A nyári szünet utáni első rendes testületi ülést tartották a képviselők. Migrációs helyzet, szálloda bérbeadása, szociális otthon felújítása és sok-sok interpelláció.
Szép hétfő reggelt kívánok minden olvasónak! A legfontosabb megszólalásokat, eseményeket itt, az online tudósításban foglaljuk össze. A részletes napirendek ide kattintva találhatók, vagy a napirendek címére kattintva olvashatók.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Beszámoló a migránshelyzetről
Beszámolt a járási hivatal
Alföld Gyöngye Hotel bérbeadás – újabb ajánlatra várva
Vita a foglalkoztatási paktumról
Kell-e újabb szobor a Táncsics gimi elé?
Beszámolt a városüzem – szemétvita lett belőle
Városüzem – megvan a régi új FB
Interpellációk
Kérdések
09:55
A képviselők közül még többen hiányoznak, számítani lehet néhány perces csúszásra a kezdést illetően.
Beszámoló a migránshelyzetről
1.) Tájékoztató a migrációs válság helyzetéről (szóbeli előterjesztés)
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól Dr. Seres József BÁH regionális igazgató érkezett.
Senki előtt nem titok, hogy Magyarország a migrációs útvonal egyik fontos szereplője, hiszen itt léphetnek be az EU területére a menekültek.
– Találkoztunk már kiugró menedékkérő számmal korábban, az 1998-99-es években 13-15 ezer ember érkezett, majd az 1991-ben a délszláv válságban érkezett 51 ezer menedékkérő. Innentől néhány ezer kérelem futott be hozzánk. 2013-ban kezdődött az újabb emelkedés, és 2015-ben 177 ezer fő érkezett már, ami tömeges bevándorlás. Idén eddig 25 ezer migráns érkezett, ami jelentős visszaesés, de még nincs vége az évnek.
A változás nem csak a kérelmezők számában, hanem az összetételében is jelentős. Korábban azonos ajkú és hasonló kulturális közegből érkeztek migránsok, most viszont a világ minden tájáról különféle kultúrákból érkeznek. Elmondja, hogy idén télen kevesebb volt a számuk, ami tavasszal növekedett. Június óta, amióta életbe lépett az a szabály, hogy az államhatártól 8 kilométeren belül elfogott határsértőket visszakísérik a tranzit zónákba.
– Több mint 70 országból érkeztek emberek, szír, afgán, iraki, iráni és pakisztáni a legtöbb. Ahhoz, hogy ez kezelhető legyen, kell a megfelelő jogszabályi háttér, a szállások, a feldolgozó kapacitás és szükséges a kiutasítási lehetőség is, hogy akit lehet, vissza lehessen küldeni hazájába vagy biztonságos harmadik országba – fogalmaz.
Kiemeli, hogy a műszaki határzár, a kerítés működése biztosított. A tranzitzónákban nyújthatják be a Szerbiából érkezett emberek a menedékkérelmüket. Itt biztonsági ellenőrzés van, majd ujjlenyomatot vesznek, fényképeket készítenek, ezt követően a nemzetbiztonsági ellenőrzéseket is elvégzik.
– Ez fontos, hiszen aki belép az országba, másnap már Franciaországban vagy Németországban lehet, hiszen az EU-ban nincs határ. Részletes meghallgatás történik, tisztázzuk a személyazonosítást és az általuk elmesélt történeteket is megpróbáljuk ellenőrizni. A kisgyermekes családok, beteg, idős emberek, terhes nők, és egyedülálló kiskorúak nem a tranzitzónában várakoznak, hanem befogadó táborokban. A tranzitzónában megnézzük, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e, ha igen, visszaszállítjuk őket a határ túloldalára. Két tranzitzóna van, ahol egyszerre 50 fő lehet, szállást, élelmet, tisztálkodási lehetőséget, orvosi ellátást, ruházati kiegészítést és ingyenes jogi segítséget biztosítunk számukra. Röszkénél 400, Tompánál 180 fő vár arra jelenleg, hogy belépjenek. A jogszabály szerint 8 nap alatt kell megállapítani, maradhat-e, ezt megfellebbezheti az érkező. Maximum 28 nap alatt le kell folytatni a teljes eljárást – fogalmaz Seres József.
Kiemeli, hogy jelentős kapacitásbővítés kellett az elmúlt időszakban és éppen most vesznek fel 3000 új határvadászt. Hozzáteszi, fontos a tolmácsolás lehetősége, és mivel rengeteg féle nyelvet beszélő ember érkezik, így videórendszeren keresztül érjük el a tolmácsok egy részét, így gyorsítva az eljárásokat.
– Nem csak más nyelvű, hanem eltérő kultúrájú emberek érkeznek, akik között sokszor alakul ki konfliktus. Emellett fontos a családi kapcsolatok tisztázása is, sokszor 15-20 ember vallja magát egy családnak, akad, amikor valaki odacsapódik egy közösséghez, hogy így jusson be. Nehéz az állampolgárság tisztázása is, hiszen sokszor okmány nélkül érkeznek a bevándorlók. Emellett az életkor megállapítása is fontos, mert ha egy egyedül érkező személy kiskorú, akkor a fóti gyermekvárosba kerül, és olyan ellátást kap, mint bármely magyar gyermek. A fertőző betegségek nem jutottak be az országba, de tetvesség, rühesség mindennapos, ezeket kezelni kell.
A rengeteg ember szállítása komoly logisztikai tevékenységet igényel, ezeket folyamatosan kezelni kell – teszi hozzá.
Dávid Zoltán polgármester azt kérdezte, hány kiskorú volt a kérelmezők között.
– 25 ezer kérelmező volt ebben az évben, ebből a tranzitzónákba 7 ezren léptek be, ebből 130 kísérő nélküli kiskorú volt.
Bojtor István kiemeli, korrekt és politikamentes tájékoztatást kaptak. Kérdése, hogy a települési önkormányzatokra milyen terhet ró a helyzet, és milyen terhet róhat a jövőben?
– Az elmondott számok mutatják, hogy mennyivel csökkent a belépők száma, ami a helyi önkormányzatoknak nagy könnyebbség, mert nem halad át több ezer ember havonta a településeken – válaszolt a szakember.
dr. Szabó Ervin (JOBBIK) is kiemeli, hogy politika mentes volt a tájékoztató. – De mi van a tranzitzónán túl? Mi a helyzet a menekültügyi befogadó állomásokon, pl. Békéscsabán? Ott most hányan vannak, mi lesz a sorsuk az ott lévőknek? Milyen jogkörük van az őröknek? Az Ausztriából átvett migránsokat hova viszik majd? Itt a központban mibe kerül egy ember ellátása?
Dr. Seres József elmondja, ő a Dél-Alföldi helyzetről beszélt. Békéscsabán jelenleg 50-en vannak, ami nem nagy szám. – A tranzitzónákból autóbusszal szállítjuk a kérelmezőket az ország többi részébe, csak ritkán, adott esetben utaznak vonattal. A fegyveres biztonsági őrséget a rendőrság adja, erre a kérdésre a megyei rendőr főkapitány tud válaszolni. Az ausztriai átvétel még a jövőben lesz, erről nem tudok mit mondani. A legközelebbi menekültügyi őrzött befogadó központ Kiskunhalason van. Az ellátásról nem tudok nyilatkozni, nem az én területem.
Elekes Lajos (FIDESZ) alpolgármester kijelenti, jó a modell, hiszen látható, mennyire csökkent tavalyhoz képest a menedékkérők száma. De mennyire hatékony a tranzitzóna, és mennyire sikerült elfogni azokat, akik illegálisan lépik át a határt?
– Ezekre a rendőrség tud konkrétan válaszolni, hiszen ők őrzik a határt. Amióta életbe lépett a 8 kilométeres szabály, azóta havonta ezer migráns érkezik, ebből több mint 900-an a tranzitzónán keresztül jönnek.
Antal László felveti, hogy az emberek okmányok nélkül érkeznek. És kérdezi, egy magyar állampolgár meddig jutna el útiokmány nélkül?
– A magyar állampolgár nem tartozik az ellenőrzési területemhez. A migránsok többsége okmány nélkül érkezik, és komoly energiát igényel, hogy beazonosításuk. Erre a legalkalmasabb az ujjlenyomat. Ha őt már egyszer valahol regisztrálták, akkor ezt néhány perc alatt ki tudjuk deríteni, hol járt, milyen állampolgár és mit csinált eddig.
Sára Csaba (Fidesz) azt kérdezi, mi lesz azokkal, akiket nem engedett be a rendszer? Szerbiában gyülekeznek és egyszer csak kerítésát bontanak, vagy van lehetőség, hogy visszatérjenek hazájukba?
– A várakozók Szerbiában vannak. A magyar hatóság velük szemben nem intézkedhet. Ez a tömeg állandóan változik, hiszen az embercsempészek dolgoznak, és mozgatják az embereket. Erre semmilyen ráhatásunk nincs.
Beszámolt a járási hivatal
2.) Tájékoztató az Orosházi Járási Hivatal 2015. évi tevékenységéről
A tájékoztató anyag minden szakterületre vonatkozóan tartalmazza az eredményeket és adatokat.
– 2016 elején hatályba lépett az új jogszabály, ami a hatósági eljárások további egyszerűsítését és az ügyintézés gyorsítását eredményezte – mondta Lustyikné dr. Papp Anikó járási hivatalvezető. Elmondja, 2015-ben Orosházán és Tótkomlóson is átadták a kormányablakot, és megtörtént a járási hivatal épületének felújítsa is. – 1140 ügyben fordultak az emberek hozzánk, és 48 ezer sorszámot húztak ügyintézéshez. 2016. július 1-jétől életbe lépett az állami köztisztviselők számára az új életpálya modell, emellett béremelést is kaptak. Fokozaton bővül a feladatok köre és a felelősségek is – tette hozzá.
Dávid Zoltán polgármester megköszönte a beszámolót, és kiemelte, a járási hivatal működése példás, kiemelkedően végzik munkájukat.
10:46 – 10:49
3.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Füvesi Sándor emlékeztet, korábban arról döntöttek, hogy a Könd utcai Kútmúzeumot a város tulajdonába kérik.
– Úgy látszik, ez egy év alatt nem sikerült, ahogy leírják, az állami cég nem támogatta ezt. Sajnálom, hogy így alakul, remélem megoldódik. Nem értem az értékesítés szót, mert ha most arra gondolok, hogy az utóbbi időben mik történtek a fideszes értékesítésekkel, akkor az nem sok jót sejtet.
dr. Szabó Ervin is csatlakozik Füvesihez, és nem érti, miért nem lehet ezt átadni a városnak? Reményét fejezte ki, hogy orosházi magánszemély által megálmodott és évtizedek alatt berendezett gyűjtemény megmenekül.
dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző válaszol, hogy nem csak eladás, hanem ingyenes hazsnálatba vétel is szerepel a leírtakban. Erre törekszenek, hogy ez valósuljon meg.
Alföld Gyöngye Hotel bérbeadás – újabb ajánlatra várva
Elekes Lajos emlékeztet, a hotelt két alkalommal hirdették már meg bérbeadásra, de senki nem jelentkezett erre. Jelenleg a városüzemeltetési Zrt. hotelként üzemelteti, és egy korábbi döntés értelmében szeptember 31-ig üzemelteti.
– Ez vagyongazdálkodási kérdés, mit kezd a város ezzel az ingatlannal. Most az a megoldás, hogy ezzel a javaslattal határozatlan időre döntsünk arról, hogy továbbra is a város üzemelteti a hotelt.
dr. Szabó Ervin kérdezi, hogy az eddig leírt “változatlan tartalom melletti hasznosítás” után már megjelent a “más irányú hasznosítás” fogalma is. Ez mit jelent?
– Mi a helyzet az azóta kiírt TOP pályázatokkal? Be lehet-e vonni ezekbe a hotelt? van-e más gondolat a hasznosításra, hiszen a korábbi kiírásokkal szemben itt most másról van szó.
Elekes Lajos kiemeli, mivel nem érkezett ajánlat arra, hogy bárki bérbe veszi ezt, ezért a városüzemeltetési zrt továbbra is viszi a működtetését. Ha új bérlő érkezne, nyilván lehetne más ötlete az üzemeltetésre. Ennek az épületnek csak szállodaként történő hasznosítása hosszabb távon nem lehet kifizetődő, ezért keresünk más formát is, de erről egyelőre nem tudok semmit mondani.
Szavaztak: 10 igen, 5 tartózkodással elfogadták.
10:56 – 11:00
dr. Szabó Ervin szerint eddig is ismert súlyos problémákat kívánnak megoldani ezzel a központban, ami támogatandó.
– Az életminőség, komfortfokozat növekedni fog ezzel. Korábban én már ezt javasoltam, akkor a többség leszavazott, de örülök, hogy végre változás van ebben. Kérdezem viszont, hogy a B épület 3. emeltén megszűnik a fodrászat. A beruházás után ez miképp lesz megoldva?
Bogárné Kiss Ildikó, az Egységes Szociális Központ igazgatója elmondta, a fodrász továbbra is működni fog, csak más helyiségben.
11:01 – 11:05
6.) A helyi környezet védelméről szóló 25/2004. (X.11.) Ör. számú rendelet módosítása
Újra dr. Szabó Ervin kér szót. Szerinte az előterjesztés egyik hiányossága, hogy nincs nevesítve a város értékei között a különböző tereken álló fafajokat.
– Vannak olyan fák, amik jelképessé váltak a városban, ezeket fel kell mérni, és javaslom, hogy ne írjunk be konkrét érték összeget, hanem a felbecsülhetetlen jelző kerüljön ezen fák mellé, ezzel is jelezve, mennyire fontosak ezek a fák a városnak.
dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző jelzi, a képviselő javaslatát most nem tudják módosíttatni, meg kell nézni ennek lehetőségét.
Szavaztak: 11 igen, 4 tartózkodás, elfogadták.
Vita a TOP foglalkoztatási paktumról
7.) Pályázat benyújtása helyi foglalkoztatási együttműködések (TOP-5.1.2-15) megvalósítására
Elekes Lajos (FIDESZ) alpolgármester elmondja, augusztus 31-e a beadási határidő, de ez a 300 millió forintos pályázat szervesen illeszkedik egy nagyobb, megyei pályázathoz.
Füvesi Sándor (MSZP) emlékeztet, hogy a foglalkoztatás területével kapcsolatos pályázat van bent, amit minden képviselőnek támogatnia kellene.
– De itt már semmi nem normális, mert ez sem az orosháziak érdekét képviseli. A szokásos 100 %-os támogatás áll, tehát mindent fizetnek, és ez 300 millió. Stratégia kidolgozás hálózatok kialakítása, foglalkoztatást segítő kérdések, stb. És most már megyei szinten, nagyban gondolkodnak a fiúk. Ilyenekről lehet hallani újabban Fideszes körökből. papíron minden rendezvényt megtartanak, és utólag ezeket már nem lehet ellenőrizni. Az a gyanú áll fent, hogy csak pénzlenyúlásról szólnak ezek a pályázatok, és hogy a Mengyi ügyhöz hasonlóan itt is ilyen lenyúlások mennek – mondja.
Füvesi kiemeli, hogy a Simonka Györgyhöz köthető vállalkozások, egyesületek, alapítványok szerepelnek ebben is. – Nagy a Simonka univerzum tudjuk. Árulják már el, hogy milyen valódi, orosházi valódi céget, nonprofit szervezeteket kerestek meg, hogy legyenek partnerek ezekben a pályázatokban. Hol hirdették a lehetőségeket, hol keresték őket? Hányan jelentkeztek? Sokan csinálnának ilyen pályázatokat. Szükséges is lenne, és kevésbé kellene ellopni a pénzeket. Itt nem jövő építők, hanem Simonka építőkről van szó.
Elekes Lajos elmondja, ez a pályázat a benyújtásra kerülő TOP-os pályázatok között a lehető legnehezebben megvalósítható, bonyolult.
– A cél, hogy helyi vállalkozásokat hozzunk helyzetbe, hogy helyi embereket képezzenek. Olyanokat, akik nincsenek bent az ellátási rendszerben. Ezzel segítsük a helyi vállalkozókat, hogy ilyen embereket alkalmazzanak, ők pedig visszakerüljenek a munka világába. Az összeg jelentős része, 180 millió forint a Békés megyei kormányhivatalnál fog landolni, hogy ebből megvalósítsa a munkát. Ha Orosházán fel tudnánk mutatni olyan civileket, akik alkalmasak lennének rá, hogy ezeket az embereket felkutassák, örömmel vennénk. Várom Füvesi úr javaslatát most, hogy kiket keressünk meg ezzel. Javaslom Füvesi úrnak, hogy jelentkezzen segítőnek, szakértőnek, hiszen megvan ehhez a végzettsége. Az az ajtó, amiről ön beszélt nyitva áll, csak szíveskedjen ezen bejönni. Ha elvégezzük ezt a munkát, közösen lehet örülni, de persze kívülről könnyebb kibickedni, mint dolgozni.
Fetser János emlékeztet, az előző ülésen háromszor kérdeztük, hogy a Humanitas Socialis cég honnan ismert? – A célok támogatandók, de érdekes, miért kell ilyen emberek felkutatására külön pénz? Hiszen ott a kormányhivatal, nekik az a dolguk, hogy ezt a munkát elvégezzük. És azt sem tudni, pontosan hogyan használják majd fel ezt a pénzt, nem tudunk semmilyen ütemezést. És nem kell nekünk beszállni ebbe, mert úgy tűnik, önök már kiválasztották azt a személyt, aki ezt végezni fogja. Az érintett hölgy ellen nyomozás van, önök mégis őt választják, ami komoly árnyat vethet Orosházára. Azt sem látjuk, ezeknek a programoknak milyen hozadéka van? Egy mélyen beágyazott jobboldali megyei politikus mondta, Orosháza és Dél-Békés olyan, mintha szőnyegbombázás érné. Itt nem uszodára, útfelújításra pályázunk, hanem ilyen kétes szoft programokra. Amiket lehetne jól is csinálni, de mivel ez az egész sumákság, alkalmatlan emberek vezetik és ülnek a bizottsági helyeken, mint a Jövő Építős Kiss László. És az ilyen meghívásos pályázatok egyértelműen csak a lopást szolgálják.
Elekes válaszolt, miszerint egy ilyen pályázatot hosszú ideig készítenek elő.
– Az MSZP frakció folyamatosan foglalkoztatja a hivatalt, hogy közérdekű adatokra hivatkozva igényelnek információkat. Ha nem ezzel töltenék idejüket, sokkal hatékonyabb lenne nekik is a munkájuk. Továbbra is fenntartom, hogy az ellenzéki képviselőket az engem érintő témákban az ülést megelőzően tájékoztassam részletesen, eddig nem nagyon éltek ezzel. A pályázat előkészítését 8 millióért vállalták, ez volt a legjobb ajánlat. Ez a munka komoly tapasztalatot igényel, és várom az MSZP-s képviselők javaslatát: kivel csináltassuk meg? Mondjanak jobbat, és megpróbáljuk a már megnyert pályázatot módosítani. De önök soha nem mondanak ilyet. A meghívásos pályázatokba azokat hívunk, akiket ismerünk, mert tudjuk hogyan dolgoznak, mert jók. Biztos vagyok benne, hogy az önök ismerettségi körében is vannak ilyen jó emberek, akkor adják le a neveket, és megkeressük őket. Akár Füvesi úr is beszállhat, hiszen pályázatíró tapasztalata van.
Fetser János újra megékrdezi: honnan ismerik ezt a céget? – B. Szilviát is ismerték, évekig dolgozott önöknek, most meg letartóztatták. Az önök közbeszerzési gyakorlata törvényes, de nem a város érdekeit szolgálják. Nyilvános pályázatokkal, sok ajánlat közül kellene kiválasztani, ki a legjobb. A TOP pályázatoknál előre döntötték el, mire kellene a pénz, ezt osztották szét. Látszat intézkedésekben nem veszünk részt, ezt elmondtam telefonban is. Amígy az SZMSZ, az ellenőrzés nem demokratikus, addig nem akarunk részt venni ebben.
Elekes összegez, szerinte az MSZP nem akar részt venni semmilyen pályázati folyamatban. – Mivel javaslatot nem kapunk önöktől, így nem is tudunk másokat választani, mint akiket mi ismerünk. Továbbra is tartom, tegyenek javaslatokat.
Füvesi Sándor szerint az MSZP-sel évek óta konkrét javaslatokkal élnek, de a Fidesz soha, semmi ilyet nem támogat érdemben. – A lényeg, hogy a sokadik kérdésünkre sem válaszolják meg, honnan ismerik B. Szilviát, de még nem is cáfolnak semmit. A mi elképzeléseink gyökeresen mások az önökénél, lesz ezekről még bőven szó az interpellációkban. Látszik, hogy szavakban nagyon erősek, de a tettekben egyéni érdekeket szolgálnak.
Elekes szerint valóban a tettek és nem a szavak minősítik az embert. – Továbbra is tartom, hogy nyitva áll az ajtónk önök előtt. Konkrétumokat kérünk, akkor lehet együttműködni.
Szavaztak: 10 igen, 5 tartózkodással elfogadták.
Kell-e újabb szobor a Táncsics gimi elé?
8.) Köztéri szobor állítására irányuló pályázat benyújtása
Füvesi elmondja, a pályázatot a Nemzeti Kulturális Alap írta ki, és korábban volt már két ilyen pályázat, amit a városvezetés kapkodva rakott össze
– Szükséges, hogy a város stratégiai kérdéseiben, a múltunkat érintő témákban alapvető konszenzus legyen a városban. Verjünk le olyan cölöpöket, amiket mindenkit elfogad. Ha ez megvan, akkor lehet pályázatokat keresni. Ha a testületi ülésen nyomnak kezünkbe ilyen szoborállítási pályázatot, az nem felel meg ennek. A bizottságban megkérdeztem, milyen helytörténésszel, múzeumi szakemberrel egyeztettek ebben a témában? Azt a választ kaptam, rövid volt a pályázati határidő, nyár volt. Ez nem válasz. Egy 3 méteres szobrot akarnak felállítani. Szeptember 15-ig részletes tervvel és 3 makett tervvel kell előállni, de erről semmit nem tudunk. Ha annyira nyitottak, mint ahogy az előbb is mondták, akkor teszek egy javaslatot. Előnyben részesülnek azok az alkotások, akik a település számára fontos személyt mutatnak be. Módosító indítványom, hogy Nagy Gyula egykori múzeumigazgatót, Orosháza díszpolgárát ábrázolja az alkotás, amit a múzeum kertben állítanak fel.
Bojtor István (Fidesz) alpolgármester elmondta, hogy a pályázatot későn írták kji, ezért nem lehetett egyeztetni. – A szobor témáját meg fogják ismerni, amint beérkeznek a pályamunkák. Ugyanúgy támogatnánk a Nagy Gyula-szobor létesítését a múzeumben. De mi most olyan köztéri szobrot akarunk, ami minden irányból jól látható, és kiegészítenénk egy országzászló felállításával, aminek helye behatárolt. Mihály Gábor orosházi kötődésű szobrászművésszel vettük fel a kapcsolatot.
Fetser János emlékeztet, hogy a Táncsics gimnázium öregdiákjai komoly összegeket adtak és terveket készítettek, hogyan lehetne az iskola előtti teret rendbe tenni. – Önök már előre eldöntötték, hogy melyik fog nyerni, gondolom önök már látták a három tervet is. Én tartózkodni fogok, mert a gimnázium előtti területre én már nem tennék semmilyen szobrot. Ráadásul Füvesi képviselő társam Nagy Gyuláról szóló javaslata már két éve ismert. De megkérdezem, mi akadályozta meg önöket, hogy legalább a bizottságot összehívja és ott megtárgyaljuk ezt? De persze nincs semmilyen reményem, hogy a most elhangzottmódosítót tudomásul veszik.
Bojtor István a helyszínről kiemeli, elmondta mik szólnak mellette. – Az öregdiákok megbeszélésein én nem vettem részt, azt sem tudom pontosan, ez miért nem valósult meg eddig, de úgy vélem, ez még nem teljesen elhalt dolog. A Táncsics előtti tér rendezésének témája folyamatosan napirenden van. A jelenlegi szobor állítási pályázatnak 2017 augusztusában kell elkészülni, addig sok minden eldőlhet.
Németh Béla (Fidesz) elmondja, ő részese volt a gimnázium előtti Történelmi Emlékparkot érintő tárgyalásoknak, de amikor már
– Az emlékpark szerzői joga Szervátiusz Tibor szobrászművészé, így annak bárminemű megbontása, átalakítása jogi vitákat szülne. Javaslom, hogy a mostani pályázatnál ne jelöljük meg a helyszínt, ne ezen múljon a pályázat sikere. A szerző nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy ezt az új alkotást ott állítsuk fel.
Elekes Lajos kiemeli, hogy csak helyrajzi szám megjelöléssel lehet pályázni, de szerinte lehet olyan részt találni a gimi előtt, ahol fel lehet állítani ezt az új alkotást. – Ha egy Szent koronás nemzeti egységet jelző szoborról beszélünk, az egységet kellene képezzen a jelen lévők közül. A múzeum nevének felállítását a Fidesz frakció kezdeményezte, és szerintem támogatni fogjuk majd Füvesi úr javaslatát, bár lehet, hogy nem most, és nem szobor lesz. A Táncsics előtti tér lenne erre megfelelő központi helye miatt, de ezzel együtt rendezni kell a területet is, viszont ennek komoly anyagi vonzata lenne.
Fester szerint annak a térnek a meggyalázása akkor kezdődött, amikor Táncsics Mihály szobrát elmozdították a központi helyről. – A most látható síró öregasszony eredeti szobra Budapesten látható a Farkasréti temetőben, ennek másolata van nálunk. És ezt sem ért tudni, hogy a gimnázium helyén volt korábban a gettó, ahonnan a zsidókat deportálták, ez is megérdemelne egy emléket.
Németh Béla szerint a Táncsics-szobor áthelyezése nem volt a tér meggyalázása. – Korábban háttal állt a szobor az arra közlekedőknek, most már Orosháza egykori országgyűlési képviselőjének szobra előtt megy el az arra sétáló. A gettóról megemlékeztünk, ott van a gimnázium falán az emléktábla.
Füvesi Sándor örül annak, hogy a fideszesek egyetértenek a szobor állítási javaslatával, és kíváncsian várja a szavazást. – Látszik a jobboldali kurzus töretlen vonala Orosházán. Önök úgy ismerik el a város nagy embereinek nevét, hogy arrébb teszik a szobraikat és elveszik nevüket az intézményektől.
Füvesi Sándor módosító indítványáról szavaznak. A polgármester kiemeli, ő nem támogatja, és ez nem Nagy Gyula személyének, hanem a korábban elmondott érveknek szól. 3 igen, 10 nem, 2 tartózkodással elutasították.
Az eredeti határozati javaslatot 11 igen, 4 tartózkodással elfogadták.
Beszámolt a városüzem – szemétvita lett belőle
9.) Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt-vel kötött közszolgáltatási szerződés módosítása
dr. Szabó Ervin kiemeli, hogy 2,2 millió forintot fizetnek egy külső vállalkozónak, de ettől többet nem tudnak. – A rendkívüli ellenőrzést az épületek állagát vizsgálja, vagy a bérlők életvitelét, közműtartozásokat vizsgálja? Vagy ez mind együtt? Mit jelent, hogy soronkívüliség, és milyen ellenőrzési fázisok adják ezt az összeget? Mi alapján történik, vagy történt a külső vállalkozó kiválasztása? Ez a soron kívüliség most úgymond rajtaütésszerűen lesz, vagy megint kiértesítik őket levélben? Hogyan tudjuk elvárni, hogy a külső vállalkozó mit kell nézzen, vizsgáljon? Mennyire lehet majd belelátni a végeredménybe? Megismerhetik-e ezt a képviselők, milyen konkrét eredménye lett az ellenőrzéseknek? És ki ez a vállalkozó? – teszi fel a kérdéseket. Hozzáteszi, egyre több a jelzés a közterületen található hulladékszigetek állapotáról a panasz, ez ellen mit lehet tenni?
Dávid Zoltán arra kérte Szabó Ervint, hogy legközelebb bizottsági ülésen tegye fel ezeket a kérdéseket, ezzel segítse a gördülékeny munkát.
Benkő Ferenc, a városüzemeltetési Zrt vezérigazgatója elmondja, a 2,2 millió forint egy keretösszeg. – Ebből végezzük majd el a felmérést, a 341 önkormányzati bérlakásban. Cél, hogy a körülmények javuljanak és ne romoljanak. Komplex felmérés készül majd. Készült egy szakmai kérdőív, amit a kimenő vállalkozó és a városüzem embere közösen tölt majd ki. A lakások állapota, állaga, az ott tartózkodás jogcíme is terítékre kerül. Csak akkor tudjuk rendesen felmérni a lakásokat, ha bejutunk, ezért most is ki kell értesíteni a lakókat. Szeptember 5-én lesz egyeztetés, ezt követően indítják majd az ellenőrzést. Évente két alkalommal minden lakást meg kell látogatni, amit meg is teszünk. Ezeket a látogatásokat növeljük, és ellenőrzünk – mondja Benkő. A másik témában, a szemétszigetek helyzetével egyetért a képviselővel. Kiemeli, hetente kétszer ürítik, és szintén kétszer takarítják. Erről bővebben itt írtunk.
Fetser János azt kérdezi, miért kell ehhez a munkához külső vállalkozó? – Nincs arra alkalmas ember a cégnél? Ha nincs, akkor miért nem vesz fel egyet?
Elekes Lajos elmondja, ő kérte, hogy legyen külső, sőt nem is orosházi ember, aki semmilyen formában nem érintett és nem ismert, de hangsúlyozta, ez ennek a munkának ez csak töredékét képezi.
Dávid Zoltán polgármester hozzátette, Benkő Ferencnek a bizottságe előtt kell beszámolni az elvégzett eredményekről.
Szavaztak: 12 igen, 2 nem, 1 tartózkodás.
13:04
Kérdés nem volt, 10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták
13:05
11.) Az OMTK-ULE 1913 Sportszervezet 2013-2014. évi TAO tárgyi eszköz beruházás elszámolása
Kérdés itt sem volt, 10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták
Városüzem – megvan a régi új FB
12.) Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt.-vel kapcsolatos döntések meghozatala
Fetser elmondta, az MSZP nemmel szavaz, mert szerinte az a felügyelő bizottság, amely Csizmadia Gergely ténykedése alatt nem állapított meg semmit, méltatlan a további munkára. – Ez egy politikai alapú bizottság, alkalmatlan a munkára. Politikai alapon megakadályozzák, hogy belelássunk a pénzmozgásba, a szerződésekbe, ezt így nem lehet.
dr. Szabó Ervin Jobbikos képviselő is hasonló véleményen van. – Ha már azt nem tudják megoldani, hogy legalább a testületet alkotó pártok is javasoljanak embereket, akkor legalább önmérsékletük lenne, és legalább a ciklus végéig válasszanak, nem 5 évre. Ez módosító indítványom is, a másik, hogy javasolhassunk új tagokat mi is.
Elekes Lajos elmondja, külön válik az FB kinevezése és funkciója. – Ha ez marad az összetétel, akkor a jelenlegi többségnek tetszeni fog. ha pedig változik később valami, a tulajdonos, azaz a testület bármikor visszahívhatja a bizottság tagjait. A bizottságba olyan tagok kellenek, akik kapcsolatban vannak a mindenkori városvezetőkkel. Nem lenne szerencsés, ha ezeket a posztokat pártok osztanák el. Természetesen azok ülnek ott, akiket mi ismerünk, de mindegyikük korrekt, és magas szakmai munkát végeznek. Ők mind alkalmasak és becsülettel végzik a munkát, még ha önök sokszor pártpolitikai alapon támadják őket. Fetser úr pedig ellenőrizheti a városüzemet mint képviselő, hiszen a beszámolóban leírnak mindent, emellett bárki kérhet konkrét információkat a cég működéséről, hiszen 100 %-os önkormányzati tulajdonban van.
Szabó Ervin két módosítóját a többség nem támogatta, míg az eredeti előterjesztéseket igen.
13:16
13.) Orosházi Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodásának módosítása
13 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
13:17
10 igen, 5 tartózkodás. Elfogadták
15. Emléktábla kihelyezésére irányuló pályázat benyújtása
10 igen, 5 tartózkodás. Elfogadták
Interpellációk
Megkezdődtek az interpellációk felolvasása. Három ellenzéki képviselő összesen 17 interpellációt adott be.
Az első dr. Szabó Erviné
Javaslat a rendszeres települési támogatás egy éven belüli 6 hónapról, 12 hónapra való felemelésére.
A rendszeres települési támogatás önkormányzati folyósításáról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§. (7) bekezdése rendelkezik, mely kimondja, hogy „A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”
A helyi végrehajtását szabályozó 4/2015. (II.25) Ör. 21.§.(3) bekezdése – továbbiakban rendeletünk – mind a folyósítás időtartalmában, mind a támogatás összegében kedvezőtlenebb, mint a fent megjelölt törvény keretszabályozása.
Álláspontom szerint a törvényben megfogalmazott havi rendszeresség nem jelent korlátozást, mint az a rendeletünkben megfogalmazásra került, legfeljebb évi 6 hónap kitételben, valamint a támogatás havi összege a törvény értelmében 29.500,- Ft, szemben a mi rendeletükben megjelölt 20.000,- Ft-tal.
A törvényi szabályozáshoz rendeletünk igazítására, azaz annak korrigálására mind a támogatás ideje, mind összege vonatkozásában törvényi lehetőségünk van.
A rendeletünk 21.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületi hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendszeres települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként.
Ezen szabályozás alapján kijelenthető, hogy a képviselő-testületünk hatásköre a jogszabály keretein belül az évi 6 hónapnak, akár 12 hónapra, valamint a 20.000,- Ft-nak, akár 29.500,- Ft-ra emelése.
Interpellációmban megfogalmazott indítványom, hogy a 6 hónap leteltével – a következő támogatási összeg megnyílásáig – azt ne függesszük fel, hanem az alábbi feltételek egyidejű teljesülése mellet biztosítsuk a meghosszabbításának a lehetőségét, akár újabb 6 hónappal.
Feltételek, melyek fennállása szükséges a további hosszabbításhoz:
1. Változatlanul megállapíthatóak legyenek azon a rendeletünkben előírt feltételek, mely a 6 hónap folyósítást lehetővé tették.
2. A támogatást igénybe venni szándékozó újabb kérelmet nyújt be.
3. A hivatal környezettanulmány beszerzése útján győződjön meg a rendeletünk szerinti támogatás folyósításának megalapozottságáról.
A fentiek teljesülése esetén a támogatott részesülhetne további, azaz újabb 6 hónap időtartamra, viszont – költségvetés stabilitásának fenntartása céljából – 50%-kal csökkentett összegű támogatásban. Ez azt jelentené, hogy 20.000,- Ft helyett az 50%-ot jelentő havi 10.000,- Ft azon számítással képződne, hogy a törvény szerint jelenleg hatályosan adható 29.500,- Ft és a rendeletünk szerint folyósítható 20.000,- Ft különbözete, tehát a 9.500,- Ft felkerekítve 10.000,- Ft.
Nem vitatható, hogy a 6 hónapig folyósított rendszeres települési támogatás további 6 hónappal történő meghosszabbítása, mely 6×10.000,- Ft évi többletköltséget jelent, mivel az addigi 120.000,- Ft 180.000,- Ft-ra emelkedik, jelentős mértékű szociális támogatás, de egyben vizsgálandó mindennek költségvetési vonzata a többletforrás megteremtésének kérdése.
A 2016. évi azonnali bevezetési esetén, költségvetési forrásául szolgálhat a 2016. évi szociális támogatásaink forrását bővítő központi rendkívüli szociális támogatásra benyújtott pályázat elnyerése, míg 2017. év vonatkozásában a rendelkezésre álló időre figyelemmel ez megtervezhető.
A fentiek alapján, interpellációs javaslatom a 4/2015. (II.25.) Ör. 21.§. (3) bekezdés módosítására vonatkozóan az alábbi:
a) Kerüljön törlésre: „az egy évben legfeljebb 6 hónap rendszeres települési támogatás állapítható meg”.
b) A törölt szövegrész helyébe pedig emeljük be: „Egy évben 6 hónapra havi 20.000 Ft – ezt követően a 21.§.(1) bekezdés szerinti támogatási jogosultság további fennállása esetén támogatási kérelemre és környezettanulmány alapján – további 6 hónapra havi 10.000,- Forint rendszeres települési támogatás állapítható meg”.
Ezzel zárult az első, íme Dávid Zoltán válasza.
A „Javaslat a rendszeres települési támogatás egy éven belüli 6 hónapról, 12 hónapra való felemelésére” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Az interpellációjában hivatkozott törvényi joghely, miszerint „ A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.” egy felső korlátot határozott meg az önkormányzatok számára. Az a tény, hogy ezen a határon belül az önkormányzat szabadon állapítja meg a támogatás mértékét, a képviselő-testület előtt az önkormányzati rendelet megalkotása és felülvizsgálata során is ismert volt. Ehhez mérten állapította meg a rendszeres települési támogatás folyósításának mértékét, valamint saját döntési kompetenciája keretében a folyósítás időtartamát.
Álláspontom szerint ezt teljesen törvényesen tette, tehát jogi alapon nincs okunk – idézem Önt – „ a törvényi szabályozáshoz rendeletünk igazítására, annak korrigálására”.
A szociális törvény szelleméből következik, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott ellátások kiegészítésére nyújtanak – az önkormányzati rendeletekben meghatározott feltételekkel – települési támogatást a rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére.
Véleményem szerint nem lehet az a cél, hogy egy önkormányzati, rendszeres jövedelmet biztosító ellátó rendszer jöjjön létre, hanem az, hogy átmeneti segítséget nyújtson a rászorulóknak.
Nem értek egyet azzal, hacsak nincs rá valami rendkívüli ok, hogy év közben többször módosítsa az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendeletét. Képviselő Úr is ismeri azon álláspontomat, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján összeállított előterjesztés keretében látom értelmét a rendelet áttekintésének és a szükséges módosítások elvégzésének. Legutóbb 2015. decemberében került erre sor.
Fentiekre tekintettel nem támogatom az önkormányzati rendelet módosítására irányuló javaslatát.
A pontosság kedvéért megjegyzem, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege jelenleg 28.500.- Ft, nem pedig az Ön által tévesen és többszörösen hivatkozott 29.500.- Ft.
Kérem válaszom elfogadását.
Dr. Szabó Ervint megilleti a viszontválasz: – Senki nem vitatta a jelenlegi rendelet szabályosságát, csak éppen azt tükrözi, hogy ez szociálisan mennyire érzéketlen. Az én célom, hogy aki rászorul, annak rendszeresen segítséget adjunk, és ha ezt úgy érjük el, hogy év közben módosítunk, akkor azt meg kell tenni.
8 igen, 4 nemmel elfogadták a választ.
———-
A második is Szabó Erviné, íme.
Orosháza szennyvízhálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztés pályázati projektjének pénzügyi elszámolását biztosító képviselő-testületi határozatok meghozatala iránt.
2016. május 30-ai képviselő-testületi ülésen kérdést intéztem a polgármester úrhoz az átadott 2015. november 16-án átadott szennyvíz projekt pénzügyi elszámolásával kapcsolatosan, nevezetesen, mikor jut a lakosság a csatornapénzhez?
Kérdésem arra irányult, mikor kaphatja vissza Orosháza lakosai az uniós pályázati támogatáshoz szükséges érdekeltségi hozzájárulásból fedezett önerő és a beruházás közben 100%-os mértékben elnyert támogatás együttes összegéből a felhasználással nem lefedett, azaz visszajáró összeget.
Figyelemmel egyrészt arra, hogy a polgármester úrtól nem kaptam egyértelmű választ és másrészt arra, hogy ez a kérdés 3624 családot érint Orosházán, így interpellációt nyújtok be a projekt pénzügyi elszámolását biztosító és a lakossági érdekeket szolgáló képviselő-testületi döntés meghozatalára.
Meg kell jegyeznem, hogy a képviselő-testület határozat formájában történő irányítási mechanizmusa működött is a projekt alapelveit meghatározó 2010. május 3-ai képviselő-testületi üléstől egészen 2015. november 16-ig, a műszaki átadás időpontjáig.
A képviselő-testület 2010. május 3-án határozott többek között arról, hogy a társulat törvényes megalakítása a településen elengedhetetlen ahhoz, hogy a csatornahálózat megépüljön, hiszen sajáterő hiányában a település nem juthat hozzá az uniós támogatáshoz. A tagság kötelező. A befizetett összegen kívül más kiadás nem terheli a lakosságot.
Álláspontom szerint a fentebbiekből is következik, hogy a képviselő-testületnek, amint a projekt cél meghatározásában, úgy annak záró pénzügyi elszámolásában is hasonlóan kötelessége meghozni a lakosság érdekeinek érvényesülését szolgáló, lakossági saját erő elszámolását biztosító határozatokat.
Ezen határozatok meghozatala a képviselő-testület részéről azon oknál fogva is szükséges, mert az Országgyűlés 2016. május 10-én elfogadta az elszámolást szabályozó 2016. évi XLI. törvény 7.§ (5) bekezdését, mely kötelezővé teszi a tagok vonatkozásában beszedett érdekeltségi hozzájárulással való elszámolást.
A hivatkozott jogszabály a pénzügyi elszámolás követelményeit határozta meg, de abból kimaradt a végrehajtás határnapja, az elszámolás átláthatóságának, és a tagi beszámoltatás garanciális feltételei, melyet meggyőződésem szerint a képviselő-testületnek pótolnia kell.
A 2016. évi XLI. törvény 7. § (5) bekezdése kimondja, hogy a víziközmű-társulat köteles az alapszabálya szerint elszámolni a működési költségekkel, a tagjaival szemben pedig, ha beruházás közben a társulat önerő támogatást nyert és az önerőt az érdekeltségi hozzájárulásból biztosították, az elnyert összeggel és a befizetett érdekeltségi hozzájárulással.
Az interpellációmban az alábbi javaslatokat terjesztem elő:
1) Kérjük fel a víziközmű-társulat elnökét, hogy a hívja össze a társulat taggyűlését. A taggyűlés pedig a tagi elszámolás átláthatósága, a társulati önkormányzatiság, a tagi érdekképviselet biztosítására válassza meg tagjai közül a 160/1995.(XII.26.) Kormányrendelet 17.§.(2) bekezdésben leírtak szerinti feladatkörrel rendelkező Elszámoló Bizottságot.
2) A képviselő-testület jelölje meg – a 160/1995.(XII.26.) Korm.rendelet 19.§.c.) pontjában leírt, egyes tagok érdekeltségi hozzájárulásával elszámolás kiegészítve a visszatérintendő összegről kiértesítés és a lakossággal szembeni követelések lezárásával – határnapul 2016. december 31. napját.
3) Szólítsuk fel a társulat elnökét, hogy a legközelebbi (szeptemberi) képviselő-testületi ülésen számoljon be a 2016. évi XLI.tv.7.§.(5) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtásának aktuális helyzetéről, a víziközmű-társulatnak a 2016. december 31. napjával történő lezárására figyelemmel a visszatérítés pontos összegéről, a teljesítési módjáról.
Íme Dávid Zoltán válasza:
Az „Orosháza szennyvízhálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztés pályázati projektjének pénzügyi elszámolását biztosító képviselő-testületi határozatok meghozatala iránt” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Az Orosházi Víziközmű Társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő önálló jogi személy, amely 1996. szeptember 30. napján alakult.
A társulatot a Cégbíróság tartja nyilván. A társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely jogosult a társulat életével kapcsolatos alapvető döntések meghozatalára. A társulat operatív vezetését az intéző Bizottság és annak elnöke látja el, akiket a küldöttgyűlés választ a tagok közül. A társulat ügyvezetését az Ellenőrző Bizottság jogosult ellenőrizni. A társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A társulat közfeladatának ellátását szakmai szempontból a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv felügyeli.
A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlannal rendelkező természetes és jogi személyek. Jogaikat és kötelezettségeiket a fenti jogszabályok keretei között a társulat alapszabálya határozza meg. A társulat alapszabályát a társulat legfőbb szerve fogadta el és ez a szerv jogosult annak módosítására is.
A tagok joga különösen, hogy részt vegyenek a társulati döntések meghozatalában, tisztséget viseljenek a társulatban, illetve hogy tájékoztatást kérjenek a tisztségviselőktől. A tagok jogai egyenlőek, vagyis egyik tagnak sem lehet több jogosultsága, mint a többi tagnak.
A tagok legfőbb kötelezettsége az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése, amely kötelezettség elmulasztása esetén a tartozást adók módjára be lehet hajtani.
Az alapszabály és annak mellékletei tartalmazzák – többek között – a társulat érdekeltségi területét, a tagok nyilvántartását, valamint az érdekeltségi hozzájárulás összegére és megfizetésére vonatkozó előírásokat.
A tagok jelentős hányada az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése céljából lakástakarékpénztári szerződést kötött, amely lehetővé teszi számukra, hogy állami támogatást vegyenek igénybe a fizetési kötelezettségük teljesítéséhez. A lakástakarékpénztári szerződések előre meghatározott futamidőre jönnek létre.
A társulat nem 2010-ben alakult, hanem a már működő társulat érdekeltségi területe bővült ekkor. A bővítés alapjául pedig nem a testületi határozatok szolgáltak, hanem a 2010. július 22-i alakuló részközgyűlés és az ugyanezen a napon tartott befogadó részközgyűlés határozatai. Ezeket a határozatokat nyújtotta be a társulat a Cégbírósághoz és ezek alapján jegyezte be a változást a Cégbíróság.
Interpellációjában megfogalmazott javaslataival kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszem:
1.) Az elszámolási eljárás elindításáról a Társulat küldöttgyűlésének van lehetősége dönteni. Egy ilyen tárgyú küldöttgyűlés előkészítése tudomásom szerint folyamatban van.
2.) Az érdekeltségi hozzájárulás összegének esetleges módosításával, illetve az elszámolási eljárással kapcsolatos kérdések meghozatala a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet 7. § (3) b) és c) pontjaiban foglaltak értelmében. A Képviselő-testületnek nincsen jogosultsága sem az esetlegesen visszatérítendő összeg meghatározására, sem a visszafizetési határidő meghatározására, sem az elszámolás befejező időpontjának előírására.
Természetesen az önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal illetékesei a teljes munkafolyamatban minden segítséget megadnak ahhoz, hogy megnyugtatóan lezáródjon az elszámolás.
3.) Az elszámolási eljárás állásáról, illetve az esetleges visszafizetésről az elnök akkor tud tájékoztatást adni, ha az elszámolási eljárás megindításáról, illetve az érdekeltségi hozzájárulás csökkentéséről küldöttgyűlési döntés született.
Kérem válaszom elfogadását.
dr. Szabó Ervin reagálása: – Ilyen választ már kaptam egyszer, a nesze semmi fogd meg jól. Semmivel nem lettünk előrébb. Majd a víziközmű társulat megoldja, ezt mondja. Ennél sokkal nagyobb nyomást kellene gyakorolni a városnak, hiszen több mint 3000 családról van szó. Ez a válasz kevés, így nem tudom elfogadni.
A képviselők 11 igen, 4 nemmel elfogadták.
———-
A harmadik interpellációt újra a Jobbikos képviselő jegyzi.
Lakossági javaslatok a tanuszoda építési helyére.
Legutóbb a 2016. május 30-i képviselő-testületi ülésre beterjesztett interpellációmban utaltam arra, hogy kötelességünk lehetőleg minél előbb élnünk azon lehetőséggel, mely szerint azokon a járási székhelyeken, ahol nincs tanuszoda, ott egyrészt az építtetés, másrészt az azt követő üzemeltetési költségeket az állam vállalja fedezni.
Polgármester úr interpellációmra akként reagált, hogy szóbeli egyeztetések során tudta meg, hogy egy 2000 négyzetméteres alapterületű helyszín szükséges, ahol a 2 órás tanrendbe illeszthetően történhet az úszásoktatás, melyre a minisztérium felé javaslatot kell tenni.
A kapott válaszra figyelemmel az internetes közösségi oldalon kértem városunk lakóitól, hogy jelöljék meg a polgármester által megjelölt feltételeket biztosító területeket a tanuszoda lehetséges helyszínéül.
A közösségi oldalakat látogató lakosok által adott válaszok alapján négy helyszín került megjelölésre.
A legtöbb javaslat a volt KGST piac területét jelölte meg.
Másodikként az Ady Endre-Deák Ferenc utca közötti úgymond szabad területet jelölték meg a kommentelők, mely a volt Tüdőgondozó területének lebontásával a válaszadók szerint egy igazi belvárosi helyszín lehetne, mely sokat javíthatna belvárosunk arculatán is.
Harmadikként lehet rangsorolni a megadott válaszok szerint a még 1990. években felmerült eredeti elképzelések alapján az Eötvös téri iskola sportudvara mögötti részt.
Rangsorban a negyedik helyszín a Torkos Károly utca (a Városüzemeltetés telephelye mögötti terület) mezős területét jelöli meg.
Megjegyzést érdemel, hogy a kommentek aktivitása jelzi, hogy a tanuszoda megépítése városunk lakóit foglalkoztatja, és igen sokan minél előbb szeretnék felépítését, viszont sok komment sajnos kritikát és csalódottságot is megfogalmaz e kérdéskörben.
Fentiek alapján interpellációs javaslataim az alábbiak:
1. Nyújtsunk be pályázatot azért, hogy Orosháza városában is kerüljön állami finanszírozás és költségviselés mellett felépítésre tanuszoda.
2. Vegyük figyelembe a lakossági véleményeket a megjelölt négy helyszín kapcsán különös tekintettel arra, hogy a véleményt formáló lakosok a városközpontban kívánják megépíttetni a tanuszodát, ezzel is erősítve döntésünk megalapozottságát.
Dávid Zoltán válasza:
A „Lakossági javaslatok a tanuszoda építési helyére.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Orosháza Város a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által működtetett Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében jelezte szándékát, hogy élni kíván sport és tanuszoda beruházás megvalósításával és később annak állam általi fenntartásával.
Városvezető társaimmal ezzel kapcsolatban személyesen tárgyaltam Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár asszonnyal.
A beruházások kivitelezését a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi, és a helyszín kiválasztása is a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata olyan szakmai szempontok alapján, mint pl. a helyszín megközelíthetősége, az oktatási-nevelési intézményektől való távolság, stb.
A lehetséges helyszíneket a Városfejlesztési Iroda munkatársai vizsgálták az engedélyeztetés feltételei alapján (pl.: megfelelő parkolószám), amelyeket ezt követően a minisztérium felé megküldtünk. Ezek között szerepelt belvárosi helyszín is, többek között a képviselő úr által javasolt helyszínek egyike is. Azonban ahogyan azt már az előbb említettem, a helyszín kijelölésére a Nemzetgazdasági Minisztérium jogosult.
Kérem válaszom elfogadását.
dr. Szabó Ervin: – Én nem akarok helyszínt megjelölni, pont ez lenne a lényeg, hogy ne mi 15-en döntsünk erről. A válaszból látszik, hogy ez nem mind rajtunk múlik, ezért a választ elfogadom.
———-
Következik két újabb interpelláció, mindkettő dr. Szabó Erviné. A polgármester jelzi, ezeket egymás után olvassa fel, és a kettőre együtt válaszol, mert témájában összetartoznak.
Javaslat az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány pályázati forrásból történő gyarapítására.
Az egykori „ipari” Orosházán majd 1500 önkormányzati tulajdonú bérlakás volt. Ma már mindösszesen – néhány évtizede történt értékesítéseik miatt – 340 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezünk.
Ezen ingatlanok egyrészt közérdekű és néhány költségelvű, másrészt – ami a legnagyobb társadalmi feszültséget és problémát okozza – 150 szociális bérlakás és 2 krízislakás.
Mindaddig, amíg az önkormányzati bérlakások számát nem tudjuk megnövelni, az igényekhez jobban közelíteni, addig az Orosházát a 2000-es évek eleje óta jellemző, az akkori lakosok számához viszonyítva mára már 10%-ot is meghaladó lakosság csökkenését nem fogjuk tudni megállítani.
A fentiek megoldási javaslataként terjesztettem elő 2016. május 30-i képviselő-testületi ülésen interpellációmban megfogalmazott azon javaslatomat, hogy az önkormányzati ingatlanok használatának átengedéséből származó bevételek csak és kizárólag bérlakás állomány növelésére legyen felhasználható. Javasoltam továbbá, hogy készüljön stratégiai terv a bérlakás állomány önkormányzati forrásból történő gyarapítására.
A polgármester erre, azaz a bérlakás állomány önkormányzati forrásból történő gyarapításra adott válasza: „A 2017-2019. évekre vonatkozó Gazdasági Program részét képezi a város stratégiai terve a város lakásproblémáinak kezelésére. A Gazdasági Program koncepciójában megfogalmazott feladat a lakásszám gyarapodása érdekében a pályázati lehetőségek figyelése, illetve a magánlakás építés aktivizálása.”
A polgármester válaszára figyelemmel, azaz „a pályázati lehetőségek figyelése” kapcsán a bérlakás vagyonunk gyarapításának lehetőségeként interpellációs javaslataim az alábbiak.
1) A TOP orosházi járásra eső gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló 4 milliárdból,
2.) A TOP CLLD közösségi pályázat Orosházára irányzott közel 900 millióból,
a képviselő-testületünk közös akarattal, lobbizással, pályázatírói konstruktivitással érje el, hogy ezen lehetőségek bármelyikéből valósulhasson meg a Gazdasági Program koncepciójában a bérlakás szám gyarapodása.
Ez megoldást jelenthet nem csupán egy-egy szűk csoport érdekeit, hanem városunk egészét szolgálóan a pályakezdő helyi fiatalok közérdekű lakásigényeinek és a szociális bérlakásra jogosultak lakhatási problémáinak orvoslására az önkormányzati bérlakások számának gyarapítása útján.
Eddig volt az első, íme a második
Pályázati önkormányzati bérlakás program.
A 2016. május 29.-i képviselő-testületi ülésen „Javaslatok a szociális bérlakás állomány önkormányzati költségvetésből történő fejlesztésére.” címmel interpelláltam. A Polgármester úr interpellációmat az alábbi indoklással utasította el: „A 2017-2019. évekre vonatkozó Gazdasági Program részét képezi a város stratégiai terve a város lakásproblémák kezelésére. A Gazdasági Program koncepciójában megfogalmazott feladat, a lakás szám gyarapodása érdekében a pályázati lehetőségek figyelése, illetve a magánlakás építés aktivizálása.” (lásd. www.oroscafe.hu)
Előbbiekből az következik, hogy városunkban önkormányzati bérlakás állomány – azon belül is a szociális bérlakások – számának bővítésére és e probléma megoldására – ld. 2015-ben minden 10. pályázó jutott csak szociális bérlakáshoz – a 2017-2019. években kizárólag pályázati forrás szolgálhat.
Az előbbiek figyelembe vételével meg kell ragadni minden olyan pályázati lehetőséget, amely ha közvetve is hozzájárulhat egy önkormányzati bérlakás program realizálásához.
Ilyen „közvetett” lehetőséget jelenthet a Megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból orosházi járásra elhatárolt 4 milliárdos gazdasági fejlesztés pályázat megnyílása a kormányzati elfogadását követően.
Figyelemmel arra, hogy a TOP kettős stratégiája, a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás szintjének növelése, amelyhez szükséges a vállalkozásbarát település fejlesztése, az életminőség és a társadalmi összetartozás helyi feltételeinek fokozottabb biztosítása. Mindezek megteremtéséhez – kedvezményezettként – az önkormányzatok gazdasági fejlesztései mellett az azzal összefüggő város- és településfejlesztési programjait is támogatja a Nemzetgazdasági Minisztériuma.
Mindebből következik a foglalkoztatási szint növelése – új álláshelyek teremtése – az életminőség javításának helyi feltételeinek biztosítása feltételezi egyebek mellett, de kiemelten a kellő számú önkormányzati bérlakás meglétét is. Tekintettel arra, hogy az álláshely gyarapítás által megnő a „közérdekből” bérlői kijelölésekre szolgálható önkormányzati bérlakások iránti igény is.
Ezen indoklással – szakmai pályázati előkészítéssel és kellő lobbizással – a TOP forrásból önkormányzati bérlakás építési program realizálásának lehetőségét kell célul kitűznünk.
A bérlakás építési program egy városi értéket teremtő „életminőség és társadalmi összetartozást” kifejező beruházásként a gazdaság élénkítés feltételének biztosítása mellett a városunk fiataljainak helyben tartásának a munkahely/lakás egységes feltételével továbbá Orosházának a térség legiparosabb városi rangjának visszaszerzését is segíthetné.
Természetesen az „élhetőbb város” jelenti azt is, hogy nő a lehetőségünk a szociálisan hátrányos helyzetben élők támogatására is azon belül is, mint a legfontosabb az önerejükből a lakhatásukat megoldani nem tudók szociális bérlakáshoz juttatására.
Ennek lehetőségét az önkormányzati bérlakás építési program járulékosan elősegíthetné akképpen, hogy a szükségeshez képest elégtelen szociális bérlakás állományunk gyarapodna a jelen „közérdekű” bérlakások szociális bérlakássá történő átminősítésével.
Interpellációs javaslatom a Terület- és Településfejlesztési Programban orosházi járásra elhatárolt 4 milliárdból közvetve és elsődlegesen, mint az álláshelyek betöltését segítő lakhatás megteremtése, másodlagosan szociális bérlakások számának gyarapítása céljával indítsunk el pályázati, szakmai előkészítést és lobbizást egy önkormányzati bérlakás program realizálása érdekében.
Egy önkormányzati bérlakás program realizálásával, több évtizedes hiányosság pótlása mellett, a valós életminőség javulást is eredményezhetne városunkban, segíthetné az elvándorlás mérséklését és jelentős lehetőséget is jelenthetne városunk szociális lakhatási támogatásra szoruló lakosai számára is.
Fentebbiek összegzéseként kiemelendő, hogy az önkormányzati bérlakásépítés egy olyan program lehetne, amely városunk valamennyi lakosa, a fentebb vázolt hatásai alapján támogathatna.
Dávid Zoltán válasza.
A „Javaslat az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány pályázati forrásból történő gyarapítására” tárgyú és a „Pályázati önkormányzati bérlakás program.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Figyelemmel arra, hogy a képviselő úr fenti két interpelláció témája egymással összefügg, így az azokra adott válaszomat együtt fogalmazom meg.
A Gazdasági Programunk fő célja a város népességmegtartó erejének növelése. Ennek a koncepcióban deklarált fő prioritása a lakásproblémák kezelése.
Ellentétben az országos gyakorlattal – miszerint a 90-es éveket követően a települések majdhogynem lenullázták az önkormányzati tulajdonú bérlakás állományaikat – Orosháza Város Önkormányzata jelenleg is a képviselő úr interpellációjában írt 340 önkormányzati bérlakással rendelkezik.
Ezekre a lakásokra folyamatos igény jelentkezik. Azért hogy ezeket ki tudjuk elégíteni, az önkormányzat egyrészt folyamatosan gondoskodik ezen lakások karbantartásáról, a költségvetésben biztosítva az ehhez szükséges összegeket a Városüzemeltetési Zrt. részére. Másrészt kiemelten fontos kérdés az állagmegóvás kérdése, illetve a jogszerű használat biztosítása. Harmadrészt folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, melyek keretében lakásberuházások, lakásfelújítások valósulhatnak meg.
Tájékoztatom, hogy a TOP-4.3.1-15 Leromlott városrészek rehabilitációja elnevezésű pályázat nem engedélyez önkormányzati lakásépítést, csak felújítást, illetve a TOP CLLD pályázatban ennek lehetősége szintén nem szerepel.
Amit ezidáig tettünk a lakásproblémák kezelésére:
– Orosháza Város Önkormányzata CSOK programot hirdetett, amelynek bővítésén jelenleg is dolgozunk.
– A munkahelyteremtés és ezzel összefüggésben a lakosság megtartása érdekében konzultációt folytatunk a munkáltatókkal esetleges munkásszállók kialakítása ügyében.
– Nem feledkezhetünk meg az idősekről sem, éppen jelen testületi ülés témája a Platán Idősek Otthonában végzendő beruházások.
Kérem válaszom elfogadását.
dr. Szabó Ervin viszontválasza: – Mivel két interpellációra egy válasz érkezett, így nehéz külön választ adni. Az már ismert, mi a gazdasági programnak a tartalma és hogy milyen szociális politikát folytatunk. De az a lényeg, amit a lakosok éreznek. A sorban állás nagy, a lakásproblémát pedig meg kell oldani. De arról nem hallottunk, mi a helyzet a jövőre nézve, milyen megoldást tud nyújtani az önkormányzat? Azzal, hogy figyeljük a pályázatokat, még nem lesz lakás. Mivel nem tudunk semmi megnyugtatót, reménykeltőt, így a választ nem fogadom el.
A többség viszont 9 igen, 2 nem, 3 tartózkodással elfogadta.
———-
Itt a hatodik interpelláció, még mindig dr. Szabó Erviné.
Javaslat a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzat módosítására az évenkénti két lakossági közmeghallgatás megtartása iránt.
Az interpellációm tárgyaként megjelölt módosító javaslatom indoka az, hogy a 2016. június 24-i képviselő-testületi ülésünkön a polgármesterhez kérdést fogalmaztam meg, nevezetesen azt, hogy 2015-ben ezen időpontban volt a közmeghallgatás, mely most elmaradt.
Megkérdeztem, hogy mikor lesznek 2016. évi közmeghallgatások megtartva.
Jegyző asszony válaszában leszögezte, hogy egy közmeghallgatás szerepel ez évben a munkatervben, így a törvényi kötelezettségnek megfelelően novemberben lesz megtartva.
Nem vitatva a jegyző asszony tények szerinti válaszát hangsúlyozom, hogy kérdésemmel az évenkénti két közmeghallgatás iránti érdeklődésem oka az volt, hogy a képviselő-testület 2015. évi munkaterve két közmeghallgatással került elfogadásra. 2014. december 23-ai képviselő-testületi ülésen én magam terjesztettem elő módosító indítványt a célból, hogy a közmeghallgatás esetében ne a törvényi minimumot biztosítsuk, hanem legyen kettő tavasszal és ősszel is. A módosító javaslatomat a képviselő-testület elfogadta.
Visszatekintve kijelenthető, hogy 2015. évben városunk polgárai mind júniusi mind a novemberi közmeghallgatáson, gyakorolva a helyi demokrácia ezen fontos intézményét, jelentős számban jelentek meg, és kérdéseikkel, észrevételeikkel elmondták a helyi közügyekkel kapcsolatos véleményeiket.
Mindezek után a fentebb részletezettek ellenére 2016. évben a képviselő-testület csak egyszer, az SZMSZ szerinti törvényi minimum szerint novemberben tart közmeghallgatást.
Interpellációmban megfogalmazott javaslatom tehát, mely az évi két közmeghallgatás rendszeresítésére irányul nem előzmény nélküli, sőt azt a 2015. évre vonatkozó munkaterv elfogadásakor a képviselő-testület valamennyi tagja egyhangúlag támogatta is.
Interpellációmban megfogalmazott indítványom, hogy módosítsuk a képviselő-testületünk Szervezeti és Működési Szabályzatának 70.§-át ekképpen:
„ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal közmeghallgatást tart.”
Dávid Zoltán válasza:
A „Javaslat a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzat módosítására az évenkénti két lakossági közmeghallgatás megtartása iránt.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Az interpellációjában említett célunk egy és ugyanaz tisztelt Képviselő Úr, azaz a városunk polgárai által megfogalmazott igények, elvárások gyors és hatékony kielégítése, a felvetett problémák mielőbbi megoldása.
Engedje meg Képviselő úr, hogy az eddig szerzett tapasztalatom során azt mondjam, hogy ezen cél akkor érhető el leghatékonyabban, ha a lakók problémáival rendszeresen találkozunk, ha lehetősége van a városunk polgárainak több fórumon keresztül is kifejezésre juttatni észrevételeiket, és nem kizárólag az egyszeri, vagy az Ön által javasolt kétszeri közmeghallgatáson.
Én polgármesterként úgy gondolom és arra törekszem munkásságomban, hogy a felvetett észrevételekre és problémákra lehetőség szerint azonnal, de a lehető legrövidebb időn belül megoldást kell találni, választ kell adni. Célom, hogy a városunk lakóinak igényei mielőbb kielégítést nyerjenek, így az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cél elérésében a városlakókkal való közvetlen kapcsolattartás, a rendszeresen tartott a polgármesteri és alpolgármesteri fogadónapok, a szintén rendszeres képviselői fórumok, az éjjel-nappal hívható zöld vonal működtetése hatékonyabbnak és eredményesebbnek bizonyultak.
Így a továbbiakban is ezt kívánom gyakorolni és lehetőségemhez mérten fejleszteni, természetesen a törvény által előírt éves közmeghallgatás megtartása mellett.
dr. Szabó Ervin reagálása: – Az ön válasza egyértelműen nem, miszerint nem akar több közmeghallgatást. Annak örülök, hogy egy a célunk, hogy a lakókat meghallgassuk. De szerintem a közvetlen kapcsolat tartásnak a közmeghallgatás is helye, hiszen mást és másként mondanak itt el az emberek, mint egy fogadóórán. A célunk ugyanaz, de a megvalósítás más, ezért nem fogadom el a választ.
10 igen, 4 nem, 1 tartózkodás – elfogadták.
———-
Váltás, most jönnek az MSZP-s interpellációk, sorozatban 11. Elsőként Fetser Jánosé.
Tudatosan, előre megfontolt szándékkal rombolják a városképet a Szőlő körúton?
A világon mindenütt a városfejlesztés során arra törekednek, hogy a kiemelt helyek, belvárosok, körutak látványosak, szépek legyenek és kiemelten legyenek megtervezve. Gondolok itt az utcabútorokra, a világítótestekre, fasorokra, közlekedésre stb.
A közút egy város jelentős része, Orosházán is így van. Az emberek szép családi házakat építettek jelentős anyagi áldozattal, és álmukban sem gondolták, hogy a város fideszes vezetése és a hivatal rombolja és elcsúfítja a házuk előtti közterületet, amelynek a köz érdekét kell, hogy szolgálja, mint ahogy a nevében is szerepel. Ha olyan beavatkozás történik a közterületen, amely lényegesen befolyásolja az ott élő családok életét és érdekét, meg kell kérdezni az ott élő embereket: akarják-e, és mi a véleményük az adott fejlesztésről.
Kérdéseim:
Megtörtént-e Orosházán, a Szőlő körúton, hogy az immár példanélküli 3. oszlopsor elhelyezése pár centivel a kerékpárúttól, pár méterre a házak kerítésétől, az ott lakók véleményének kikérése nélkül történt?
Miért nem kértek előzetes véleményt a családoktól, az érintett képviselőktől?
Miért nem a már meglévő oszlopokon, illetve a föld alatt történik az új szolgáltató vezetékének az építése?
A közelmúltban egy fejlődő Békés megyei város lakói az áramszolgáltatót is arra kényszerítették, hogy az újabb oszlopsor helyett földkábellel vezesse az áramot, mert odaadóan őrizték-védték az utcaképet. Önök miért nem a város érdekét képviselik?
Ne hivatkozzanak a Hírközlési Felügyeletre, mert az csak a szakhatósági engedélyt adja ki! A város közterületével kapcsolatosan a tulajdonos képviselheti az érdekeit, az pedig a város lakossága vagy a képviselő-testület. Egyik sem járult ehhez hozzá, nem kérte, ez csak az önök önző, sumák érdeke!
Miért nem tudott erről a képviselő-testület? Ha újabb szolgáltatók akarnak majd hasonlóan fejleszteni, mert mondjuk, pályázati forrást nyertek, akkor újabb oszlopsort fektetnek le? Lesz majd 4. vagy 5. oszlopsor is?
Fizet a beruházó közterület-foglalási díjat? Ha nem, miért nem? Tudnak-e még egy olyan várost mutatni, ahol a körúton 3 oszlopsor díszeleg? Amikor a lakosság kifejezte ellenérzését, miért nem tartottak egy fórumot, ahol az összes érdekelt megszólalhatott volna és előzetesen elmondhatta volna a véleményét?
Minden orosházi tudja immár: önök idegen érdekeket szolgálnak, tönkreteszik a várost és az intézményeit, ezért vonják le a következtetést, és nevezzék meg a felelőst! Orosháza az orosháziaké, és az itt élők nem akarnak Pusztaottlaka szintjére süllyedni!
Dávid Zoltán válasza:
A „Tudatosan, előre megfontolt szándékkal rombolják a városképet a Szőlő körúton?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A Szőlő körúton történő kivitelezést egy orosházi cég végzi. A cég vezetőjével a városvezető társaimmal egyeztetéseket folytattunk.
Ennek során a cég vezetője arról tájékoztatott, hogy a kérdéses területen a nagy számú lakossági megkeresés miatt került sor az internet kiépítésére, számos igényt jeleztek felé a jó minőségű és gyors internet iránt.
Elmondása szerint a DÉMÁSZ oszlopait kívánta használni, amelyhez ezen a területen a DÉMÁSZ nem járult hozzá.
Orosháza Város Önkormányzata az oszlopok kihelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását nem tagadhatta meg, tekintettel arra, hogy közterületről van szó. Ezt a Hírközlési törvény szabályozza, az önkormányzat nem korlátozhatja azt. A versenyszabadság miatt abban az esetben is ki kell adnia a hozzájárulását az önkormányzatnak más szolgáltatónak is, ha van saját közmű szolgáltatója.
Az engedélyt visszavonni nem lehet, a Helyi Építési Szabályzatban erre a területre földkábeles előírás nincs. A szolgáltatót így földkábel lefektetésére csak a költségei kompenzálásával és csak akkor, ha beleegyezik, lehet kötelezni.
Egy esetleges földkábel elhelyezése esetén a lakók területét is fel kellett volna bontani, amelyet pedig a lakók nem szerettek volna. Az szolgáltató az általa telepített oszlopok kihelyezését megelőzően a lakók legtöbbjével egyeztetett, az egyedi igényeket is figyelembe vette.
Biztosított arról, hogy ami szükséges helyreállítás, azt elvégzi.
Szándékomban áll egy újabb tárgyalást is összehívni a cég vezetője és az érintett önkormányzati képviselők részvételével, hogy az esetlegesen még felmerülő kérdéseket is megnyugtatóan rendezni lehessen.
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János viszontválasza: – Nem fogadom el a választ. Önök nem a város lakónak érdekét, hanem a kivitelezőt képviselik. Amit ön felolvasott az csúsztatás, tényszerűen nem igaz. Az egyik orosházi azt mondta, akik ezt az engedélyt kiadták, azok vagy hülyék vagy korruptak. Döntse el minden orosházi, melyik az igaz.
Szavaztak, a többség elfogadta a javaslatot.
———-
Újabb Fetser interpelláció következik
Miért zárják be a Szent István úti orvosi rendelőt?
A napokban egy orosházi állampolgár névvel, címmel ellátott levelét kaptuk meg, amelyben jogos kérést fogalmaz meg. Kérem, hogy vegyék fontolóra a felvetést és teljesítsék a felmerült kérést.
A kapott levelet változatlan formában, interpellációként nyújtom be önnek, szíves válaszát várva:
„Megdöbbenve olvastuk az Orosházi Élet legutóbbi számában, hogy október 1-től bezárják a Szent István úti orvosi rendelőt! Felháborító! A betegeket átirányítják egy másik körzetbe, ahol egy erősen nyugdíjas korú orvos rendel. A jelenlegi körzetben több mint három éve nincs állandó orvos, ami elsősorban a körzet képviselőjének és a város polgármesterének a szégyene. A jelenlegi körzet 90%-a idős, némelyikük járóképtelen ember, akiknek nehezére esik és gondot okoz egy távolabbi rendelőbe eljutni. De úgy látszik, hogy ez a Város vezetőit egyáltalán nem zavarja. Meghozták ezt a döntésüket anélkül, hogy az érintetteket előre tájékoztatták, esetleg a véleményüket kikérték volna. Magyarországon állítólag szabad orvosválasztás van. Ebből következik az, hogy a Polgármesteri Hivatal, élén a polgármesterrel, törvényt sértett ezzel az intézkedésével.
Félreértés ne essék, nem Soós doktor úr ellen van kifogásunk, őt mint orvost, tiszteljük. De mint ismert, túl van a 70. életévén, és megkérdezhetjük, hogy 2200 beteg ellátása biztosított ebben a korban?
Tudjuk, hogy az egészségügy nehéz anyagi helyzetben van. Bár akiknek a nevében bátorkodom ezt a levelet megírni, több évtizeden keresztül fizették az egészségügyi hozzájárulást, és most a hátuk mögött, számukra kedvezőtlen döntést hoztak. Mi a képviselő-testületet nem azért választottuk meg, hogy a városunkat visszafejlesszék, hanem azért, hogy előre vigyék!
Létezik pénzek átcsoportosítása is. Ezzel kapcsolatosan gondolok arra, hogy talán elég lett volna fele akkora főtér, vagy nem kellene műfüves sportpálya vagy kalandpark. A mi korosztályunk ezek nélkül nőtt fel, viszonylag boldog fiatal kort megélve.
A fentiek miatt kérjük az Önök nagyon sürgős segítségét, bízva abban, hogy talán a képviselő-testület többsége tisztességes.”
Eddig az interpelláció, jöjjön Dávid Zoltán válasza:
A „Miért zárják be a Szent István úti orvosi rendelőt?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Orosháza Város Önkormányzata 12 háziorvosi körzetben gondoskodik a lakosság ellátásáról. A 32/2013.(XII.21.) önkormányzati rendelet szabályozza a háziorvosi körzetek leírását, azt, hogy mely utcák tartoznak az adott körzethez.
Képviselő-testületünk ezen a rendeleten az utóbbi években nem módosított.
Az adott körzetben működő, az önkormányzattal feladat-ellátási szerződés általi jogviszonyban álló háziorvosoknak a rendelet alapján területileg hozzájuk tartozó lakosságot kötelességük ellátni.
A 8. számú háziorvosi körzet esetében sem történt a körzethez tartozó utcákban változtatás, az ott lakókat nem irányította át a képviselő-testület másik körzetbe.
A megüresedett háziorvosi körzetben jelenleg az önkormányzat egészségügyi szolgáltatóként, helyettesítés útján látja el a feladatokat.
Amikor az a jogszabály hatályánál fogva lehetővé vált, a körzet betöltésére a jelentkező Dr. Soós Tibor, eddig területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvossal kötött az önkormányzat feladat-ellátási szerződést 2016. október 01-től.
A vállalkozó háziorvos kérte, hogy a rendelést a saját tulajdonú, erre a célra kialakított rendelőjében végezhesse. A Szent István u 25. számú önkormányzati tulajdonú rendelő és a háziorvos tulajdonában álló Szüret u 2. szám alatt található rendelő között 335 méter a távolság. Ez a körzetben lakók egy részének a megközelítés szempontjából nagyobb, másik részének kisebb távolságot jelent.
Az önkormányzat a Szent István utcai orvosi rendelőt egészségügyi céllal tartalékban tartja.
Dr. Soós Tibor orvosi tevékenységével kapcsolatban nem merült fel a döntés során a képviselő-testület részéről semmilyen kifogás, azt egyhangúlag megszavazta.
Az önkormányzatnak kötelessége a háziorvosi ellátás biztosítása, aminek döntésével az adott körzetben eleget tett. A szabad orvosválasztás jogát nem sértette meg és nem korlátozza az önkormányzat, az a betegeket továbbra is megilleti, vagyis ha nem elégedettek orvosukkal, választhatnak másik körzetben működő háziorvost.
Önkormányzatunk vezetése mindenkor gondoskodott a 8. számú háziorvosi körzetben az ellátásról. Az orvoshiány ellenére nem maradtak ellátatlanul a körzetben lakók.
Bízunk benne, hogy a jelenlegi döntéssel stabilizálódik a körzet sorsa, aminek megvalósulását természetesen folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni.,
Kérem válaszom elfogadását!
A polgármester a válaszon kívül elmondja, megkereste a szóban forgó orvost és lehetőséget adott neki is a reagálásra, a leveléből idéz az ülésen. Soós doktor azt írta, hogy az előterjesztésben is látható, földrajzilag elhanyagolható a távolság a két rendelő között. Az országban sok helyen dolgozik 70 év feletti orvos, és elvégzik munkájukat. Érvényes engedéllyel rendelkezik, semmilyen gyógyszert nem szed, így nem tudja mire vélni ezt a levelet.
Fetser János válasza: – Nem azt írtuk, hogy Soós doktorral lenne probléma. Hanem hogy az évtizedek alatt bevált orvosi központok megváltoztak. Emellett pedig az orvosi rendelőt nem újítjuk fel. A panaszos azt a helyzetet akarja visszaállítani, hogy a megszokott rendelőt állítsák vissza – mondja Fetser, aki saját bevallása szerint sem tudja, elfogadja vagy se a választ, végül elfogadja.
———-
Az MSZP részéről most Füvesi Sándor interpellációja következik.
Fejlődő felsőoktatás?
Az Orosházi Élet 2016. február 12-i számának címoldalán nagy betűkkel az interpellációmban kérdésként föltett mondat állt, kijelentésként: Fejlődő felsőoktatás. Az alcímben pedig kiemelve az, hogy „Újra nappali képzés lesz a Kodolányin”. A cikk pedig arról tájékoztatott, hogy idén szeptembertől egy szakon elindul a nappali tagozatos képzés a Kodolányi János Főiskola Orosházi Intézetében. Nagyon helyesen ugyanitt fel is hívták a figyelmet a jelentkezési határidő közelségére, ami február 15. volt. „A szociális munka szak lesz az első nappali képzés, ami újra elérhető Orosházán idén ősztől” – mondta el az Orosházi Életnek dr. Szabó Péter, az intézmény rektora.
Az orosháziak bizonyára örömmel olvasták februárban e sorokat, és drukkoltak, hogy néhány év után újra legyen nappali tagozatos képzés Orosházán. 2011-ben ugyanígy örültek, amikor a fideszes városvezetés bejelentette, hogy három szakon is nappali tagozatos képzés indul. A szociális munka szak mellett akkor a turizmus-vendéglátás és az andragógia szakokról volt szó. Sajnos ez csak egy évig tartott, mivel 2012-ben a Fidesznek köszönhetően egyetlen államilag támogatott keretszámot sem kapott a Kodolányi orosházi képzési helye, mint ahogy sok más szak sem az országban, így az intézmény az összes orosházi nappali tagozatos képzés megszüntetésére kényszerült.
A Kodolányi János Főiskola orosházi képzéseit minden formában támogatom, így tett az MSZP-frakció is minden alkalommal, a múltban is, amikor az oktatási intézmény ügye a képviselő-testület elé került. Sajnálattal láttam viszont a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor, hogy ennél az orosházi szaknál az „n.i.” megjelölés szerepelt, ami azt jelentette, hogy nem indul. Mivel semmilyen tájékoztatás, magyarázat ezzel kapcsolatban nem jelent meg, ezért az első lehetséges alkalommal, az augusztus elején tartott testületi ülésen erre vonatkozó kérdést tettem fel, amire később ígértek választ. A héten megkaptam dr. Szabó Péter rektor úr levelét, amelyben az orosházi nappali tagozatos képzésről ezt írja: „a nappali tagozatos képzés a szakok teljes struktúrájában a 2017/18-as tanévben tud elindulni”. Ezt sajnálattal olvasom. A levélben foglaltak szerint ezt a tényt a rektor úr „a sajtónak is többször elmondta”, kérdezem, hogy ez mikor jelent meg az orosházi közmédia felületén?
Kérdezem, hogy az egy évvel későbbi nappali tagozat indítása a végleges változat-e? Bízhatunk-e abban, hogy valóban fejlődő és nem stagnáló vagy visszafejlődő felsőoktatás lesz Orosházán?
Dávid Zoltán válasza:
A „Fejlődő felsőoktatás?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Álláspontom szerint a Kodolányi János Főiskolán nappali tagozat indulásával kapcsolatban Dr. Szabó Péter rektor úr a korábban feltett kérdésére adott válaszlevelében a jelenlegi állapot szerinti információkat rendelkezésünkre bocsátotta. A választ képviselő úr a most benyújtott interpellációjában is ismertette, így azt még egyszer nem kívánom megismételni.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor: – Ez volt a válasz arra a részletes kérdésre, amit én feltettem. Már az probléma, ha egy ilyen információ felvetődik, akkor ezt mindig én kérdezem. A főiskolának kellene tájékoztatni a város lakosságát, majd a városvezetésnek kellene tenni a dolgát. Nyilvánvaló az ellentmondás a megjelentekkel kapcsolatban, de ez a Fideszeseket nem érdekli. Nem fogadom el a választ!
———-
Füvesi Sándor újabb interpellációja.
Menjenek el innen a turisták? Hát nooormális?
Az orosháziak befizetett adóforintjaiból eddig 200 millióval támogatták a pusztaottlakai „Jövő Építők” egyesületet. A turisztikai desztináció menedzsment feladattal megbízott szervezet, amelynek alapító elnöke Simonka György unokatestvére volt, ahelyett, hogy épített volna a meglévő orosházi értékekre, folyamatosan rombolja, visszafejleszti azokat. Elég a legutóbbi botrányra utalni: a nagy hagyománnyal rendelkező, augusztus 20-án Gyopárosfürdőn megrendezett Európai Kenyérünnep immár nem volt se nem európai, se nem ünnep. A pékek híján meg hiányzott a kenyér is belőle.
Ha már turistát idehozni a pusztaottlakai egyesület nem tud, árulják már el, miért viszi el még azt a néhányat is, amelyik véletlenül idetéved?
Tavaly úton-útfélen, fizetett hirdetésekben arra biztatta a turistákat a pusztaottlakai egyesület, hogy menjenek el innen az emberek Szarvasra, ehhez még buszokat is szervezett nekik.
Ebben az évben valakik még távolabbra küldték volna őket, egészen Gyomaendrődig, koncertre.
Kérdésem: miért támogatják az orosházi adófizetők pénzéből azt, hogy az itt lévő turisták Szarvasra menjenek inkább és ott költsék a pénzüket? Miért nem csinálnak nekik itt programot? (Arra esetleg az orosháziak is elmennének, ha véletlenül lennének ilyenek.)
Láttak-e már olyan elméjében megbomlott önkormányzatot, fürdővárost, amelyik a saját települése médiafelületén egy másik város fürdőjét reklámozza? Éppen ezt tette ugyanis augusztus elején az Orosházi Média Kft.
És ha már közönségdíjakat ajánl fel az orosházi adófizetők pénzéből működő Média Kft., akkor éppen gyomaendrődi fürdőbelépőt kell, miközben Gyopárosfürdő-belépő meg sehol sincs köztük?
Besenyő Pista bácsi úgy kérdezné: nooormális?
Dávid Zoltán válasza:
A „Menjenek el innen a turisták? Hát nooormális?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Az Európai Kenyérünnep megvalósulásában a Magyar Pékszövetség működik közre minden évben, melyre évről-évre kevesebb pék jelentkezik sajnos, fogynak a pékségek és így fogynak a kiállítók. Sajnos ezt mi is látjuk, keressük a megoldást minderre. Az idei évben a TDM elnöke, Kiss László közbenjárásval segítségünkre volt a Harruckern János Közoktatási Intézmény, továbbá a Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény is, akik diákjaikkal, kóstoltatásokkal és látványpékséggel segítették a megjelenést színesíteni, továbbá a Békés megyei Culinary Team-mel közösen több tájegységet is bemutattak péktermékekkel, melyben napi kétszeri kóstoltatás is szerepelt. Emellé társultak be a helyi termelők az Oros-Kosár Kézműves vásárral és néhány pékség, illetve a Magyar Pékszövetség.
Tudomásom szerint a TDM a tavalyi évben a Szarvasi Víziszínház programjaira szervezett buszos utazást, melybe bevontak egy helyi utazási irodát és helyi buszos vállalkozót is. Mindez a helyi turisták itt töltött szabadidejéhez is egyfajta pluszként járult hozzá.
Az Orosházi Média Kft-vel kapcsolatban írt gondolataiból nem is szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy a békéscsabai újságok, online felületek, szegedi lapok, külföldi helyi lapok felé az az elvárása, hogy azok pedig Gyopárosfürdőt ne jelenítsék meg.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor viszontválasza: – Normális helyeken – nem Orosházán, a képviselőnek megendgedik, hogy saját interpellációját felolvassa, hogy a nézők értsék is, miről is szól az. Jó lenne ezt itt is visszaállítani. Miért idegen érdekeket szolgálnak itt is minden szinten? Miért kell folyamatosan máshova vinni a turistákat, nem értem, ez mutatja a jelenlegi szinten. Nem fogadom el a választ.
10 igen, 5 nem, elfogadták.
———-
Ismét Füvesi Sándor témáját olvassák fel.
Mennyit érnek az Önök ígéretei?
A márciusi képviselő-testületi ülésen kérdeztem Önt, hogy mikor fogják végre visszafizetni az orosháziaknak a szennyvízberuházás kapcsán befizetett hozzájárulásaikat, az érintett lakásonkénti több százezer forintot, illetve hogy mikor kap ‒ végre ‒ a képviselőtestület tételes elszámolást a 6 és fél milliárdos beruházás költségeiről, a finanszírozásról és annak részleteiről. Hivatkoztam korábbi tájékoztatásokra, amelyek szerint a projekt finanszírozása 100%-os, azaz utólag már nincs szükség az orosháziak befizetésére, az visszajár, ugyanúgy, mint az sok településen már rég megtörtént. Akkor érdemben nem válaszolt, és azt mondta, hogy majd később lehet a végső elszámolást elkészíteni, és akkor lehet erről a kérdésről beszélni. Azóta hallgatnak ebben az ügyben, húzzák az időt, az orosháziak pedig egyre türelmetlenebbek.
Tavaly októberben egy hirtelen összehívott rendkívüli ülésen hamarjában odaadtak az orosháziak pénzéből még 160 millió forintot a szennyvíztisztító telep „kiegészítő” munkálataira. Az indoklás szerint azért, mert a kivitelező kérte. A kivitelező cég állította össze a listát, hogy mik azok az „elengedhetetlenül fontos” eszközök, amik nélkül egy szennyvíztisztító telep nem tud működni: klímák, szúnyoghálók, új parkolók, álmennyezet, ablakcsere, tetőtér kialakítása, internet, telefon stb. Mindez nem fért bele a 6 és fél milliárdba, azt pluszban az orosháziakkal fizettették meg. Arról azóta nem tájékoztatták sem a képviselőtestületet, sem az orosháziakat, hogy a „közbeszerzést” az a cég nyerte végül, amelyik a listát összeállította, és a kérelmet benyújtotta. Történt mindez úgy, hogy szakértőként Molnár Béla, az orosházi Fidesz elnöke jelent meg az erről szóló szavazáson, és érvelt a 160 millió forint odaadása mellett.
Miért van az, hogy Önök mindig a kivitelezők oldalán állnak, mint ahogy az látható volt az egész szennyvízépítés során is? Miért nem az orosháziak érdekeit képviselik, mint azt esküjük szerint kellene? Elnézték a botrányos kivitelezést, nem foglalkoztak érdemben a lakossági panaszokkal, és a végén a mi konkrét észrevételeinket is semmibe vették.
Ugyanúgy évek óta tétlenül nézik a Vásárhelyi úton lakók szennyvíz-problémáját is, ahol a sorozatos dugulások miatt ez mindennapos gondot jelent. Van, aki már el is költözött onnan, mert nem tudja a lakását használni. De a csekket minden hónapban kifizettetik velük, sőt, van, akit meg is bírságoltak, mert nem akart fizetni. Számtalanszor megígérték nekik, hogy majd megjavítják ezt a szakaszt, ez azóta sem történt meg. Pedig annak a pénznek a töredékébe kerülne csak, amit szúnyoghálóra és klímára odaadtak.
Dávid Zoltán válasza:
A „Mennyit érnek az Önök ígéretei?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A szennyvízberuházás kapcsán befizetett hozzájárulásokkal kapcsolatban dr. Szabó Ervin képviselő úr által benyújtott interpellációra adott válaszomban a tájékoztatást már megadtam.
A szennyvíztisztító telep kiegészítő munkálatai vonatkozásában a 2016. március 26. napján tartott testületi ülésre benyújtott interpellációra adott válaszomban már reagáltam.
A Vásárhelyi úti szennyvíz kapcsán tájékoztatom, hogy ez az idei feladatok között szerepel. A tervek elkészültek, az engedélyezés van folyamatban, amelyet követően a szükséges munkálatok megkezdődnek.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor: – Nem tudom figyelik-e, hogy nem kaptam választ, az nem válasz, hogy másnak válaszolt hasonló témára. Az nem válasz a Vásárhelyi útiaknak, hogy már folyamatban van. Érdekes, hogy az ön háza előtt megcsinálták gyorsan? Mikor gondolt beszámolni arról, hogy ki nyerte a közbeszerzést? Semmire nem kaptam választ, csak elmotyogja a választ, így az egész semmit nem ér.
10 igen, 3 nem, elfogadták.
———-
Újabb interpelláció, ismét Füvesi Sándortól.
Valójában ezért kellett a kisvonat? Simonka-érdek itt is?
Tavaly nyáron úgynevezett turistajárattal próbálkoztak, ami valójában szellemjárat volt, mert senki sem utazott vele, de a végén azt mondták, „rendkívül sikeres volt”. Jóval többe került, mint amennyiért vissza lehetett volna adni az orosháziaknak a normális buszközlekedést, amit elvettek tőlük, amikor bevezették a körjáratot.
Az év elején minden előkészítés vagy átgondoltság nélkül egyszer csak kitalálták, hogy kisvonatot vesznek. Nem bérelnek, vesznek! A mi orosházi kisvonatunk 16 és fél millió forint vételárba és 3 és fél millió forint üzemeltetési költségbe került eddig, ami összesen 20 millió forint az orosházi adófizetők pénzéből. Mondhatnám, „természetesen” erre egyetlen forint pályázati pénzt sem vettek igénybe, nem is kerestek.
Bölcs, előrelátó módon éppen 20 millió forintot állítottak be év elején a költségvetésbe erre a sorra, szinte hihetetlen, utólag, hogy mennyire eltalálták!
Az áprilisi testületi ülésre készített előterjesztésbe szemérmesen csak annyit írtak bele, hogy a kisvonat beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás elindult és folyamatban van. Persze akkor már pontosan tudták, hogy kitől fogják megvenni, de erről nem beszéltek.
Lássuk akkor a tényeket!
A kisvonat közbeszerzésének ajánlati felhívását Dávid Zoltán polgármester április 12-én hagyta jóvá. A közbeszerzés szóból esetleg valaki arra gondolhat, hogy itt is, mint mindenhol, nyilvánosan meghirdetett közbeszerzésről van szó, azaz bárki jelentkezhet, ajánlatot tehet, és a legalacsonyabb árat megajánló győz. Erről lenne szó, ha nem a Fidesz lenne hatalmon! Úgy módosították a közbeszerzési törvényt ugyanis, hogy elég legyen néhány ajánlattevőt meghívniuk, azt, akit csak akarnak, és azoknak az ajánlatából választhatnak. Más, aki esetleg olcsóbb-jobb ajánlatot tudna adni, nem is értesül a lehetőségről! Önök így védik a közpénzt!
Lássuk, hogy történt ez a konkrét esetben!
Ön a kisvonat közbeszerzésére négy céget hívott meg. Két budapestit, egy gyulait és negyedikként a Medgyesbodzás külterületén lévő Szerviz-Bodzás Kft.-t, amelyik ezer szállal kötődik Simonka Györgyhöz. Vagy talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy sok százmilliós szállal…
A meghívott cégek pár nap alatt, rekord gyorsasággal elkészítették az ajánlataikat. Még egy hét sem telt el a meghívásuk óta, amikor már a Simonka Györgyhöz szintén igen közel álló Projektfelügyelet Kft. (a város közbeszerzési megbízottja) gödöllői irodájában felbontották a „zárt, sértetlen” csomagolásban beérkezett ajánlatokat.
Szinte látjuk magunk előtt a képet, ahogy önök izgatottan várják, hogy vajon melyik cég fog győzedelmeskedni ebben a „kiélezett, szoros” versenyben.
Április 22-én Dávid Zoltán ‒ valószínűleg hosszas mérlegelés és tépelődés után ‒ meghozta „ajánlatkérői döntését”. Először is a négyből két pályázatot kapásból érvénytelennek nyilvánított, maradt tehát kettő. (Érvénytelen lett a gyulai és az egyik budapesti, mivel az ajánlati felhívásban 5 napos teljesítési határidő szerepelt, és ez a kettő cég meg minduntalan 10 napra akart szállítani kisvonatot, sehogy sem akarták megérteni, hogy 5 napra kell. Bár szinte hihetetlen, hogy olyan komoly cégek, amiket Dávid Zoltán meghívásra alkalmasnak talált, ilyen buta hibát vétenek. Azt meg ugye fel sem meri senki tételezni, hogy az egész le volt játszva, mivel a törvény minimum négy cég meghívását írja elő.)
Maradt tehát versenyben a másik budapesti cég és a Szerviz-Bodzás Kft. Az izgalom a tetőfokára hágott, hihetetlenül kiélezett lett a küzdelem!
A budapesti cég ajánlata drágább volt, nyert a Szerviz-Bodzás Kft. Ő szállíthatta tehát a nem új, hanem használt, 2012-ben gyártott kisvonatot a két pótkocsival együtt bruttó 16 és fél millió forintért. Az adásvételi szerződést május 2-án írták alá. Azért figyeljünk a dátumokra! Április 12-én küldték ki az ajánlattételi felhívásokat, három hét sem telt el, és már alá is írták a nyertessel a szerződést! Most mondják, hogy nem tud gyorsan dolgozni a hivatal, ha szükséges!
A kisvonat annyira „jó állapotú” volt, hogy az átvételt követően, állásában leengedett a kereke, majd az interneten megjelent fotók szerint üzemelés közben erősen folyt belőle az olaj is. De egy feljegyzés szerint Dávid Zoltán az önkormányzat képviseletében megállapította, hogy „az adásvételi szerződés teljesült”. Naná!
Kérdéseim: Ennyi pénzért miért használtat és nem új vonatot vettek? Miért éppen ezeket a cégeket hívta meg ajánlattételre? Biztos-e abban, hogy a leghasznosabban, a legtakarékosabban költött el 16 és fél millió forintot az orosházi adófizetők pénzéből? Nem tartja-e furcsának, hogy a közbeszerzés végén ismét az a cég nyert, amelyikben ‒ sajtóhírek szerint ‒ korábban tulajdonosként szerepelt Simonka Györgyné és Simonka testvérének a lánya is? Nem tartja-e furcsának, hogy az a cég, amelyik ennyire köthető Simonkához, amelyiknek a tevékenységi körében a villanyszereléstől a fodrászaton át a fényképészetig minden szerepel, amelyik a megbukott „Pilot-programhoz” hol gépjárműveket szállít be 22 és fél millió forintért, hol sertéstartáshoz eszközöket közel 4 millióért, most „éppen” használt kisvonatot ad el nekünk? Pont az a cég nyert, amelyik hol a Paprikakert Tésznek, hol a Magyar Termés Tésznek szállított, ahol megint csak úgy röpködtek a tíz- és százmilliók, ön ezt nem tartja furcsának? Abban is biztos, hogy ez a kisvonat hosszú ideje a Szerviz-Bodzás Kft. raktárában állt, és csak a véletlen hozta úgy, hogy éppen ilyen közel hozzájuk írtak ki egy „közbeszerzést”, amelyiken elindulhattak és nyerhettek? Ekkora véletlenek lennének?
Dávid Zoltán válasza:
A „Valójában ezért kellett a kisvonat? Simonka-érdek itt is?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Használt vonat vásárlására azért került sor, mivel az új vonat 30 millió Ft feletti összegbe került volna. A kisvonat beszerzésére meghívásos közbeszerzési eljárás került lefolytatásra.
A Szerviz-Bodzás Kft. ajánlata azért bizonyult a legjobbnak, mivel annak ajánlatában egy felújított vonat szerepelt, mivel ezen társaság gépszerelői kapacitással is rendelkezik.
Azzal, hogy interpellációjában tagadja a kisvonat jogosultságát, az orosházi lakók érdekeivel megy szembe, azok örömét kívánja elrontani, akik megelégedésre használták a vonatot.
A Dotto kisvonat kapcsán sokkal fontosabbnak tartom azt kiemelni, hogy május 20. és augusztus 5. között 12.696 db jegy kelt el a Dottora, az 3 ember foglalkoztatását és megélhetését biztosította. Gyerekek százainak csaltunk ezzel mosolyt az arcára, illetve a Kalandpark és nevezetességek, belvárosi éttermek mellett is elhaladva nem kis multiplikátor-hatást generált a helyi gazdaság, vendéglátóegységek vonatkozásában.
Kérem válaszom elfogadását!
Íme Füvesi Sándor viszontválasza: – Nem tudom elfogadni a választ, rengeteg kérdést feltettem, nem kaptam rá választ. Azért ne fogadják el a választ a képviselők, mert a neten számtalan találat van, ami alapján ennél olcsóbban lehetett volna ilyen kisvonatot venni. A rendszám alapján megtaláltuk ezt a a Dottot az interneten. Megkerestem azt a temetkezési intézetet, ahol ezt használták, kezemben vannak az erről szóló dokumentumok, hogy kinek is adták el. Javaslom, hogy állítsunk fel egy bizottságot, amely kivizsgálja, mennyivel rövidítették meg az orosháziakat.
9 igen, 5 nem, elfogadták.
———-
Továbbra is Füvesi Sándor, íme az újabb interpellációja.
Esélyt teremtettek maguknak 22 millió forint elköltésére?
Az országos híradásokban immár minden napra esik valamilyen hír arról, hogy milyen módszerekkel csalják el, lopják el fideszes érdekkörök az uniós pénzek nagy részét. Korábban úgy írta le egy fideszes önkormányzati képviselő a lényegét ezeknek a lopásoknak, hogy a csókos pályázatíró („tanácsadó”) cégek házalnak az ötleteikkel az önkormányzatoknál, mivel a kiírásokat eleve szétosztják nekik, ki mennyit nyerhet. Sőt, az alapos gyanú szerint már magukat a pályázatokat is úgy írják ki, hogy előre megvannak a nyertesek. Nézzünk egy konkrét orosházi példát:
Az Államreform Operatív Programban tavaly Orosháza Város Önkormányzata is végrehajtott egy projektet, amelynek az volt a célja, hogy területi (járási) szinten összefogás jöjjön létre az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Esélyegyenlőség, fontos téma, fontos az Európai Uniónak is, adott is rá ‒ hazai forrással kiegészítve ‒ 22 millió forintot. Mivel 100%-os volt a támogatottsági intenzitás, az önkormányzatnak nem került egy fillérjébe sem. Előzetesen az önkormányzatok a saját esélyegyenlőségi tervüket elkészítették (az orosházi is, ami olyan lett, amilyen), ez a program tehát a már meglévő anyagokból egy új minőség létrehozását jelentette. Volna.
Megnézve a projekt költségvetését, látszik, hogy a legnagyobb tétel a rendezvényszervezés volt. Erre ment el a pénz nagy része, majdnem 13 millió forint. A járáshoz tartozó önkormányzatok épületeiben, jellemzően polgármesteri hivatalaiban, így az orosháziban is, 2015 júliusában beszélgetéseken „együttműködéseket alakítottak ki”, „kerekasztal-beszélgetéseket” tartottak, szeptemberben „roadshow”-kat, hogy aztán az elért „eredményeket” októberben minden járási településen „tájékoztatással, ismeretterjesztéssel” fejezzék be, az egészet pedig egy Orosházán tartott „zárórendezvénnyel” koronázzák meg. Mivel a városi honlapra feltöltött fotók alapján megállapítható, hogy a „rendezvények” önkormányzati épületekben történtek, jellemzően 5-10 ember előtt (akik nagyobb részt önkormányzati dolgozók vagy kivezényelt közmunkások voltak), a meghívásuk is elég egyszerűen történhetett. Kérdés:mi került ebben 13 millió forintba?
Ugyanígy kérdés, hogy erre a feladatra, amit sok, az ügyért egyébként az életét, a munkáját, sokszor társadalmi munkában is, mindenféle fizetség nélkül feláldozó orosházi és térségi szakember ingyen is elvégzett volna, miért egy budapesti céget, egy bizonyos Humán Aspektus Kft.-t kellett megbízni? Ezt a céget „közbeszerzésen” választották ki, kihasználva azt a Fidesz által megalkotott lehetőséget, hogy elég néhány társaságot zárt körben meghívniuk. Miért éppen ezektől a cégektől (két budapestitől és egy pécsitől) kértek ajánlatot? Tudta-e, hogy nyilvánvaló kapcsolat van közöttük? (Egymás székhelyére költöztek.) Nem találta-e furcsának, hogy a háromból kettő gyakorlatilag saját magát zárta ki, mivel nem teljesítette a hiánypótlást? Miért hozták ki győztesnek az egyedül pályán maradt céget, amelyik a sajtóhíradások szerint hasonló gyanús pályázatoknál is felbukkant?
És most néhány szó a projekt úgynevezett „eredményeiről”:
Elkészült egy járási „esélyteremtő programterv”, ami 90%-ban egy sablon szöveg: a hasonló járási projektek szövegeivel összehasonlítva kimutatható, hogy szó szerinti egyezést mutat (ilyen „projektek” az országban nagyon sok helyen voltak), a fennmaradó rész pedig a települések beküldött anyagaiból bemásolt részeket jelenti, ez sem önálló munka.
„Felülvizsgálták” az orosházi Polgármesteri Hivatal mellékletekkel együtt 12 oldalas „Esélyegyenlőségi tervét”, ami azért vicc, mert az egy pár hónappal korábban készített anyag változatlan utánközlése, és az előzőt meg egy másik uniós pályázatba számolták bele.
Elkészült egy „Jogszabályok listája, közérthető magyarázata” című 12 oldalas „összefoglaló”, ami nem több, mint az interneten bárhol, ennél sokkal jobb, részletesebb formában, és főleg: ingyenesen elérhető jogszabályi részletek összedobált halmaza.
A rendezvényszervezésért és ezekért az előbb említett „dokumentumokért” a budapesti Humán Aspektus Kft. közel 15 millió forintot kapott! Kérdés: mire?
Ezen kívül több mint 3 millió forintért „szakértőket” is foglalkoztattak, köztük több mint 1 millióért egy kiskunlacházi férfit, akiről ‒ hiába kérdeztük ‒ semmit sem lehet tudni. Nincs az anyagban róla egy önéletrajz vagy referencia, semmi, kérdés, mi alapján, mire választották ki? Kiskunlacházáról ide az orosházi járásba?! A vele kötött megbízási szerződés tételesen tartalmazta azt, hogy az adott időszakban végzett tevékenységéről beszámolót kell készítenie, ilyet nem tudtak felmutatni. A szerződésébe miért írták bele, hogy „mindennemű adatot, tényt vagy egyéb információt titokként kezel és megőriz”? Vajon milyen „titokról” lehet szó egy uniós, esélyegyenlőségi pályázat esetében, ahol minden forint 100%-ban közpénz?
Több mint 1 millió forintot költöttek eszközbeszerzésre, ami 6 db számítógép (tablet) vásárlását jelentette. A projekt végeztével mi történt ezekkel az alig használt, értékes eszközökkel? Esetleg szociális területen mozgó civil szervezetek kapták meg?
Több mint 300 ezer forintért az Irimiás Kft. vállalta, hogy a város hivatalos honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztatókat megjelentet, azokat folyamatosan frissíti. Kérdések: ki és milyen jogon adott hozzáférést egy külsős cégnek az oroshaza.hu oldalhoz? A Polgármesteri Hivatal informatikusáról van-e szó, akinek munkaidőben egyébként dolga lenne ennek a feladatnak az elvégzése ‒ a fizetéséért? És igaz-e, hogy a városi honlap szerkesztésére a Hivatal és az Orosházi Média Kft. között szerződés volt (és talán van) érvényben, tehát ugyanezt a feladatot a Média Kft.-nek is el kellene végeznie, amelyet éppen Irimiás László ügyvezet? Ugyanazért a feladatért tehát háromszor is fizettek?
Kiknek hirdették ezt a programot és milyen módon, hogy szinte teljesen visszhangtalan maradt? Vagy talán éppen ez volt a cél? Halkan, csendben elkölteni 22 millió forintot, hiszen erre teremtettek saját maguknak esélyt?
Dávid Zoltán válasza:
Az „Esélyt teremtettek maguknak 22 millió forint elköltésére?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Az Államreform Operatív Program keretében 2014. évben meghirdetett ÁROP-1.A.3-2014 pályázati konstrukció célja olyan modell jellegű együttműködési programok megvalósítása volt, melyek feladata elősegíteni az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti együttműködések kialakítását és megerősítését a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékhely település, jelen esetben Orosháza által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.
A projekt keretében az együttműködések kialakítása és lefolytatása, valamint az ezek eredményeként elkészült Orosházi Járás Esélyteremtő Programterve elkészítése és társadalmiasítása összesen 28 rendezvény megvalósításával, összesen 585 személyes részvétellel történhetett meg. A pályázat költségvetése a rendezvényszervezés kapcsán az alábbi tételeket tartalmazta:
– előadói díj
– catering (ellátás a résztvevők számára)
– tájékoztató anyagok
– dokumentációs kötelezettség
– technikai berendezések
– felmerülő eszközök
– zárórendezvény meghívott előadóinak díja
Az Esélyteremtő Programterv elkészítésében, így az ehhez kapcsolódó rendezvényeken aktívan részt vett Békéssámson Község Önkormányzata, Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala, Békés Megyei Vakok és Gyengénlátók Orosházi Körzeti Csoportja, Csanádapáca Község Önkormányzata, Gádoros Nagyközség Önkormányzata, Jótékonysági Nőegylet Egyesület, Kardoskút Község Önkormányzata, Merian Foods Kft., Mozgáskorlátozottak Orosháza és Vidéke Egyesület, Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata, Orosháza Város Önkormányzata, Orosháza Város Önkormányzata Egységes Szociális Központ, Orosháza Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Orosháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata, Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata, Pusztaföldvár Község Önkormányzata, Római Katolikus Egyház Orosházi Esperesi Kerület, Szegedi SZEFO Zrt., Tótkomlós Város Önkormányzata.
A Programterv végső elfogadása kapcsán 2016. 08.08-án tartott rendezvényre Képviselő Úr is meghívást kapott, amely alkalommal megismerhette volna a projekt során zajló szakmai munkát, de Ön nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel.
A települési tájékoztató rendezvényeken a helyi esélyegyenlőségi referensek által invitált célcsoportok ismerhették meg a programterv eredményeit. A részvétel önkéntes volt, a településen élő emberek a téma iránti érdektelensége miatt a pályázat végrehajtója nem vonható felelősségre. Nem kifogásolható a közmunkások jelenléte, mivel számukra rendkívül meghatározó az ilyen témában történő ismeretek bővítése, lehetőségeik megismerése. Az önkormányzati dolgozók számára is igen értékes, hasznos információkat nyújtott a rendezvényeken hallottak, mivel így az ügyfelek számára helyes útbaigazításokkal tudnak szolgálni.
A közbeszerzési eljárás során olyan cégek kerültek meghívásra, akik szakmai munkájáról, referenciáiról előzetesen tájékozódtunk, a közbeszerzési eljárás szabályos módon zajlott le. Az, hogy ajánlattevők közül hiánypótlásra felszólított szervezetek hiánypótlási kötelezettségüket nem teljesítették, nem vonja maga után a kiírás eredménytelenségét.
Az elkészült esélyteremtő programterv egy olyan „sémára” épül, mely a jól felépítettséget, ugyanakkor a lényegre törést kívánja tükrözni. Rendelkezik bevezető résszel, továbbá valóban bemutatja az egyes településeket, azok esélyegyenlőségi programjait, mivel járási programról van szó, így azok bemutatása nélkülözhetetlen. Fontos látni, milyen esélyegyenlőségi célok megvalósításáért küzd egy-egy település. Biztosan elkerülte a Tisztelt Képviselő Úr figyelmét, de a program rendelkezik saját kutatómunkával, továbbá jövőbe irányuló célok elérését rögzítő intézkedési tervel. Kérem tisztelettel, ezen célok elérése érdekében fejtse ki aktív munkáját.
A pályázati felhívás meghatározta, hogy minden ÁROP pályázati felhívásra benyújtott pályázat esetében kötelező vállalni, hogy a projektgazda legkésőbb a projekt fizikai befejezésekor érvényes Esélyegyenlőségi tervvel rendelkezzen, amennyiben eleve rendelkezik vele, köteles azt felülvizsgálni és új érdemi tartalommal kibővíteni.
Szintén a felhívásban meghatározott kötelező feladat volt a „Jogszabályok listája, közérthető magyarázata”. Az összefoglaló elkészítésének a célja az volt, hogy egy igen leegyszerűsített, kivonatos formában elérhetővé tegye a legfontosabb tudnivalókat, információkat azon személyek részére, akik élethelyzetüknél fogva erre rászorulnak. Lehetséges, hogy az interneten található más, ilyen témában íródott összefoglaló, de nem ugyanolyat akartak készíteni a programterv megalkotói, hanem más megközelítésű segítségnyújtásban gondolkodtak. Fontos célkitűzés volt, hogy lehetőségekhez mérten, a rendelkezésre álló felületen minél több, ugyanakkor egyszerű megfogalmazású információhoz juthasson a témában érdeklődő.
Az utóbbi két feladat szintén a közbeszerzési eljárásban meghatározott feladatok között szerepelt és ennek megfelelően ellátásra is került.
A fenti információkat és adatokat alapul véve sem a rendezvényszervezésre, sem összességében a szakmai megvalósításra fordított összeg nem minősíthető túlzónak.
A kiírás monitoring mutatói között elvárásként szerepelt külső segítő szakértők bevonása az esélyteremtő programterv kialakítása, illetve a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtása kapcsán. A kiválasztott szakértők szakmai munkájáról, referenciáiról szintén előzetesen tájékozódtunk, a pályázati útmutató elvárást a személyek kiválasztása kapcsán nem fogalmazott meg. Beszámolójuk együttesen, a szakmai vezető aláírásával került elkészítésre. Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülhetnek olyan kényes, az esélyegyenlőségben érintett személyekre vonatkozó adatok, amelyek segítik a szakértői munkát és a programterv elkészítést, de személyes jellegüknél fogva azok harmadik személynek át nem adhatók.
A projekt keretében beszerzett informatikai eszközök Orosháza Város Önkormányzata tulajdonát képezik, azok a pályázat lezárását követően az Önkormányzat dolgozói számára szükség esetén egyéb feladatok elvégzéséhez is igénybe vehetők.
Az Orosházi Járás Esélyteremtő Programterve elkészítésében a korábban felsorolt szervezetek vettek részt, amelyek képviselik szinte az összes, a járásban esélyegyenlőségi kérdésben érintett csoportot, így általuk a projekt során született összes információ és lehetőség minden érintetthez eljut. Ezen kívül a Programterv nyilvános, a város hivatalos honlapján bárki számára hozzáférhető.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor viszontválasza: – A válasz jó részére nem válaszolt, a többi pedig csúsztatás. Nem válaszolt arra, hogy adtak hozzáférést egy külső cégnek a városi honlaphoz, hogyan kaphatott 1 milliót egy vidéki férfi, akiről semmit nem tudunk, a vásárolt eszközök milyen önkormányzati dolgozóknál vannak, vagy esetleg önök maguk között osztották szét? Hogy a búbánatban lehet elkölteni úgy 15 milliót, hogy minden rendezvény önkormányzati helyiségben volt, ami ingyenes? És legalább arra vették volna a fáradtságot, hogy a mottót megváltoztassák, mert mindegyiknek ugyanez. Nem fogadom el a választ.
9 igen, 5 nemmel a többség azonban elfogadta.
———-
Az MSZP maradt, de most Fetser János interpellál.
Meggyalázzák az orosházi ünnepeket!
Orosháza büszke polgárai, civil szervezetei, önzetlenül dolgozó aktivistái évtizedes munkáját, fáradozását teszik tönkre azzal, hogy a nagy hagyományokkal és tiszteletreméltó múlttal rendelkező ünnepeinket meggyalázzák. Miről van szó? Ez alkalommal csak két példát említek, de lehetne többet is!
Orosházán 40 éve rendeznek augusztus 20. környékén lóversenyt a lósport szerelmesei, a lovakkal foglalkozó szervezetek, emberek. Ez nem csupán a megyében volt kiemelt program, hanem családi-baráti találkozók színhelye is, jöttek az ország és a világ minden tájáról erre a rendezvényre, Bogárzóra. Egy-egy eseményen több ezren (akár 8-10 ezren is) élvezték a jó hangulatú, látványos versenyeket, megjelentek itt a lósport országos hírességei is. Külön öröm volt, amikor elértük, hogy a város tulajdonába kerüljön a pálya. Orosháziak: Nagy Laci, Huszárik Pista, majd az utódaik Orosházának okoztak örömöt, munkájukkal, eredményeikkel a várost gazdagították, ezzel a csodálatos rendezvénnyel öregbítették a településünk hírnevét.
Most a jól megfizetett, adóforintokkal kitömött, méltatlan politikai kinevezettek úgy döntöttek, anélkül, hogy bárki hozzáértőt megkérdeztek volna, hogy a hagyományos augusztus 20-i lóverseny idén júniusban lesz. Fittyet hánytak az évtizedes, megszokott hagyományokra! Ide ne jöjjön augusztus 20-án Bogárzóra senki! – mondták ki ezzel. Hát nem is jött! Tönkretették ezt a nagy hagyománnyal bíró rendezvényt. Mindenki augusztus 20-án várta a lóversenyt, sokan összekapcsolták a családlátogatást, hazalátogatást, baráti találkozókat is ezzel a programmal. Most csak az üres teret találták, ezt adta nekik a fideszes városvezetés. A nagy semmit.
Értetlenség és elégedetlenség van ezzel kapcsolatosan Orosházán. Idegen, nem orosházi emberek eldöntik, önök bólogatnak, jóváhagyják mindezt. Miért? Mi volt a baj a nemes hagyománnyal? Mit csinál a „befektető”? Ki rombolja le a közös értékeinket, megszokott, patinás rendezvényeinket, ünnepeinket? A pusztaottlakai Kiss Lacika? A Budapestről érkezett Lajti Timea? Vagy Fejesné, aki ‒ elmondása szerint ‒ a Lajti Timeát idehozta?
Ugyanez a kérdés felvetődik a szégyenletesen megszervezett, kész átverés show-vá silányított Európai Kenyérünnepre is. Mint azt Verasztó Antal helytörténész írásából tudhatjuk, az orosházi kenyér már 1779-ben Robert Townson útikönyvében szerepelt. A híres bécsi kiflit már 1771-ben orosházi búzából őrölt lisztből sütötték. Az orosházi kenyér a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott. Gémes Ferencnek, történelmünk leghíresebb pékmesterének 57 településen volt üzlete, volt, amikor 500 asszony sütötte a kenyerét. Egy bécsi kiállításon Gémes az óriáskenyerével, amibe egy tíz kilós főtt sonkát sütött, elhozta az aranyérmet. Nemes elődeink hagyományai előtt tisztelegve 2000-ben több kamarával, a Magyar Pékek Ipartestületével, a Pékszakmáért Alapítvánnyal és az Orosházi Pékekkel együttműködve, elsősorban Asztalos László és fia, ifj. Asztalos László és Csizmadiáné Rózsika vezetésével országosan, majd később határon túl is nevezetes idegenforgalmi rendezvénnyé nőtte ki magát. A két napos rendezvényen belül külön volt szakmai konferencia is. Ez ma már nincs. Miért nincs?
Itt volt a „Vének Tanácsa”, a Pék Lovagrend, itt dolgozták ki a Pékek Etikai Kódexét, ma már ilyen sincs. Miért nincs?
Hova lett az a hangulat, varázslatos, szemkápráztató attrakció, mint amikor a Szilasi és Társa kisütötte a világ legnagyobb kulcsos kalácsát ‒ egyben?
Már az első alkalommal az orosházi pékek 50 kg tésztából egy 5 méter hosszú kenyeret sütöttek, azt ki is állították, majd felszeletelték és szétosztották. A csodájára járt mindenki! A kemencéknél a Pék Lovagrend tagjai beöltözve egész nap izzadva sütötték a langallót. Folyamatosan százak álltak sorba, hogy megkóstolják.
Mivé silányították le ezeket a nemes hagyományokat? Hol volt „Európa”? Egyáltalán: a kenyérünnepről hol voltak a pékek?
Most a legnagyobb látványosság a Fidesz szakácsának pörköltfőző sátra volt – nem véletlen. Lezüllesztik, tönkreteszik a hagyományainkat. Ki felelt a rendezvényért? Azt azonnal vonják felelősségre, mert ez a produkció nem egyest, hanem NULLÁT érdemel!
Adódik a kérdés: tudatosan teszik tönkre a hagyományos rendezvényeinket, vagy csupán erre, ennyire képesek?
Az a két pék is, aki kiállított, az iskolán kívül, úgy nyilatkozott, hogy ehhez nem szívesen adják a munkájukat és a nevüket.
A disznóktól a turizmusig mindenért felelős alpolgármester, Fejesné, úgy nyilatkozott, hogy ne lepődjenek meg, ha a Pékek utcájában az Oros-Kosár árusai jelennek meg. Hát sokan meglepődtek, hogy külföldi kiállítók helyett csak a táblák és két kenyér jelentette az „attrakciót”, szinte nem volt pékség a környékről, egy sem jött. Micsoda hányaveti szervezés volt ez?
Természetesen önök ezen „sokat dolgoztak”, de jobb lett volna, ha azokra bízták volna, akik az elmúlt 15 évben már számos alkalommal nemzetközi színvonalon, valódi európai kenyérünnepként ezt már megszervezték.
A Csizmadia Pékség 14 méter hosszú kenyere, a rengeteg elképesztően látványos kenyér- és kalácsattrakció, a koronától a kilátóig minden alkotást elkészítettek az elmúlt években. A színvonalat jól mutatja, hogy Dávid Zoltán egy zacskó száraztésztával fotózkodott, én pedig annak idején egy életfa kalácsból és kenyérből készült remekmű mellett. Óriási kontraszt! Ifj. Asztalos László Párizsban megszerezte a Pékek Világszövetségének támogatását, évről évre fejlődött ez a rendezvény, önök pedig évről évre silányítják, sorvasztják el. Tönkreteszik egy fiatalember és az orosházi pékek álmát. Nem kellene valamit másképp csinálniuk? Nem kellene változtatniuk?
Dávid Zoltán válasza:
A „Meggyalázzák az orosházi ünnepeket?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy augusztus 20. nem az elmúlt 40 év ünnepe. Az, hogy a szocialista éra próbálta összemosni az ünnepeket, azok jelentőségét megcsonkítva, számunkra nem követendő példa.
A pályát létrehozó Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet felszámolása után került a város tulajdonába a Bogárzói lóversenypálya, nehogy saját érdemként tüntesse fel. Az akkori lovas egyesület lehetőséget kapott a pálya használatára, az elmúlt évtizedekben végzett munkájukat senki nem vonja kétségbe.
A törvényi változások miatt, a pálya használatának módját újra kellett gondolni, ez megtörtént, nem csonkítva és sértve, hanem bevonva és megkérdezve a helyi lovas társadalmat.
A hagyományos lóverseny és arató ünnep nem maradt el. Megrendezésre került egy másik időpontban, mely időpontról minden rendelkezésre álló fórumon tájékoztattuk a lakosságot. A versenyen országosan elismert lovas szakemberek és versenyzők vettek részt, a résztvevők létszáma semmiben nem tért el a megszokottól.
Nagy örömünkre szolgál, hogy éppen a levélben említett Huszárik Pista közreműködésével és segítségével, újra élő kapcsolatunk van a határon túli lovasokkal is.
Itt nem csak lóversenyről, hanem mezőgazdasági ünnepről is beszélünk, amelynek megszervezését hosszú évek óta a lóversenyhez kapcsolódóan a Orosháza és Térsége Gazdakör valósítja meg, akik javaslatára visszakanyarodtunk a Péter-Pál Napi aratóünnep és a hozzá kapcsolódó lóverseny múlt század elején kialakult hagyományához.
Valamennyi, a pályán történő változás egyeztetésre került a helyi lovas társadalom képviselőivel, és a június 25-i verseny szervezésében és lebonyolításában tevékenyen részt vett az Orosházi Lovas Egyesület és a Békés Megyei Lovas Szövetség is.
8-10 ezer ember jelenléte boldoggá tenne minden szervezőt, valószínűleg az elmúlt években nem sokat járhattak a versenyeken, vagy nagyon tévesen mérték fel a látogatók létszámát. Orosházán élt és élő alkotó emberek bemutatása, a hagyományok ápolása, tiszteletben tartása nem egyetlen rendezvény célja, hanem a mindennapi életünk, feladatellátásunk része.
A kenyérünnepre rátérve: Az orosházi kenyér múltbéli értékét, elért sikereit tiszteletben tartjuk és ápoljuk, sőt pontosabb adatokkal rendelkezünk róla, mint képviselő úr. ( Fülöp Béla írta le az Ízes Orosháza c. művében az orosházi kovászos kenyér receptjét, és a Csizmadia kenyér jóval hosszabb, mint 14 méter és a Guinness rekordok között hitelesítették.)
Az orosházi kovászos kenyér a helyi és megyei értéktárban szerepel és a Hagyományok, ízek, régiók védjegy használatára jogosult, úgy gondolom ez a ma élő és dolgozó helyi pékek munkájának elismerése, akik valamennyien részt vettek a rendezvényen. Asztalos László és Csizmadiáné Rózsika is, akik erre az alkalomra megsütötték a rászoruló gyermekek részére a Magyarok Kenyerét.
A rendezvényen részt vett továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei vezetése, az Európai Pékszövetség és a Magyar Pékszövetség képviselői.
Valamennyi magyar tájegység pékterméke, a határon túli vendégeink termékei bemutatásra kerültek, megkóstolhatták a vendégek.
Az Oros-kosár árusainak jelenléte szélesítette a helyi termékek bemutatását, megismertetését a hozzánk látogató vendégek számára.
Lehet, hogy Ön szerint alpolgármester asszony a turizmustól a sertéstenyésztésig mindenhez ért, de örülünk, hogy már nincs egyedül a városban, hisz képviselő úr a rendezvényszervezéstől a kenyérsütésig, az 1770-es évek és napjaink összefésülésének művészetéig szintén sok terület tudója.
Éppen ezért várjuk konstruktív, személyes jelenléten és tapasztaláson alapuló javaslatait.
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János viszontválasza: –Bízzák azokra a rendezvények megszervezését, akik az elmúlt években magas szinten végezték, itt élnek a városban. Ön erről a városról semmit nem tud, vagy be van kötve a szeme, vagy nem jár a városban. Lezülleszti a várost. Nem érzi, hogy megy hátrafelé a város, süllyed minden és önök úgy tesznek, mintha előre menne? Szégyenletes a válasz is, nem fogadom el.
10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták.
———-
Újra Fetser János interpellációját olvassák fel, de a szünet után most Bojtor István alpolgármester vezeti az ülést – így ő is olvas – mivel Dávid Zoltán polgármesternek egyéb elfoglaltsága van.
Drágább lesz az elfekvő? Sokat kell majd fizetni az ellátásért?
A közelmúltban megjelent hírek szerint kórházi ágyakat kell átadni a szociális ágazatnak. Ez azt jelenti, hogy emelt tarifáért fogják gondozni a kórházból elbocsátott, de ápolásra szoruló embereket. Ebben az átalakításban Békés megye is 180 kórházi ággyal lenne „érdekelt”. Bács-Kiskun és Csongrád megye 0 ággyal szerepel a tervek között, ami nem a véletlen műve. Nekik vannak képviselőik, akik képviselik a családok érdekeit, nem úgy, mint itt a fideszes vezetés.
De ha már a leépítésnél tartunk: ezen a sajtóban megjelent listán 80 ággyal Orosháza is szerepel! A kórházunk folyamatosan csúszik lefele és szorul a háttérbe Békéscsabához, Gyulához, Szenteshez képest. Hány orvos, hány szakápoló és hány dolgozó leépítését jelentheti ez a lépés, amelyet már információink szerint közöltek a kórház főigazgatójával is?
Meg tudná mondani, hogy ez a döntés miért szolgálja az itt élő emberek érdekét? Önök támogatják vagy ellenzik ezt a döntést? Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy immár ne elfekvővé váljon az Orosházi Kórház, hanem visszanyerje térségi szerepét? 27 kórház szerepelt a listán, amely visszafejlesztésre kerül, köztük Orosháza. Mit szólnak hozzá? Mit tettek ellene?
Botrányok sorozata az Orosházi Kórháznál: beázás a központi műtőnél, fertőzések, leépült szolgáltatások (szemészet, érsebészet heti 1×4 óra, MRI hiány stb.), megválaszolatlan kérdések, egyre inkább bizalmatlanok a betegek, teljesen jogosan.
Az egészségügyi rendszer tele van adóssággal, ami folyamatosan újratermelődik. Nincs pénz higiéniára, eszközökre, fertőtlenítőszerre, gépészetre, fenntartásra. Közben az önök kormánya eszeveszett költekezésbe kezdett: stadionok, várba költözés, gyanús TAO-s pénzek, közbeszerzési mutyik stb. Orosházán is pénzhiány van az egészségügyben, amit orvosolni kellene az önök kormányának! Mit tesznek önök ennek érdekében, hogy ez változzon? Két császárfa-ültetés ehhez kevés. Vagy csak ennyire képesek?
Dávid Zoltán válasza (amit Bojtor István alpolgármester olvasott fel):
A „Drágább lesz az elfekvő? Sokat kell majd fizetni az ellátásért?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Az interpellációjában írtakkal kapcsolatban az Orosházi Kórház főigazgatójától tájékoztatást kértem, aki megkeresésemre az alábbiakról tájékoztatott.
A krónikus ágyak esetlegesen szociális szférának való átadásával kapcsolatban az elmúlt hónapokban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az Orosházi Kórházban két alkalommal bejárást tartott.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által 2016. augusztus 25. napján tartott tájékoztató során az Államtitkárság újabb – a már médiában is elhangzottakon kívüli – információt nem osztott meg a főigazgatókkal.
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János: – Örülök, hogy végre valaki normálisan tud olvasni, élmény volt hallgatni, ahogy felolvasta az interpellációt és a választ. Duray úrral beszéltem, de a kérdések továbbra is maradnak. Az a kérdés, hogy az orosházi érdekek sérülnek-e? Ha az ápolási osztály megszűnik és helyette ez fizetős lesz, akkor helyi érdekek sérülnek. Budapesten és Kecskeméten ilyen nem lesz. Kevesebb orvos és ápoló kell majd, ami visszalépést hoz. Simonka képviselőt is kértem, ezt akadályozzák meg, álljanak ki a helyi érdekekért. Elfogadom a választ.
———-
Most megint váltás, Füvesi Sándor interpellációja következik.
Kik és miért kótyavetyélték el a Gémes Palotát, és mikor újítják fel végre?
Ha az ember végigmegy a városon, sajnos nagyon-nagyon sok helyen elszomorító a látvány, és ez legtöbb esetben a fideszes városvezetés hibája. Ha az adott ingatlan önkormányzati tulajdonban van, akkor miért nem gondoskodik a rendbetételről, miért hagyja, hogy az enyészeté legyen? A sok példa közül egy: a régi könyvtár épülete, amire az MSZP-kormány 2010 előtt uniós pályázati forrásból teljes felújításra adott lehetőséget, de a fideszes városvezetés nem élt vele. Most ott pusztul és megy tönkre az épület. Ha közterület, akkor a város miért nem gondoskodik a rendbetételről vagy a rendben tartásról?
Itt is számtalan konkrét példát lehetne sorolni, de elég lenne, ha a jelenlegi városvezetésből egyszer valaki ‒ végre ‒ nyitott szemmel végigmenne a városon. Ha pedig magántulajdon vagy magánterület, akkor a városképre és a meglévő jogszabályokra való hivatkozással kell érvényesíteni a köz érdekét, azt, hogy tiszta, szép, rendezett legyen a városunk. Az önkormányzatnak ezt kell biztosítani a város polgárainak a befizetett adóforintjaikért cserébe, és ezt igénylik az idelátogató vendégek és turisták is. A vasútállomás kijáratától 20 méterre, a kis posta és a malom közötti telken miért állhat derékig érő gaz? Miért néz ki a vasútállomás és a buszpályaudvar környéke úgy, ahogy? Széttört padok, romos, kitört ablakú épület, szemét, gaz stb. Ezzel a képpel fogadjuk a turistákat? Korábban a polgármester azt mondta, hogy mutassunk teli szemétgyűjtőket, ha látunk ilyet a városban. Hányat mutassunk? Elég csak végigmenni a városon, sorban szinte csak olyanok vannak, ahol a polgárok mellé kénytelenek a szemetet tenni, mert bele már nem fér. Önök közül senkit sem zavar, hogy a város így néz ki?
Az egyik legnagyobb szégyenfolt Orosházán a Gémes Palota. Sajnos mind a mai napig romos, elhanyagolt állapotban van. Pedig két évtizeddel ezelőtt még nem így nézett ki. Akkor az épület önkormányzati tulajdonban volt, majd az akkori jobboldali városvezetés valamiért kiadta a közösség kezéből. Kérdezem, miért, milyen célból, kik igényelték, mi volt a tervük vele? Ha azokat a vállalásokat nem tartották meg, akkor miért nem került vissza az épület önkormányzati tulajdonba? Hogyan pusztulhatott le ennyire ez a csodálatos épület? Ez ‒ a volt könyvtárral együtt, ami szintén patinás épület ‒ ma számtalan közösségi célt szolgálhatna, és emlékeztetné a város polgárait és az idelátogatókat az orosházi kenyérrel világkiállításon aranyérmet szerző Gémes Ferenc pékmesterre és a méltán világhíres orosházi pékmesterek munkásságára.
Dávid Zoltán válasza:
Az „Kik és Miért kótyavetyélték el a Gémes Palotát, és mikor újítják fel végre?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A Tisztelt Képviselő Úr olyan alapvető követelményeket, igényt említ az interpellációjában, amely úgy gondolom, mindannyiunk érdeke és valamennyi orosházi lakóban megfogalmazódik.
Városunk rendezettsége, a tiszta környezet alapvető elvárás minden ember részéről.
Úgy vélem, hogy amit az Önkormányzat a város rendezettsége érdekében meg tud tenni, azt megteszi. Ehhez azonban kizárólag azon jogi eszközök állnak Önkormányzatunk rendelkezésére, amit a jogszabályok biztosítanak, ezen túlterjeszkedni nincs lehetőség. Ennek keretében a Városüzemeltetési Zrt-vel közszolgáltatási megállapodás keretében láttatjuk el az önkormányzati településtisztasági feladatokat, Főépítészünk gondoskodik a településképünk védelméről, a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak munkatársai pedig gondoskodnak a feladatkörükbe tartózó munkák maradéktalan elvégzéséért.
A városban felújítandó önkormányzati ingatlanok mindig is voltak és mindig lesznek is, Önkormányzatunk azonban igyekszik e téren is helytállni. Az elmúlt évben így több épület, így a Református Iskola, a Családok Átmeneti Otthona, a Woertz cégnek helyet adó ingatlan is felújításra került, mind az Eötvös Iskolában, mind a Vörösmarty Iskola székhelyintézményében és telephelyein nagyobb felújítási jellegű, karbantartási munkálatokat hajtottunk végre, be tudtunk segíteni a Kórház átalakítási munkálataiba is egyaránt, és mintegy 20 önkormányzati bérlakás felújítása is elkészült.
Ami a Gémes Palotát illeti, Önök előtt is ismeretes, hogy a Gémes Palota nincs önkormányzati tulajdonban, annak tulajdoni helyzete tisztázása folyamatban van. Ezt követően minden az önkormányzat rendelkezésére álló jogi és pénzügyi lehetőséget megvizsgálunk ez ügyben.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor: – Én is köszönöm az érthető felolvasást. De ezt a polgármester úrnak írt választ nem tudom elfogadni, hiszen hiába írja, a város nem tesz meg mindent a tisztaságért és a rendezett városképért. Miért van derékig érő gaz az állomás mellett, és sajnálom, hogy nem kaptam kimerítő választ a Gémes-palotával kapcsolatban sem, így nem tudom azt elfogadni.
Szavaztak: 8 igen, 2 nem, elfogadták.
———-
Az utolsó, sorban a 17. interpelláció Füvesi Sándoré.
Önök szándékosan teszik tönkre Orosháza vagyonát?
Volt egyszer egy Kossuth Mezgé, aminek önök először a nevét vették el. 2009-ben leverték Orosháza első díszpolgára névbetűit a falról, és hogy a megalázás még nagyobb legyen, éppen Harruckernre nevezték át az intézményt. A fideszes oktatáspolitika „stabilitására, kiszámíthatóságára” jellemzően, abból később rövid időre Farkas Gyula, majd hosszabb időre Tisza Kálmán lett. Az orosházi nemes iskolai hagyományokat semmibe véve már Gyulai központtal, a Gyulai Szakképzési Centrum „telephelyeként”.
Nem volt elég, hogy a Kossuth névtől megszabadultak, elkótyavetyélték a több milliárdos, hatalmas vagyont is, iskolaépületestül, földestül, gépestül, mindenestül. Mindegy volt, csak menjen. El az orosháziak, a közösség tulajdonából! Mindegy, hogy hányan dolgoztak érte és mennyit!
E közben elkótyavetyélték a Gazdasszonyképzőt is, ami Gyopárosfürdőn a Hűvös közben található, mert azt mondták, hogy orosházi városi tulajdonban nincs jó kézben, ingyen oda kell adni. Mert majd az új tulajdonos ilyen meg olyan oktatási célra fogja használni. Pedig éppen a város tulajdonában volt megfelelő kézben. A Kossuth Mezgé akkori igazgatója, a tragikusan fiatalon és életerősen elhunyt igazgató, Pintér Tibor, 2008-ban büszkén nyilatkozta, hogy saját erőből az általa vezetett intézmény több millió forintot rá is költött, az tökéletesen jó állapotban van. Használták is, ameddig lehetett.
Amióta kikerült a Gazdasszonyképző az orosháziak tulajdonából, ennek öt éve, nem használják semmire. Hiába tettük szóvá, hiába kérdeztünk rá, hiába szólítottuk fel önöket, hogy ismerjék be a korábbi rossz döntésüket, és kapjuk vissza a régi tulajdonunkat, nem csináltak semmit. Most is, kívülről megnézve (bemenni ugyanis nem lehet, a kapu zárva van), az épület állaga romlik, az udvar rendezetlen, derékig ér a gaz, pedig a Gyopárosi útról a látvány a turistákat is eléri, de önöket ez sem zavarja.
Dávid Zoltán válasza:
Az „Önök szándékosan teszik tönkre Orosháza vagyonát?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A Tisza Kálmán Szakképző Iskola és Kollégium nevével kapcsolatban bizonyára képviselő úr is tudja, hogy az szeptember 1-től újra visszakapja Kossuth Lajos nevét.
A Gyulai Szakképzési Centrumnak egyébként nem telephelye, hanem szakmailag önálló tagiskolája az intézmény.
Az intézmény vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a gazdasszony képző telephelyüket szeretnék pályázati forrásból rendbe tenni, és „tanpanzióként” újra a kereskedelem-vendéglátás szakmacsoportos képzések gyakorlati színtereként hasznosítani. Ennek megvalósítására keresik a lehetséges pályázati forrásokat.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi Sándor viszontválasza: – Sajnálom, ez egy rövid és semmitmondó válasz volt, amit a polgármesternek írtak. Erről az egy épületről beszélünk, amit évek óta nem használ senki, ígéretek mindig vannak. Vissza kellett volna venni ezt. Igen, tudom, hogy visszakapja a nevét, de nem az intézménytől, mert oda engem nem hívnak. Egyébként az intézmény saját honlapján telephelyként van jelölve. Nem fogadom el a választ.
A többség azonban elfogadta.
Kérdések
Németh Béla (Fidesz) azt kérdezi az ülést vezető alpolgármestertől, hogy mikor állítják fel a sokszor kért cinkusi buszvárót?
Bojtor István azt mondja, ezt ő nem tudja, de a korábban beharangozott buszmegálló építés előkészítése már a finisben van.
Ezzel véget ért az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!
