Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére augusztus 20-a hivatalos állami ünnepünk. Orosházán régi hagyományként a kenyér kerül a középpontba, idén a XIII. Kenyérünnepen. A nemzeti ünnep rövid történetét Hajdu Attila, a Székács evangélikus iskola történelemtanára foglalja össze.
Maga a dátum eredetileg augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja volt, a Szent Király ekkor tartott törvénynapot, s halálos ágyán szintén ezen a napon ajánlotta a Magyar Királyságot Szűz Mária oltalmába. A 20-i dátum Szent László királyunk idején alakult ki, aki a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltárra Szent István relikviáit (köztük a Szent Jobbot). Így 1092-től a dátum a mai napig változatlan.
Az ünnep szokásrendjébe az évszázadok folyamán számos esemény és rendezvény épült be. Mivel az ünnep Szent István nevéhez kötődik, a Szent Jobb tisztelete kiemelt szerepet kapott. 1771-ben erre a napra Raguzából Budára hozták a Szent Jobbot, aminek első körmenetét 1818-ban tartották, kezdetben a budai várban.
A Habsburg uralom alatt, 1848 és 1860 között nem tarthatták meg az ünnepet. A trianoni békeszerződés utáni időszak számos, ma is meglévő szokással gazdagította augusztus 20-át: hagyománnyá vált a tisztavatás és 1927-től a tűzijáték. Ekkor új jelentéstartalommal bővült: nemzeti egységünk jelképévé, amit a határon túli magyarok is ünnepeltek, s ünnepelnek ma is.
A kommunizmusban átalakult a jelentése
A kommunista diktatúra 1949-től saját alkotmányának ünnepévé nyilvánította. A Rákosi-korszak igyekezett eltüntetni a hagyományokat és azok igazi jellegét. 1956 után kezdődött az állami kitüntetések átadásának szokása. A Kádár-korszakban visszatért az ünnep szórakoztató jellege, 1966-tól tartották a vízi és légi parádékat.
A rendszerváltás visszahozta a régi szokásokat is
1989-től újrakezdődött a Szent Jobb körmenet a Szent István-bazilikánál. 1991-től az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, s a 2011-es új Alaptörvény is nevesíti, mint nemzeti ünnepet.
Mára kialakult az ismert szokásrend: Budapesten felvonják a Kossuth-téren az ország zászlaját, megtörténik a honvédtisztek avatása. A Parlamentben megtekinthető a Szent Korona. A budai várban a mesterségek ünnepét tartják, bemutatják az ország tortáját, aratómenetet tartanak, és megáldják az új kenyeret. A Szent Jobb körmenet is része a napnak, amelyet az esti tűzijáték zár.
Az ünnepet minden magyarországi településen és világszerte is megtartják a magyarok: Székesfehérváron királyi napot tartanak, Erdélyben őrtüzeket gyújtanak, az Egyesült Államokban pikniket szerveznek az ott élők.
