„Az, hogy ma szabadság van, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltozást előkészítő politikusoknak, sokkal inkább nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető” – mondta Áder János Köztársasági elnök a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján rendezett békéssámsoni ünnepségen február 25-én. A megszálló szovjetek 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt főtitkárát, ekkor indult be a kommunista terror Magyarországon.
Az Orosházához közeli falu húsz helyi fiatal révén vált a diktatúra elleni küzdelem egyik szimbólumává. Ezek a fiatalok nem voltak hajlandók tudomásul venni a szolgaságot, nem tűrték el nemzeti függetlenségünk elvesztését és ellenállási mozgalmat hoztak létre.
Már csak ketten élnek közülük: Tóth József és Arany Tóth Ferenc ott volt a megemlékezők között. Utóbbi beszédében felidézte a mozgalom megalakulásának körülményeit, az éhezést, a beszolgáltatást, a padlássöprést, mint fogalmazott, mindent beborított az elnyomás, a félelem és a megtorlás.
– Ebben a reménytelennek tűnő helyzetben, 1951 derekán egy nyári estén a ligetben beszélgetett négy sámsoni fiatal, hogy valamit tenni kell. Szándékukhoz társakat is találtak, év végére már húszan voltunk.
A nyílt kiállás maga lett volna az öngyilkosság, ezért szovjet ellenállókról szóló filmekből véve az ötletet, tiltakozó, figyelemfelhívó röpcédulák terjesztése mellett döntöttünk
– mesélt az egykori ellenálló.
Eszközök nélkül dolgoztak, az első röplapok kézzel, tustollal készültek, fákra, kapukra szögezték ki őket. Aztán szereztek stencilpapírt és egy üres borosüveget használva nyomóhengernek esténként már ezer cédulát nyomtattak. Ezeket 1955-ös lelepleződésükig számos településre, köztük Budapestre is eljuttatták és a csoport felvette a Magyar Ellenállási Mozgalom nevet. A lebukás után rájuk és társaikra a hatalom koncepciós perben összesen 186 évnyi börtönbüntetést szabott ki, csak az 1963-as amnesztia során szabadultak. A megpróbáltatások ellenére soha nem bánták meg tettüket, mindannyian az utolsó percig büszkék voltak elnyomás elleni küzdelmükre.
Egyebek mellett rájuk is utalt Áder János, amikor beszédében úgy fogalmazott, a kevéssé ismert hősöknek köszönhetjük a szabadságot.
– És azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak – tette hozzá a köztársasági elnök, aki beszélt arról is, hogy a kommunista rendszereknek csaknem százmillió áldozata volt a világon, Magyarországon is emberek tízezreit internálták a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt, és százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást. Emberek millióinak az életét tették tönkre.
A megemlékezés zárásaként Áder János Zámbori Tamás polgármesterrel, valamint a két még élő mozgalmi taggal mécsest gyújtott az ellenállás egykori vezetőjének, Annus Istvánnak a mellszobránál. Szintén elhelyezte az emlékezés lángját Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke és Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere is.
A megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott emlékév első eseménye volt.
