Alapítója, majd hat évig vezetője volt Szilágyiné Bella Margit a nagycsaládosok helyi egyesületének. Élete részévé vált e szervezet, mely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.
Szilágyiné Bella Margit egy Sopron melletti kisfaluban született, majd miután férjhez ment Győrben élt, onnan költöztek 1989-ben Orosházára. – Világ életemben egy szervezkedő ember voltam, így amikor ideköltöztünk, nagyon egyedül éreztem magam. Később bekerültem a kórházba, egy kórteremben feküdtem Andrásik Eszterrel. Beszélgetésbe elegyedtünk, kiderült mindkettőnknek három gyermeke van, hallottunk a Nagycsaládosok Országos Egyesületéről is, amit nagyon jónak tartottunk, és megfogalmazódott bennük a gondolat: mi lenne, ha Orosházán is megvalósítanának egy hasonlót – mesélt a kezdetekről Margó.
Aki piros csíkos szoknyában van, az biztos nagycsaládos
Az elképzelést tett követte, felkeresték a családsegítő központot, akinek akkori vezetője, Dávid Zoltán örömmel fogadta az elképzelést, és a kezdeményezés mellé állt. 1991. május 17-én mintegy 22 családdal a városüzemeltetés ebédlőjében, Andrásik Eszter alapító elnök vezetésével megalakult a Nagycsaládosok Egyesülete Orosháza.
– Visszatekintve tudom, hogy akkor, amikor Orosházára költöztünk, egy közösség hiányzott nekem, amibe tartozhattam, és ezt többekkel összefogva megvalósítottuk 25 évvel ezelőtt –emelte ki Margó, aki hozzátette, nem volt egyszerű a kezdet, de ez mit sem számított akkor.
Az első székhelyük egy Ond utcai kerékpártárolóban volt, ott állították össze az első karácsonyi ajándékoznivalót, szépen becsomagolták és mire eljött a nap, hogy átadhassák, addig az egerek a felét megrágták – ki kellett dobni az egészet.
Az egyesületnek az első tíz évében nyolc székhelye volt, eleinte gondjuk sem volt nagyon, mert pénzük sem volt, de ahogy egyre nőtt a taglétszám szükségessé vált némi anyagi forrás előteremtése. Különböző akciókat szerveztek, kedvezményesen árultak tanszert, a ruhagyártól szoknyákat kaptak, azt szétosztották – és ha az utcán láttak valakit piros csíkos szoknyában, tudták, hogy az nagycsaládos.
Orosháza Városért elismerés az egyesületnek
–Igyekeztünk jó programokat, képzéseket szervezni, csatlakoztunk a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez (NOE). Nagyon hasznosan teltek az évek, köszönhetően NOE-nak és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének, akiktől nagyon sok segítséget kaptunk. Szervezetileg is annyira megerősödtünk, hogy amikor a NOE-ban megalakult a régiós rendszer, az egyik régiós központ lett Orosháza – emelte ki Margó, aki 2005-2011-ig volt a vezetője az egyesületnek, de a megalakulása óta mindig segítette a vezetők munkáját.
Kiemelkedőnek tartja a szervezet életében, amikor 1996-ban négy olyan magyarországi egyesületet hívtak meg – köztük az orosházit is, akik már jól működnek, hogy tapasztalatátadók legyenek a határontúli, éppen akkor alakuló családszervezetnek. Sok évig dolgoztak együtt, majd megalakult a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, később a Családlánc-hálózat, ami már nem kifejezetten nagycsaládos szervezeteket tömörít.
2005-ben az orosházi szervezet rendezhette meg a NOE Őszi Találkozóját, amire 4200-an érkeztek szerte az országból. Folyamatos és színvonalas munkájuk eredményeképpen pedig 2010-ben Orosháza Városért díjat kapott az egyesület.
Margó, 20 év munka után, 2011-ben kivonult az egyesület életéből, mint mondja unokázott egy kicsit. De hiányzott neki ez az összetartó közösség, két év múlva újra visszatért. Tavaly, nyugdíjazását követően pedig még aktívabban részt vesz az egyesület életében, olyannyira, hogy az idei, jubileumi év alkalmából rendezett programok, események, rendezvények koordinátora.
– Szeretem ezt a munkát, és mindazt, ami ezzel jár. Szeretem a hálás arcokat, a gyerekek csillogó szemét. Szeretem azt az érzést, amit ez a munka ad nekem, és én ettől függő vagyok – mondta Margó, aki nagyon szerencsésnek vallja magát, hisz egykori munkahelye és a családja is nagyon jól tolerálta ezt a függőséget. Sokan hitték azt, hogy Margónak ez a főállása, holott ezt mindvégig ingyen, bérezés nélkül csinálta.
(Fotó: Kecskeméti Krisztina)
– Sokan kérdezték, lehet ezt a munkát ingyen csinálni? Persze, hogy lehet! Hisz ez szívből és lélekből jön, ezt teszi valamennyi önkéntesünk is, akik nélkül nem is működhetnénk, a legfőbb mozgatórúgói az egyesületnek, melynek pillanatnyilag több mint 180 tagcsaládja van – mondta.
Bármilyen lelkes, aktív is Margó, néha lelkileg elfárad. Ilyenkor szívesen fotóz, hallgat zenét és meditál, sokáig azonban nem bír egy helyben maradni. – Akkor érzem jól magam, amikor feladat van, szenvedek, amikor nincs dolgom. Én a feladatban érzem jól magam, mert nekem a boldogság az út maga, az a folyamat, ami a feladat elvégzéséig vezet – emelte ki Margó.
