tagjai reggel 6 óra és a szavazás lezárása között nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (mobiltelefont, diktafont, laptopot) a szavazóhelyiségben az országos népszavazáson.
A 10 331 szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben, a szavazás alatt csak a hivatalos választási iratokat és a helyi választási irodától kapott – az idei választáson lila színnel író – tollat használhatják. Más adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (mint például a mobiltelefon, papír, egyéb toll vagy ceruza, diktafon, laptop) nem használhatnak.
Ilyen eszközöket magánál tarthat a szavazatszámláló bizottság tagja, tehát nem kell „leadni” a telefonokat, de azokat nem szabad használni a szavazóhelyiségben. Természetesen, ha a bizottság tagja elhagyja a szavazóhelyiséget, kint már használhatja a telefonját.
A tilalom célja, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai ne jegyezhessék fel, hogy ki volt már szavazni, illetve még ki nem. Ennek a tilalomnak a megszegése – tehát például annak megnézése és feljegyzése a névjegyzékből, hogy ki nem volt még szavazni, majd az információ kijuttatása a szavazóhelyiségből – súlyos törvénysértés, és büntetőeljárást von maga után.
A mobiltelefon-használatot tiltó rendelkezés nem vonatkozik a jegyzőkönyvvezetőre, akinek feladata, hogy a rendkívüli eseményekről, valamint a részvételről – az úgynevezett napközbeni jelentésekben – a meghatározott időközökben tájékoztassa a helyi választási irodát.
09:25
Egész nap szabad kampányolni a 150 méteres határokon kívül
Általános kampánycsend már nincs, a választási törvény azonban azt előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A tiltott zónákat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján külön-külön is megjelenítették.
A Google-térkép alapján létrehozott alkalmazás az NVI hivatalos oldalán, a www.valasztas.hu oldalon a „Hová menjek szavazni?” menüpont alatt érhető el. A választópolgárnak a saját lakcímét kell megadnia a szavazóhelyiség térképes megjelenítéséhez, vagy – ha átjelentkezett – az adott településnek vagy fővárosi kerületnek a nevét.
A szavazóhelyiség címére kattintva megjelennek a szavazóköri információk, a térkép alatti linkre kattintva pedig tájékoztató jelleggel megmutatja az alkalmazás a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres sugarú kampányhatárt.
09:38
Részvételi arány – 9 óra – 7,25 százalék
Vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,25 százaléka (578 666 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 4,85 százaléka, 65 163 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 8,92 százalék, ami 37 988 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 6,33 százalék, 34 281 szavazó.
Orosházán az összesen 24 125 szavazásra jogosultból 1737-en adták le voksukat. Ez 7,20 %-os részvételt jelent.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
09:49
Nem szavazhat, aki nem írja alá a névjegyzéket
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott, vagy megtagadja a névjegyzék aláírását – írja az MTI.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, lakcímét vagy személyi azonosítóját, emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de ha visszatér, és magával hozza érvényes igazolványát, szavazhat. A választót a visszautasítottak jegyzékéből ilyen esetben sem kell törölni.
Vissza kell utasítani azt a választót is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott, azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken.
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha kifogásolja, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja arról, hogy az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
10:01
Orosházán rendben zajlik a szavazás
– A népszavazás Orosháza mind a 37 szavazókörében rendben elkezdődött, 10 óráig nem érkezett jelentés semmilyen rendkívüli eseményről – mondta kérdésünkre dr. Durayné dr. Nikolics Nikoletta, a helyi választási iroda helyettes vezetője.
10:38
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság, vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, kérhet segítséget. A szavazatszámláló bizottságok egyik feladata a segítségnyújtás. Például az írásképtelen választópolgár helyett – ennek a ténynek a feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. A vakok és gyengénlátók Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe annak érdekében, de ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár péntek délutánig igényelte. Mozgóurna – indokolt esetben – 15 óráig kérhető.
A névszavazás miatt nyitva van a kormányablakok is – okmánypótlásra van lehetőség 18 óráig. Lustyikné dr. Papp Anikótól, az Orosházi Járási Hivatal vezetőjétől megtudtuk, Orosházán szombat 7 fő igényelt okmányokat, vasárnap 11 óráig már nyolcan. A tótkomlósi kormányablakot szombaton öten, vasárnap eddig négyen keresték fel okmányaik miatt.
10:49
A Nemzeti Választási Irodához (NVI) szombat éjfélig beérkezett összes levélszavazat azonosító nyilatkozatát feldolgozták vasárnap reggelre. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak – erre 274 ezren jogosultak, közülük 121 ezren már leadták szavazatukat. Aki elmulasztotta postán feladni, az a levélszavazatát még a voksolás napján is leadhatja az egyéni választókerületi székhelyek választási irodáiban, illetve a külképviseleteken. Az NVI-hez szombat éjfélig 89 405 levél érkezett vissza, ezek mindegyikét ellenőrizték vasárnap reggelig – 74 652 irat volt érvényes (83,50 százalék).
Ha a válaszborítékban lévő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékot. Ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat és úgy számlálják meg.
11:08
A helyi pártvezetők szerint
A napokban arra kértük a pártok helyi szervezetinek vezetőit, foglaljanak állást a népszavazást tekintve. A nem szavazat mellett tette le voksát Molnár Béla, a Fidesz helyi elnöke, mint fogalmazott, együtt érez a háborúk üldözötteivel, de más megoldást kell találni megsegítésükre. Dr. Szabó Ervin, a Jobbik helyi elnöke szerint minden józan gondolkodású ember nemmel szavaz. Fetser János, az orosházi MSZP elnöke szerint ez a népszavazás egy bohózat, amiben ne vegyenek részt a választók, otthon kell maradni. Az otthonmaradásra biztat a Demokratikus Koalíció nevében Papp Róbert is, aki szerint valójában az ország unióban maradásáról vagy kiléptetéséről van szó. A Munkáspárt nevében Kiss János úgy fogalmazott, nemmel kell szavazni, mert ez a helyes állásfoglalás.
Az elmúlt hetekben Orosházán is bőszen kampányoltak a politikusok a népszavazás kapcsán, volt itt Tállai András államtitkár, dr. Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, közleményeket küldött Simonka György országgyűlési képviselő, levelet írt Dávid Zoltán, a város polgármestere.
A népszavazás kapcsán írt anyagaink ide kattintva találhatók, ha újraolvasnátok.
12:06
Részvételi arány – 11 óra – 16,37 százalék
Vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 16,37 százaléka (1 307 276 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 13,13 százaléka, 176 569 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 18,54 százalék, ami 66 778 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 14,61 százalék, 79 107 szavazó.
Orosházán az összesen 24 125 szavazásra jogosultból 4 151-en adták le voksukat. Ez 17,21 %-os részvételt jelent.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
12:46
Nem sok minden történik Orosházán, ebédidőben nem túl sokan vannak a szavazókörökben. Addig teszünk egy kis országos kitekintést, nézzük, mit nyilatkoztak az MTI-nek azon országos politikusok, akik már voltak szavazni.
Orbán: a legfontosabb, hogy több lesz-e a nem, mint az igen
Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a vasárnapi kvótanépszavazás legfontosabb kérdésének, hogy több lesz-e a nem szavazat, mint az igen. A kormányfő azt közölte, ha így lesz, vagyis a nemek győznek, akkor annak – érvénytelenség esetén is – lesz közjogi következménye.
A miniszterelnök azután nyilatkozott újságíróknak – akik között sok külföldi tudósító volt -, hogy leadta szavazatát Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában. A szavazókörbe feleségével, Lévai Anikóval érkezett reggel fél kilenc után. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, arra számít, hogy több nem szavazat lesz, mint igen, és ez elegendő felhatalmazást adhat a mindenkori parlamentnek és kormánynak.
„Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen” – fejtette ki.
Az alkotmánymódosítás lehetőségét Orbán Viktor nem zárta ki, de nem ezt tartja a jövő hét legfontosabb feladatának, hanem a brüsszeli tárgyalásait arról, hogy egy megfelelő eredmény esetén ott elérje: „ne legyen kötelező befogadni olyan embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk maradhasson”. Hozzátette, ha az Európai Unió egy demokratikus közösség, akkor el kell fogadnia a magyarok véleményét.
Utalva arra, hogy az EU-ban Magyarország az első, amely népszavazást tart a kérdésről, azt mondta, „büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk az elsők”, és örülne, ha ezt mások is követnék.
Közölte továbbá: itthon többpárti megbeszélést indítanak arról, milyen jogi formában illesszék be az emberek akaratát a magyar jogrendbe. Elmondta azt is, hogy szombaton ő maga is részt vett telefonos kampányolásban, és „nagyon megértő, együttérző, az ügy fontosságát átlátó választópolgárokkal” beszélt.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az igenek győzelme esetén lemond-e.
12:57
Vona: egyedüli tét az érvényesség
A Jobbik elnöke a népszavazás érvényességét nevezte az egyetlen tétnek, miután vasárnap leadta voksát a XI. kerületi Öveges József Szakközépiskola és Szakiskolában kialakított szavazókörben.
Vona Gábor – aki feleségével és kisfiával érkezett – újságíróknak azt mondta: ha nem lesz érvényes a referendum, akkor több mint 10 milliárd forintot egy közvélemény-kutatásra költött el Magyarország.
Az ellenzéki párt vezetője megismételte: ebben az esetben Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell mondania. Az érvénytelenség másik következményeként jelölte meg, hogy az ország Brüsszel kezébe ad egy aduászt azzal, hogy nem utasította el a kvótákat. Ezért vett részt és szavazott nemmel – indokolta.
Az érvényességet firtató kérdésre azt mondta: szerinte az a határon lesz.
Kitért arra is, hogy egy évvel ezelőtt, amikor pártja javasolta a népszavazást, nem lett volna kérdés az érvényesség, most azonban más a helyzet, ezért továbbra is azon az állásponton van, hogy szerencsésebb lett volna egy alaptörvény-módosítás.
13:10
Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről
A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét. A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu oldalon is.
A szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben.
Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a voksolásban, vagy inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.
A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.
13:37
Részvételi arány – 13 óra – 23,56 százalék
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 23,56 százaléka (1 881 856 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 21,31 százaléka, 286 468 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 25,91 százalék, ami 93 356 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 21,61 százalék, 117 051 szavazó.
Orosházán az összesen 24 125 szavazásra jogosultból 5887-en adták le voksukat. Ez 24,40 %-os részvételt jelent.
A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
13:48
Mozgóurnás szavazás – 15 óráig lehet kérni
Aki a szavazóhelyiségben egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, igényelhet mozgóurnát.
A szavazás napján 15 óráig a szavazatszámláló bizottságtól (nyomtatvány a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ide kattintva). A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt, aki így leadhatja voksát.
14:09
Városunkban továbbra sem történt semmi rendkívüli esemény. Az országosnál egy százalékkal magasabb a részvételi arány, de így is elmarad a korábbiaktól. Amíg nincs nagy történés, nézzük az MTI alapján, mi a nemzetközi visszhangja a mai szavazásnak.
Külföldi sajtó Magyarországról – Brit, német, spanyol és olasz sajtó
A brit, a német, az olasz és a spanyol média is foglalkozott a magyarországi kvótanépszavazással vasárnap.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap a Brüsszel elleni lázadás elsődleges mozzanatának nevezte a népszavazást. Felcsútról keltezett beszámolóban Bojan Pancevski azt írja: a helyi kisvasút testesíti meg Orbán Viktor miniszterelnök ambivalens viszonyát Brüsszelhez. Magyarország az uniós fejlesztési folyósítások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik a térségben, miközben Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a magyar kormány Brüsszel egyik legélesebb hangú bírálója is – áll a cikkben.
A The Sunday Times szerint a menekültek elosztási tervének elutasításával Orbán Viktor valójában Angela Merkel német kancellár és a nyitott kapuk általa képviselt politikája ádáz ellenlábasaként pozícionálja magát.
Ezzel az álláspontjával Orbán nemcsak a lengyel, a szlovák és a cseh EU-szkeptikus vezetők, hanem a Nyugat-Európában előretörő jobboldali populisták körében is támogatásra lelt, magára haragította viszont a régebbi EU-tagállamokat, mindenekelőtt Németországot, az EU legnagyobb befizetőjét – áll a brit lap írásában.
A The Guardian című baloldali brit napilap online kiadásában megjelent írás idézi Gerald Knaust, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini kutatóintézet igazgatóját, aki szerint a Magyarországra jutó 1294 menekült körüli csetepaté valójában háború, amely a nemzetállam szerepéről és az európai demokrácia mibenlétéről folyik. A népszavazás olyan mutatvány, amely nem az eredményről szól, Orbánt nem az aggasztja, hogy akárhány menekült megjelenik-e Magyarországon, hanem a menekültügy a magyar kormányfő számára a cél elérését szolgáló eszköz, a cél pedig az európai kulturális ellenforradalom és a liberális Európa felszámolása – mondta Knaus a brit lapnak.
A The Guardian szerint Orbán – ellentétben olyan populistákkal, mint Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának volt vezetője – nem akar kilépni az EU-ból. Hisz azonban a brüsszeli hatalmi jogkörök visszavételében, a migránsokat távol tartó kerítésekben és annak a liberális demokráciának a lebontásában, amelyet mások mellett Angela Merkel képvisel – áll a brit lap írásában.
A német Die Zeit online kiadásában Magyarország – A keresztény-nemzeti bezárkózás országában címmel közölte Philip Faigle írását, aki szerint Orbán Viktor kormányfő „agresszív kampánnyal” biztatta a polgárokat arra, hogy nemmel szavazzanak a népszavazáson, az ellenzék pedig „szinte megnémult”. A szerző kiemelte hogy Orbán Viktor nemcsak „beszélt és provokált” az utóbbi hónapokban, hanem egyre inkább elzárta országát a menekültek előtt.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Magyarország igenje Orbán nemjére? címmel közölte Clemens Verenkotte beszámolóját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor számára sok minden forog kockán, és a népszavazás elbukhat a részvételi arány miatt. Kifejtette: kizárólag a révételi aránytól függ a kormányfő azon „reménye, hogy egy sikeresen keresztülvitt referendum révén megerősödve követelhesse Berlinben és Brüsszelben uniós jogkörök visszahelyezését a nemzeti parlamentekhez”.
Idegengyűlölő népszavazásnak minősítette a magyarországi referendumot szerkesztőségi cikkében az El País spanyol baloldali napilap.
Az újság szerint a népszavazás megtartása sérti az Európai Unión belüli együttélés minimális normáit, és üzenet, mi történhet a közeljövőben, ha elterjed a bevándorlásellenes populista diskurzus. A referendumon feltett kérdés tökéletes példája a politikai demagógiának, amelyben a demokrácia nevében és a közvélekedésre való hivatkozással ugorják át a demokratikus gyakorlat minden elemét – véli az El País, megjegyezve, hogy a magyar miniszterelnök túl hamar elfelejtette, hogy Magyarország mindössze 12 évvel ezelőtt önként lépett be az unióba.
Mint a lap írta, Orbán nem tarthat igényt az unióhoz tartozás privilégiumaira, amikor úgy tűnik, hogy átlépi annak normáit egy referendummal, amely megkérdőjelez egy Magyarország által elfogadott szerződést. Az El País szerint a népszavazás nemcsak a menekültek ellen irányul, hanem a magyarok ellen is, mert „Orbán felelőtlensége terhet ró” rájuk.
„Budapest és a migránsok. Az európai csapda” címmel írt cikket az olasz Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap, egy magyarországi „neonáci” tüntetés résztvevőinek a fényképével a címoldalán, úgy vélte, akármi is legyen a referendum eredménye, annak következményei és üzenete nagyon aggasztják Európát, mivel a harmadik „lökés” lesz Görögország és a Brexit után.
A római Il Messaggero kommentárja szerint Magyarország Brüsszel ellen vonul az urnákhoz, amellyel Orbán Viktor saját politikai vezető szerepét akarja megerősíteni az „ultranacionalista” Jobbikkal szemben. A napilap úgy látja, hogy a migránsválság „manna” a magyar kormányfő számára.
Az Il Fatto Quotidiano szerint a migránsokra mondott nem „pürroszi győzelem” Orbán Viktor számára. Az olasz ellenzéki újság úgy látja, hogy a népszavazás eredménytelensége Orbán Viktor külföldi hitelességét aknázhatja alá, és vereséget jelentene Angela Merkel nyitott ajtós politikájával szemben. Magyarországon azonban Orbán így is győzelmet aratna – vélte a napilap.
Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap szerint akármi is legyen a népszavazás eredménye, holnaptól új szakasz kezdődik Budapest és Brüsszel kapcsolatában”
14:22
Kampánykifogás érkezett a választási bizottsághoz
A Békés megyei 04-es számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz benyújtott egy állampolgár egy kifogást, amit a bizottság elnöke hatáskör és illetékesség hiányában áttett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
– A kifogás a választási jogszabályok megsértésére hivatkozik. Egy szórólapot kifogásoltak, de erről az esetről a továbbiakban már csak a Nemzeti Választási Bizottság jogosult nyilatkozni – mondta érdeklődésünkre dr. Horváthné dr. Barta Edit az OEVI vezetője.
14:32
Mikor eredményes a népszavazás?
Úgy tűnik, ez most a legfontosabb kérdés.
Ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ez azt is jelenti, hogy nincs szavazategyenlőség. Összesen 8 272 625 állampolgár jogosult szavazásra, ebből magyarországi lakóhellyel 7 997 998, külhoni magyar 274 627.
Az érvényes népszavazás feltétele 4 136 313 érvényes szavazat.
15:41
Részvételi arány – 15 óra – 30,66 százalék
Vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,66 százaléka (2 448 614 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 27,38 százaléka, 368 184 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 35,45 százalék, ami 73 752 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 28,58 százalék, 154 810 szavazó.
Orosházán az összesen 24 125 szavazásra jogosultból 7349-en adták le voksukat. Ez 30,46 %-os részvételt jelent.
A következő adatok 17.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
17:05
Nem csak a szavazatok összeszámlálása az szszb feladata
A szavazatszámláló bizottságnak (szszb) a népszavazási voksok összeszámlálása előtt még több adminisztratív feladata van a szavazókör bezárása után.
A szavazóhelyiség bezárása után a szavazatszámláló bizottság (tekintettel arra, hogy az urnák felbontásáig még hosszú idő telik el) leragaszthatja az urnák nyílását urnazáró címkével.
Először megszámlálják és kötegekbe foglalják a fel nem használt szavazólapokat, és minden egyes kötegre ráírják, hogy fel nem használt szavazólapot tartalmaz, valamint a kötegben lévő szavazólapok számát. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot kivenni vagy abba beletenni.
Szintén megszámlálják az elrontott szavazólapokat, majd visszahelyezik a borítékba, amelyben gyűjtötték, és azt lezárják. A választás szavazóköri eredményéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elrontott szavazólapok számát.
Megszámlálják azt is, hányan szerepelnek a visszautasítottak jegyzékén, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben (azok a választók nem szavazhatnak, akiknek nincs érvényes személyazonosító okmányuk vagy nem írják alá a névjegyzéket). Ezután elcsomagolnak mindent a névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke és a szavazóköri jegyzőkönyvek kivételével.
Összeszámlálják, hányan írták alá a névjegyzéket (azaz vették át a szavazólapjukat), hányan szerepelnek a mozgóurnát igénylők jegyzékén, és ezt is felvezetik a jegyzőkönyvre. Az urnákat csak ezek után bonthatják fel.
17:13
Eredmények még ma éjjel
Jelen állás szerint úgy tűnik, nem lesz érvényes a népszavazás, de a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint ezt már ma megtudhatjuk: eredmények legkorábban 22-23 óra között várhatók.
Komolyabb zavar nélkül zajlik a népszámlálás – csupán áramszünet és rosszullét miatt kellett intézkedni. Békéscsabán az egyik szavazókörben rosszul lett a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, és hazament. Helyét póttag vette át. Orosházán a már említett eseten kívül (szórólap kifogásolása) nem történt rendkívüli eset.
17:22
Az érvénytelen szavazatokról szóló vita
minden bizonnyal elbizonytalanítja majd a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szavazatok összeszámlálásakor. Ezért vélhetően lassulni fog az eredmények megállapítása. De – mint feljebb írtuk – a várakozások szerint 22 óra magasságában már viszonylag magas lehet a feldolgozottság állása.
Ugyanakkor, ha nagyon szoros lesz az eredmény, akkor a külföldről beérkező szavazatok és a levélszavazatok, és az ezekben található érvényes szavazólapok száma akár még a jövő héten is befolyásolhatja a népszavazás érvényességét. Bár erre igen kicsi az esély, az biztos, hogy a szavazatok között elsöprő többségben lesznek a nemek.
A külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje már lejárt, összesen több mint 11 ezren vetették fel magukat. A legtöbben Londonban szavaznának, de Brüsszel is befért a top 5-be.
17:26
A levélszavazatok több mint 80 százaléka érvényes
Alig, hogy pár perce írtunk a levélszavazatokról, már ki is jött egy statisztika erről az MTI-n.
Véglegesítette a népszavazásra szombat éjfélig beérkezett levélszavazatok számát a Nemzeti Választási Iroda (NVI). A vasárnap reggeli adatok szerint a szombat délelőtt beérkezett levélszavazatok száma 814 volt, azóta azonban az NVI összeszámolta a szombat dél és éjfél között beérkezett levélszavazatokat is, így a végleges szombati adat 2330.
Ezek szerint szeptember 14. és október 1. között, szombat éjfélig 64 283 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez, és további 26 638-at a külképviseletekről szállítottak ide. Összesítve tehát 90 921 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez a vasárnapi szavazás megkezdése előtt. Ezek közül 89 405 szavazási iratot ellenőriztek vasárnap reggelig, és ebből 74 652 irat volt érvényes (83,50 százalék).
Hétfőn kezdődött meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése. Az NVI azt vizsgálja: le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a névjegyzék tartalmaz.
Ha a válaszborítékban lévő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, akkor külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékot. Ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat és úgy számlálják meg.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, amennyiben kérték felvételüket a névjegyzékbe.
17:31
Gulyás: politikailag érvényes lesz a népszavazás
Politikai értelemben akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50 százalékot – mondta Gulyás Gergely, a magyar parlament fideszes alelnöke az El País című spanyol baloldali napilapnak adott, vasárnap megjelent interjújában az MTI beszámolója szerint.
„Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot. Mi a nemek nagy többségét szeretnénk, hogy az állampolgárok így adják támogatásukat ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyaljon az EU-ban más kormányokkal” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy szerinte az európai állampolgárok nagy többsége is ugyanezeket a nézeteket osztja.
Mint mondta, a magyar referendum jó példa lehet más uniós országoknak, hogy ki lehet nyilvánítani: az Európai Bizottság által hozott megoldások szemben állnak az európai szavazók véleményével.
A kormány álláspontját firtató felvetésre hangsúlyozta: az nem kérdés, hogy szolidaritást kell mutatni és anyagilag segíteni kell azokat a biztonságos országokat, ahová a menekültek elsőként érkeznek, például a szírek esetében Törökországot, de „nincs semmilyen nemzetközi törvény, amelyik azt mondja, hogy a menekültek dönthetnek, melyik országban akarnak élni. Hiba azt gondolni, hogy képesek vagyunk millióknak segíteni Európában” – jegyezte meg.
A politikus beszélt arról, hogy a párizsi támadások után nem kérdés, a menekültek és a jobb életet kereső bevándorlók között érkeztek terroristák is Európába. „Nem mindenki, aki Európába érkezik terrorista, de őrület engedni, hogy milliók lépjenek be Európába ellenőrzés nélkül. Ez veszély a társadalmunkra, függetlenül a százaléktól” – hangsúlyozta.
Az El Paísban megjelent interjúban azt is elmondta, hogy az uniós áthelyezési rendszer nem működik, noha 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek, eddig mindössze 5 ezer embert helyeztek át. „Ráadásul van egy másik javaslat Brüsszelben az asztalon a korlátlan befogadásról. Ez az, amit el akarunk kerülni” – mondta az alelnök, és hozzátette, hogy ez a népszavazás nem az aktuális megállapodásról szól, hanem a jövőbeli döntésekről, eljárásokról.
17:52
Van egy körzet, ahol sokan szavaznak
Bár országosan alacsonyabb a részvétel annál, mint amit a kormány várt, azért vannak eltérések. A mozgóurna miatt Orosházán a 23-as szavazókörbe kaptunk forgatási engedélyt, ahol kiderült, történjék akármi, itt mindig többen mennek el szavazni, mint a városi átlag. A miértek kiderülnek a videóból.
17:56
NVB-elnök: várhatóan 50 százalék alatt lesz a részvétel
Már a hivatalos szervek is azt mondják az MTI-nek, vélhetően nem lesz érvényes a mai népszavazás.
Valószínűleg 40 százalék fölött, de 50 százalék alatt lesz a részvétel a vasárnapi népszavazáson – jelentette be Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, a testület vasárnapi ülésén.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ülésen elmondta: 15 óráig a választásra jogosultak 30,66 százaléka szavazott. Patyi András a tájékoztató után azt mondta, összevetve a 2008-as népszavazás adataival – amikor 15 órakor a megjelenési arány 37,7 százalék volt – valószínűleg 50 százalék alatt várható a megjelenési arány a szavazás lezárásakor.
18:00
Részvételi arány — 17 óra 30 – 39,88 százalék
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 17.30 óráig a szavazásra jogosultak 39,88 százaléka (3 185 343 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Megyénkben az országos átlagnál valamivel kisebb a részvételi arány: 39,71 százalék.
Orosházán 9513-an mentek el szavazni, a megjelentek aránya 39,44 százalék. Érdekesség: az eddigi adatok szerint a legaktívabbak a 37-es szavazókörhöz tartozók, 49,45 százalékuk ment el voksolni. Ez a szavazókör Kiscsákó.
Békés megyében 292 ezer 927-en jogosultak szavazni. A szavazáson a 17.30-asadatok szerint 116 ezer 315-en jelentek meg. Megyénk települései közül az eddig adatok szerint a legaktívabbak: Újszalonta (55,79%), Dombiratos (54,38 %), Pusztaottlaka (53,16%), Kétsoprony (52,64 %), Biharugra (51,9 %), Gerendás (51,81 %), Nagybánhegyes (51,4%), Tarhos (50,59%)
18:19
Csaknem 200 ezer fiatal most szavazhat először. Ők azok, akik a 2 évvel ezelőtti önkormányzati választás óta váltak nagykorúvá. Az első szavazók ajándékot: hűtőmágnest kapnak. A legtöbb első szavazó egyébként Tiszavasvári 10. számú szavazókörében van, ott százan voksolhattak először életükben.
18:30
Elkezdődött a visszaszámlálás: mindössze fél óra és zárják az urnákat, aki tehát szeretne még véleményt nyilvánítani, annak igyekeznie kell, de 19 óráig megteheti.
A népszavazás miatt hétvégén nyitva voltak a kormányablakok, így aki az utolsó pillanatban vette észre, hogy okmányai nem érvényesek, még léphetett és így szavazhatott is. Lustyikné dr. Papp Anikótól, az Orosházi Járási Hivatal vezetőjétől megtudtuk, vasárnap Orosházán 23 fő, Tótkomlóson pedig 13 fő igényelt okmányokat.
19:00
Ezzel vége – befejeződött a népszavazás
Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a voksolás az ország 3177 településén kialakított 10 331 szavazókörben a vasárnap tartott országos népszavazáson.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához. A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbontanák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát, csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
Stábunk most éppen az urnabontás pillanatait örökíti meg a Vörösmarty iskolai szavazókörben.
19:20
A szavazókörök zárása után a szavazatszámláló bizottságok elkezdték összesíteni a leadott voksokat, jegyzőkönyvet is kiállítanak a szavazás szavazóköri eredményéről. Azt követően, hogy az szszb megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.
A 105 külképviseleten leadott voksokat azonban nem számlálják meg a külképviseleteken, hanem csütörtök éjfélig Magyarországra szállítják a voksokat tartalmazó urnákat és a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg ezeket a szavazatokat. Így a külképviseleteken és a levélben leadott szavazatok „bevárása” miatt az országos népszavazás eredményét csak később lehet megállapítani, addig csak előzetes eredményről lehet beszélni.
19:31
Urnabontás – már számolják a szavazatokat
Az orosházi 1-es szavazókörben jártunk néhány perce, ahol a papírmunka elvégzése után megkezdték a szavazatok összeszámolását.
19:40
Jönnek az első politikai nyilatkozatok
Amíg a szavazókörökben bőszen számolnak, a pártok vezető politikusai megkezdték a népszavazás gyors értékelését. Nézzük, mik jöttek ki eddig az MTI-ben.
Gulyás Gergely: elsöprő győzelem a kényszerbetelepítés elutasítóinak
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a felső korlát nélküli kényszerbetelepítést elutasítók elsöprő győzelmeként értékelte a vasárnapi kvótanépszavazást az exit pollra és a részvételi adatokra hivatkozva.
„A választópolgárok döntését (…) magunkra nézve kötelezőnek tekintjük” – mondta a politikus, a parlament alelnöke vasárnap este, a kvótanépszavazás lezárulta után a kormánypártok eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében.
Közölte: jogi értelemben a döntés az Országgyűlés kezében marad, de politikai értelemben a választók döntése „mindannyiunkat kötelez”.
Gulyás Gergely az exit pollok és a napközbeni részvételi adatok alapján ismertette: a választási részvétel 45 százalék körül lesz, az érvénytelen szavazatok aránya 5 százalék alatt várható, a nem szavazatok száma pedig 95 százalék körüli többségben lesz az igenekkel szemben.
A vasárnapi nap elsöprő győzelem a felső korlát nélküli kényszerbetelepítést elutasítóknak, továbbá mindazoknak, akik hisznek abban, hogy az erős Európai Unió alapjai csak az erős nemzetállamok lehetnek. Elsöprő győzelem azoknak is, akik hisznek a demokráciában, valamint abban, hogy a választókat közvetlenül érintő legfontosabb kérdésekben érdemes közvetlenül hozzájuk, a választópolgárokhoz fordulni – fogalmazott a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese.
Nyilatkozatában köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a referendumon, és külön azoknak, akik ugyan nem a kormánypártok szavazói, de átlátták, hogy „egy olyan nemzeti ügyben kell kiállni Magyarország mellett, amely párthovatartozásra való tekintet nélkül évtizedekre határozza meg közös jövőnket”.
Gulyás Gergely értékelése szerint ennek köszönhető az a „rendkívüli megerősítés”, amely mögött – az exit poll felmérések alapján – több szavazó áll, mint amennyien annak idején a magyar EU-csatlakozást támogatták. A magyar választók akkor is és most is helyesen döntöttek – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1990 óta a magyar választók között alig volt példa hasonló nagyságú összefogásra, „ha volt rá példa egyáltalán”. A népszavazást azért kezdeményezték, hogy a felső korlát nélküli kényszerbetelepítés brüsszeli ötletét megakadályozhassák, és „az elnyert felhatalmazással közelebb kerültünk ehhez a célhoz” – zárta szavait a fideszes politikus.
Jobbik: úgy tűnik, Orbán Viktor vesztett
A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök felelőtlenül belevitte Magyarországot egy hazárdjátékba, amit úgy tűnik, hogy elveszített. Mirkóczki Ádám szóvivő vasárnap esti, urnazárást követő sajtótájékoztatóján a részvételi adatokat értékelve azt mondta: nagyon úgy fest, hogy a referendum nem volt több, mint egy közel 20 milliárd forintos közvélemény-kutatás, aminek az eredményét pénz nélkül is pontosan tudta mindenki.
Szerinte a kormányfő egyet tehet: lemond posztjáról. Hozzátette, hogy a kormánypárti politikusoknak és a kampánystratégáknak is le kell vonniuk a következtetést. Az ellenzéki politikus kijelentette, „az arrogáns, pökhendi, olykor zsaroló kampányt” nem lehet következmények nélkül hagyni.
A szóvivő kitért arra is, hogy kockázatosnak ítélték a népszavazást, és nem véletlen, hogy az alaptörvény módosítását tartották szükségesnek; javaslatát a Jobbik a múlt héten benyújtotta a parlamentnek. Mirkóczki Ádám kijelentette: abban érdekeltek, hogy a kvóta semmilyen fajtája sem holnap, sem a jövőben ne legyen érvényes.
A jobbikos politikust megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint a Szerbiában várakozó migránsok a népszavazás eredménytelensége esetén megindulnának a határra. Úgy fogalmazott, ez „a kormányzati propaganda újabb mérföldköve a szánalomkategóriában”. Hozzátette: nincs olyan információjuk, hogy az illegális bevándorlók a választási iroda oldalát böngésznék és azt figyelnék, hogy számukra kedvező lesz-e a népszavazás.
A Jobbik az Országgyűlés Irodaházában várja a referendum eredményét, ahová már megérkezett Vona Gábor pártelnök és az elnökség több tagja, köztük Szabó Gábor pártigazgató.
Semjén: a kormány megkapta a felhatalmazást, hogy megvédje az országot a kötelező kvótától
A kormány megkapta a politikai felhatalmazást, hogy Magyarországot megvédje Brüsszelben és minden helyszínen a kötelező betelepítési kvótától – mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kvótareferendum befejezése utáni sajtótájékoztatón, vasárnap Budapesten.
A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes a kormánypártok eredményváróján úgy értékelt, hogy magas volt a részvétel magyarországi mércével, de különösen európai összehasonlításban, és elsöprő volt a támogatása a nemeknek, azaz a kormány álláspontjának. Hozzátette: miközben a politikai felhatalmazással élni fognak, humanitárius és keresztény alapon „a migránsok irányába karitász, a migrációval szemben pedig önvédelem lesz”.
Rámutatott: a migránsok áldozatok, és Magyarország a karitatív szervezetek támogatásán keresztül, illetve költségvetési forrásból erőn felül járul hozzá, hogy a saját földjükön emberhez méltó életet élhessenek, azoknak pedig, akik már különböző táborokban vannak, jobb életminőségük lehessen.
Reményét fejezte ki, hogy az unió és a gazdag nyugati országok is hasonlóképpen fognak cselekedni. A kormányfő helyettese köszönetet mondott minden szavazónak, aki élt állampolgári jogával és voksolt a kvótareferendumon. Külön köszönetet mondott azon határon túli magyar szavazóknak, akiket sok esetben csak közvetetten érint a migráció, akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában, hogy „eljöttek és sorsközösséget vállaltak” a magyar nemzettel.
20:17
Nem sokat kellett várni, és megérkezett az egykori miniszterelnök értékelése is.
Gyurcsány: Orbán kudarcot vallott
Orbán Viktor miniszterelnök mindent egy lapra tett fel és ezzel a lappal politikai, illetve közjogi értelemben is méretes kudarcot szenvedett – kommentálta a kvótáról szóló népszavazás várható érvénytelen végkimenetelét a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap este.
„Győztünk, nem kicsit, hanem nagyon” – mondta Gyurcsány Ferenc a hivatalos eredmény nyilvánosságra hozatala előtt tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott: érvénytelen lett Orbán Viktor népszavazása, ezzel Magyarország és a demokratikus ellenzék vitathatatlan győzelmet aratott a kormány és a Fidesz felett.
A magyarok megmutatták, hogy hiába a „sokmilliárdos hazugságkampány, az orbáni média hírhamisításai, a félelemkeltés”, nem térnek le az európai útról – jelentette ki. Úgy értékelt, sok millió ember ellenállt a félelemkampánynak és nemet mondott Orbánnak. Most véget kell vetni a gyűlöletkampánynak, a miniszterelnöknek pedig meg kell értenie, hogy a magyarok erre nem vevők – hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc szerint a referendumon nemcsak az ország, hanem a demokratikus ellenzék is győzött. A baloldal tíz éve vár egy igazi győzelemre és ez vasárnap megtörtént – mondta.
A nemmel szavazóknak azt üzente, tudja, hogy a többségük féltette az országát és a hazáját. Magyarország biztonságos, élhető ország lesz, nem rosszabb, hanem jobb, mint amilyen volt, nem lesznek kötelező kvóták és az országot nem fogják elárasztani a menekültek – tette hozzá, kiemelve, továbbra sem ellenfeleik vagy ellenségeik azok, akik nemmel szavaztak, mert ők is magyar polgárok.
Gyurcsány Ferenc szerint a miniszterelnöknek egy „normális, demokratikus” országban még vasárnap este le kellene mondania. A demokratikus ellenzéknek most az a feladata, hogy a vasárnapi győzelemből kormányváltó erőt kovácsoljon 2018-ra, ehhez viszont az kell, hogy minél előbb megkezdődjenek a konstruktív, felelős tárgyalások a választási együttműködésről – jelentette ki a DK elnöke.
Közölte, hogy pártja már a jövő héten meg szeretné kezdeni a tárgyalásokat azokkal a demokratikus ellenzéki pártokkal, akik a távolmaradásra buzdítottak. A népakarat legitim kifejeződése, ha a választók több mint ötven százaléka érvényesen szavaz, a népakarat ebben a kérdésben nem áll a kormány mögött – felelte arra a kérdésre, hogy a nemek aránya várhatóan nagyon magas lesz.
20:21
Az NVI a részvételi adatokat az eredménnyel együtt közli
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a népszavazás 19 órai részvételi adatairól az eredménnyel együtt, várhatóan 22 és 23 óra között ad tájékoztatást – közölte az iroda elnöke.
Pálffy Ilona vasárnap esti, a választási központban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, a végleges magyarországi megjelenési arányt a szavazatszámláló bizottságok az eredmények közlésével együtt rögzítik az informatikai rendszerben.
20:25
Kvótareferendum – részeredmény (66,32 százalék)
A szavazatok 66,32 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:
Összes leadott szavazat: 2 241 770.
Érvényes szavazatok száma 2 041 854, ez az összes választópolgár számának 38,78 százaléka,
– az igen szavazatok száma 36 105 (vagyis 1,77 százalék),
– a nem szavazatok száma 2 005 749 (vagyis 98,23 százalék).
Érvénytelen szavazatok száma 128 654.
Békés megyében ez a helyzet
Összes leadott szavazat: 97 831
Érvényes szavazatok száma 93 016, ez az összes választópolgár számának 40,76 százaléka
– az igen szavazatok száma 1 544 (vagyis 1,66 százalék)
– a nem szavazatok száma 91 472 (vagyis 98,34 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 4 754
A szavazatok 66,32 százalékának összeszámlálását követően a kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson a részvételi arány a következőképpen alakult a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Választópolgárok száma összesen a névjegyzék alapján: 5 265 307
Választópolgárok száma a belföldi szavazóköri névjegyzéken: 4 990 680
Választópolgárok száma a külképviseleti névjegyzéken: 0
Választópolgárok száma a levélben szavazók névjegyzékén: 274 627
Megjelentek száma összesen: 2 241 770
Összesített megjelenési százalék: 42,58
Megjelentek száma belföldön: 2 167 118
Belföldi megjelenési százalék: 43,42
Levélben szavazók száma (érvényes választási iratok száma): 74 652
A levélben szavazók részvétele százalékban: 27,18
20:30
Orosházán is dolgozzák fel az adatokat
Az összes szavazókörben rendben megy az adatok feldolgozása. Miután összeszámolták a voksokat, behozzák az összesítő íveket a városházára, ahol a hivatalnokok véglegesítik az eredményeket, az informatikusok pedig folyamatosan továbbítják az adatokat a budapesti központba.
20:35
Megszólalt a Lehet Más a Politika vezetője is.
LMP: az eredménytelen népszavazás a kormány pozícióját gyöngíti
Az LMP valós problémának tartja a migráció kérdését, ám a párt szerint, ha eredménytelen a kvótareferendum, az a kormány pozícióját gyöngíti a kérdésben tartandó külföldi tárgyalásokon.
„A kormány a saját maga által kialakított helyzetből rosszul jött ki, de az ország is” – értékelte Szél Bernadett társelnök az emberek részvételi hajlandóságát vasárnap esti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az indulatok irányába terelte a népszavazási kampányt, az ország ügyének is ártott.
Szél Bernadett azt mondta: a népszavazás a népé, és nem a kormányé. Nem egy kampányeszköz, és legkevésbé a kormány kampányeszköze. Szerinte a kabinet a migrációs válságot kihasználva nem volt hajlandó fontos témákkal foglalkozni, megoldást adni a többi közt az oktatás vagy az egészségügy „összeomlására”, most azonban a miniszterelnöknek már elő kell állnia azzal, „hogyan oldaná meg a valós problémákat”.
A miniszterelnök szerinte a megoldások helyett hergelni próbált, a magyarok azonban „nem sétáltak be ebbe a csapdába”.
20:38
Részeredmény (85,52 százalékos feldolgozottság)
A szavazatok 85,52 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:
Összes leadott szavazat: 2 985 398
Érvényes szavazatok száma 2 736 510, ez az összes választópolgár számának 39,46 százaléka
– az igen szavazatok száma 48 968 (vagyis 1,79 százalék)
– a nem szavazatok száma 2 687 542 (vagyis 98,21 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 178 645
A szavazatok 85,52 százalékának összeszámlálását követően a kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson a részvételi arány a következőképpen alakult a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Békés megye
Összes leadott szavazat: 115 336
Érvényes szavazatok száma 109 317, ez az összes választópolgár számának 40,89 százaléka
– az igen szavazatok száma 1 852 (vagyis 1,69 százalék)
– a nem szavazatok száma 107 465 (vagyis 98,31 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 5945
Országos részvételi adatok
Választópolgárok száma összesen a névjegyzék alapján: 6 934 697
Választópolgárok száma a belföldi szavazóköri névjegyzéken: 6 660 070
Választópolgárok száma a külképviseleti névjegyzéken: 0
Választópolgárok száma a levélben szavazók névjegyzékén: 274 627
Megjelentek száma összesen: 2 985 398
Összesített megjelenési százalék: 43,05
Megjelentek száma belföldön: 2 910 746
Belföldi megjelenési százalék: 43,7
Levélben szavazók száma (érvényes választási iratok száma): 74 652
A levélben szavazók részvétele százalékban: 27,18
20:52
Kormányszóvivő: a kormánynak és a parlamentnek kötelessége reagálni
A kormánynak és a parlamentnek kötelessége reagálni a vasárnapi kvótanépszavazás eredményére – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő vasárnap este az MTI-nek a kormánypártok fővárosi eredményvárójában.
A már közzétett adatokra hivatkozva azt mondta, a választók üzenete teljesen egyértelmű, hiszen elsöprő többségben vannak a nemek, „a brüsszeli politika elutasítottságának az aránya kiemelkedő”.
„Tekintettel arra, hogy ezt a népszavazást a kormány kezdeményezte, nem is tehet másként, mint hogy kötelezőnek érzi magára nézve ezt a döntést” – fogalmazott a szóvivő.
Kovács Zoltán hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Brüsszelre nézve is ró kötelezettséget a magyar kvótareferendum, hiszen egy népszavazással nem lehet szembemenni.
20:54
Sok lehet az érvénytelen szavazat
Az eddig is egyértelmű volt, hogy elsöprő többségben lesznek a nemek, és alacsony számban az igenek, ami tisztán látszik is. Ami érdekes, az az érvénytelen szavazatok száma, amiből eddig több mint 200 ezer ilyet számoltak össze. A Kétfarkú Kutya Párt és néhány civil szervezet buzdított érvénytelen szavazásra, amik befolyásolják a végeredmény számszerűségét.
Részeredmény (94,8 százalékos feldolgozottság)
A szavazatok 94,8 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:
Összes leadott szavazat: 3 358 138
Érvényes szavazatok száma 3 085 549, ez az összes választópolgár számának 39,72 százaléka
– az igen szavazatok száma 54 194 (vagyis 1,76 százalék)
– a nem szavazatok száma 3 031 355 (vagyis 98,24 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 204 376
21:03
Az MSZP elnöke is megszólalt
Molnár: alkotmányellenes, ha a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva cselekszik
Az MSZP elnöke szerint alkotmányellenes lenne, ha a kormány az érvénytelen és eredménytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva akarna bármit tenni. Molnár Gyula vasárnap Budapesten, pártja eredményváróján a népszavazást értékelve azt mondta, az alkotmányellenesen kiírt és eredménytelen népszavazást azzal tudná tetézni a Fidesz, ha figyelmen kívül hagyná az érvényességi kritériumokat. Ha azt teszi, azzal nyíltan megszegi az alaptörvényt és ezzel Orbán hatalma illegitimmé válna – tette hozzá.
Jelezte, az MSZP a következő napokban benyújtja a Felelősség és biztonság című, menekültekkel kapcsolatos koncepcióját. A pártelnök közölte, a szocialisták semmit sem támogatnak, amit a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva akar tenni. „A népszavazás érvénytelen volt. Nem hozott eredményt. Erre hivatkozva tenni bármit alkotmányellenes” – fogalmazott.
Értékelése szerint a kormány népszavazási kampánya „a magyarországi rendszerváltás történetének egyik mélypontja volt”. Kormánypárt soha még ilyen szégyenteljes, hazug, megtévesztő és törvénytelen gyűlöletkampányt nem folytatott – közölte. Szerinte „kampányra fogták az államigazgatási dolgozókat”, törvénytelen kormányzati leveleket küldtek és „becstelen és felelőtlen pánikkeltés zajlott”.
Molnár Gyula rögzítette: a népszavazás nem lett érvényes és eredményes. „Ez látszólag jó hír, de ma mégsem szeretnék győzelemről beszélni” – fogalmazott. Hozzátette: nem lehet politikailag érvényes népszavazásról beszélni, az ilyet úgy hívnák, hogy nagyon drága közvélemény-kutatás.
Molnár Gyula köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a szavazáson, akik érvénytelenül szavaztak és akik távolmaradtak. Szerinte a távolmaradás nem passzivitást jelentett most. Kifejtette, az emberek tudatos döntést hoztak: nem hittek Orbánnak, nem egy nemzeti ügyet, hanem csak és kizárólag hataloméhséget láttak. Az MSZP elnöke azt mondta, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, hogy megvizsgálják, mire költötte a kormány a népszavazás kampánnyal együtt összesen 17 milliárd forintos költségvetését.
Az ellenzéki pártelnök szerint hétfőn újrakezdődik a normális élet; és a következő időszakban a 2018-as választásra kívánnak felkészülni. „A kormány kampánya a nemre alapozott, legyen hát ez a jelszó 2018 tavaszáig” – mondta. Azt javasolta, az emberek mondjanak nemet arra, hogy 2018-ban a Fidesz folytathassa a kormányzást.
Molnár Gyula szerint hétfőn, a népszavazás után nem változik semmi Magyarországon: nem csökken a szegénység, nem lesz jobb az egészségügy, nem lesz több lehetősége a fiataloknak, nem lesz biztonságban a nyugdíjrendszer sem.
Hozzátette: Magyarországon az elmúlt hónapokban nem volt kormányzás, a Fidesz csak a migránsokról beszélt, pedig a magyarok megérdemlik, hogy 26 évvel a rendszerváltás után végre ne állandó háborúban éljék az életüket, hanem egy normális, nyugodt, fejlődő országban, ehhez pedig változás kell.
Kijelentette: az MSZP tudatosan vállalja és képviseli a társadalmi vesztesek csoportját. Azt mondta, a kormány ellenséget csinált a többségből, a szegényekből, a nyugdíjasokból, az önálló, független nőkből, a kormánytól független vállalkozókból, a másképp gondolkodókból, a cigányokból, a filozófusokból, mindenkiből, aki nem az ő haverja, vagy aki Orbán szerint nem tartozik a nemzethez.
Molnár Gyula kijelentette, 2016. október 3-án a kormányzati politika veszteseiből, a többségből fognak koalíciót kovácsolni. Le lehet győzni a Fidesz-kormányt, Orbán Viktort – hangoztatta.
Kitért arra is, hogy azt javasolja, 2018-ban egy jelölt legyen a demokratikus oldalon, egy kihívója legyen a Fidesz-KDNP-jelölteknek.
Hozzátette: politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal kell összefogni, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel. A választáson pártok indulnak, az MSZP pedig az új köztársaságot előkészítő szövetség meghatározó ereje kíván lenni – hangsúlyozta Molnár Gyula. Elmondta, több mint kormányváltás kell, egy új rendszer kialakítása szükséges, új alkotmánnyal, új választási és médiatörvénnyel, garantált szociális jogokkal és a szegénység felszámolásával. Egy normális, európai Magyarország kell – tette hozzá.
Molnár Gyula szerint a lehetséges választási koalíciók első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson köztársaságielnök-jelöltet az ellenzéki oldal.
Közölte azt is, hogy a hívásának eleget téve részt vesznek a civilek október 23-ai ünnepségein.
„Reményeink szerint holnap újrakezdődik a normális élet Magyarországon. Le fogjuk bontani a félelem falait és újra arról fogunk beszélni, ami az embereket érinti és érdekli” – zárta sajtótájékoztatóját Molnár Gyula.
21:08
Részvételi adatok Békés megyéből
A belföldi szavazókörökben urnazárásig a választópolgárok 43,82%-a jelent meg. Békés megye némileg elmarad az országostól: 43,16% a megjelentek aránya. Ez azt jelenti, hogy 125 ezer 661-en mentek el szavazni a 291 ezer 149 főből. A megyei települések közül Újszalonta sokáig vezetett a részvételi arányt tekintve, de végül Dombiratos egy benyúlással nyert: 57,23%
21:13
Majdnem végleges eredmények Orosházáról
Orosházán 24 ezer 125 a választópolgárok száma, közülük 10 391-en mentek el szavazni, ez 43,07%.
Az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 10 ezer 377.
Ebből érvénytelen 599 (5,77 %), érvényes 9 778 (94,23 %).
Az igen szavazatok száma 168 (1,72 %), a nem szavazatok száma 9 610 ( 98,28 %)
21:17
Kiscsákón mindenki nemmel voksolt – már aki elment
Az orosházi szavazókörök száma 37. A legnagyobb létszámú szavazókör az Iglói úti, itt 1000 feletti a névjegyzékben szereplők száma, és 480-an mentek el szavazni (46,33%) – többségében nemmel szavaztak.
A legkisebb létszámú szavazókör a kiscsákói, itt 91 választópolgár szerepel a névjegyzékben – 45-en el is mentek szavazni, mindenki nemmel voksolt.
A 37-es, kiscsákó szavazókör mellett még két másik orosházi szavazókörben (18-as és 35-ös) volt valamennyi érvényes szavazólapon a nem válasz beikszelve.
Az összes többiben volt igen szavazat, illetve a 37 szavazókörből 36-ban voltak érvénytelen szavazólapok. Arányaiban a legtöbb a 9-es, Hajnal utca 1. szám alatti szavazókörben: 9,47 %
21:25
Részeredmény (98,56 százalékos feldolgozottság)
A szavazatok 98,56 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:
Összes leadott szavazat: 3 514 632
Érvényes szavazatok száma 3 231 502, ez az összes választópolgár számának 39,80 százaléka
– az igen szavazatok száma 55 729 (vagyis 1,72 százalék)
– a nem szavazatok száma 3 175 773 (vagyis 98,28 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 217 163
21:29
Értékelt a sajtónak a Jobbik elnöke is.
Vona: Orbán Viktor egy hatalmas öngólt rúgott
A Jobbik elnöke Orbán Viktor személyes kudarcaként értékelte, hogy várhatóan érvénytelen lesz a vasárnapi kvótareferendum. Vona Gábor esti budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ezt a játékot gólra játsszák, és hiába volt mezőnyfölényben a miniszterelnök és a Fidesz, Orbán Viktor egy hatalmas öngólt rúgott.
Azt kérte: ne próbálják ezt megmagyarázni, hanem ismerjék el, hogy ez az ő kudarcuk. Vona Gábor ismét lemondásra szólította fel a kormányfőt. Az ellenzéki pártvezető szerint az emberek többsége a népszavazáson nem Brüsszelnek, hanem a miniszterelnöknek üzent, ugyanis a migrációnál is jobban fél a kormány túlhatalmától. Hozzátette: az elmúlt 26 évben nem volt egy olyan kérdés, mint a migráció, amely mögött ekkora társadalmi egyetértés lett volna.
Megjegyezte azonban, hogy Brüsszelben csak az érvényességet nézik és az eredményt kíméletlenül fel fogják használni Magyarország ellen. Szavai szerint a kormányfő lemondása az ország szempontjából lenne fontos, ugyanis Orbán Viktor nem fogja tudni sem kellő erővel, sem kellő hitelességgel megvédeni Magyarországot „a brüsszeli hadszíntéren, (…), az európai politikai súlya drámai módon összeomlott”.
Vona Gábor a legfontosabb teendőnek az alaptörvény mielőbbi módosítását nevezte annak érdekében, hogy Magyarországot meg lehessen védeni a kvótákkal szemben. Megismételte, hogy ezt már fél évvel ezelőtt meg lehetett volna tenni, a népszavazás után azonban új erőre kaphat az EU.
A Jobbik elnöke azt is közölte, hogy nyitott minden párttal a párbeszédre, kötelességnek tartja a lehető legnagyobb egységet felmutatni Brüsszel felé. Vona Gábor szólt arról is, hogy lezárult egy politikai korszak, amely alatt „mindent a migráció alá lehetett söpörni”, nem kellett foglalkozni az oktatás és az egészségügy problémáival, a korrupcióval, az elvándorlással és az alacsony munkabérekkel.
Megkérdezték arról, milyen esélyt lát a kormányfő távozására. Azt felelte, keveset, azonban szerinte „Orbán Viktor jogilag még a miniszterelnöke Magyarországnak, de politikai értelemben úgy tűnik, már nem”. Egy másik kérdésre azt is elmondta, hogy – noha párton belül még meg kell vitatnia – azt javasolja: bármiféle betelepítés esetén ne az Országgyűlés legyen jogosult dönteni, hanem közvetlenül a nép.
21:37
Összehasonlították
A választási iroda honlapján tette közzé az előző országos választások és népszavazások részvételi adatait.
21:52
NVI: érvénytelen lett a népszavazás
Érvénytelen lett az országos népszavazás, mivel az érvényes szavazatok száma nem érte el az alaptörvény szerint szükséges 50 százalékot – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az MTI-vel vasárnap este.
Pálffy Ilona a szavazatok 98,82 százalékának feldolgozottsága után azt mondta, mivel az érvényes szavazatok száma mintegy 3,2 millió, ezért „megállapítható, hogy ez a népszavazás nem lett érvényes”.
Az országos népszavazás érvényességéhez a választásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatára, azaz 4 136 313 érvényes voksra lett volna szükség.
22:10
Orbán: felülmúltuk az EU-csatlakozási népszavazás eredményét
Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert – mint mondta – „felülmúltuk az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményét”.
A kormányfő a Fidesz-KDNP fővárosi eredményvárójában tartott beszédében bejelentette: alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a kvótareferendum után, mert az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben.
A miniszterelnök kifejtette: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.
Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson – tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.
Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának – folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; „az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is” – jelentette be Orbán Viktor. A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.
A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi – fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.
Orbán Viktor a Bálna Budapest épületében – a kormánypártok vezetőinek és európai parlamenti képviselőinek társaságában – tett néhány perces nyilatkozatában elismerését fejezte ki azoknak, akik részt vettek a referendumon, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ez „a hatalmas, hárommilliónál is nagyobb egyetértés létrejöjjön”. A résztvevőket tekintve 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, az ország önálló döntési joga mellett szavazott – értékelt. „Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes” – mondta, hozzátéve, hogy a legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson ez a kérdés még nem volt napirenden, ezért a polgárok nem foglalhattak állást róla.
Márpedig szerinte az előttünk álló évek talán legfontosabb kérdéséről, Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó: „kikkel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, mi lesz eddigi életformánkkal, a nagy nehezen talpra állított gazdasági rendszerünkkel, és mi lesz a keresztény gyökereinkkel”.
A kérdés az – folytatta -, hogy a világban zajló modern kori népvándorlásra, amelynek hullámai Európát „látványosan és fájdalmasan” elérték, mit válaszol az Európai Unió. Az EU javaslata a migránsok beengedése és kötelező erővel történő szétosztása – brüsszeli döntés alapján – a tagállamok között – fejtette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok vasárnap ezt a javaslatot elutasították, és úgy határoztak: csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel kívánnak együtt élni.
„Brüsszel vagy Budapest. Ez volt a kérdés, és mi úgy döntöttünk, a döntés joga kizárólag Budapestet illeti meg” – mondta a miniszterelnök. Szavai szerint vasárnap „elindultunk egy úton, egy hosszú út lesz, az első és legfontosabb lépést tettük meg; ezen a hosszú úton komoly csaták és nehéz ütközetek is várnak ránk”.
22:25
Szavazási számok képekben
A fenti ábra nem mutatja az érvénytelen szavazatok számát. Az index.hu írja, hogy a választási iroda az érvényes, tehát az „igen” és a „nem” szavazatok összesítésével nyert eredményt közli, ez látható a grafikonon is. Így az igenek és a nemek együtt adnak ki 100 százalékot.
Az érvénytelen szavazatokat nem az igen-nemekhez viszonyítják, hanem az összes leadott szavazaton belüli arányukat mutatják meg, így azok száma az igen-nemek számával ott közvetlenül nem vethető össze.
Ezek a számok a szavazatok 99,94 százalékának feldolgozásánál így állnak:
Részvétel: 40,0 %
Igen: 1,7 %
Nem: 98,3 %
Érvénytelen: 6,3 %
23:00
Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét
A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a kvótareferendumon több mint 3 millió „nem” szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett, a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.
A „nem” szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében, megjegyezve, a kvótareferendum az uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.
Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak.
Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió „nem” szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.
A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról.
A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni – írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, amelyekben a magyar kormánynak rendkívüli fontosak a most leadott „nem” szavazatok – írta az Nézőpont Intézet.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten „pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget” szenvedett.
A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt „győzelemként értékelje ezt a kudarcot” – fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják.
Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan – húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban.
A Political Capital igazgatója szerint ugyanis – a népszavazástól függetlenül – már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd – fűzte hozzá Juhász Attila.
23:02
Eredmény (99,98 százalékos feldolgozottság)
A szavazatok 99,98 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:
Összes leadott szavazat: 3 581 263
Érvényes szavazatok száma 3 307 109, ez az összes választópolgár számának 40,03 százaléka
– az igen szavazatok száma 55 584 (vagyis 1,68 százalék)
– a nem szavazatok száma 3 251 525 (vagyis 98,32 százalék)
Érvénytelen szavazatok száma 223 193
23:09
Ennyi mára, holnap folytatjuk
Tisztelt Olvasók!
Ezzel zárjuk mai maratoni online közvetítésünket. Hétfőn folytatjuk, kíváncsiak vagyunk az orosházi politikusok véleményére a mai népszavazásról, így érdemes lesz majd ezekért is idekattintani.
Köszönjük a figyelmet!
Melich Krisztina
B. Imre Julianna
Melega Krisztián
Takács Csaba
Rosta Tibor
