Elvégezték, amit elterveztek, de rengeteg új feladat áll előttük, amit inkább kihívásnak, mintsem tehernek lát. A Békés Megyei Önkormányzat elnöke beszélt nekünk az 58 milliárd forint megyei elosztásáról, a megújuló megyei kommunikációról és arról, miért lehet politikailag idilli a hangulat a megyegyűlésben.
– A 2015-ös esztendő volt az első teljes év, amit végigvitt a megyei önkormányzat élén. Ott tartanak a munkában, ahol eltervezték?
– Alapvetően igen, de sok mindenben változtunk, változtattunk év közben. Kicsit korábbról indítanék a teljes megértéshez. 2012. január 1-je után a megyei önkormányzat szerepe jelentősen lecsökkent, hiszen onnantól már nem tartották fenn az addig kialakult óriási intézményrendszert. Ezért ekkor az útkeresés nehéz időszaka kezdődött, ami rányomta a bélyegét a munkára, az addigi komoly befolyás töredékére apadt. Én ekkor nem vettem részt a megyei munkában, hiszen Orosháza alpolgármestereként dolgoztam. Azt hiszem, ez most előnyömre válik, hiszen nem érzem a korábbi befolyás hiányát, lévén, nem volt benne szerepem. Így inkább lehetőségként élem meg azt a helyzetet, ami azóta kialakult, hiszen 2014 óta új utak nyíltak.
– Mik ezek? Új feladatok? Hiszen intézményt továbbra sem működtet a megyei önkormányzat.
– Igen, új feladatok, amik egyben komoly kihívások is. Az önkormányzati törvény négy feladatot határoz meg: területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és megyei koordináció. Nyilvánvalóan ezeket a feladatokat akkor lehet elvégezni, ha ezekhez eszközök, anyagi, jogszabályi háttér is párosul. Ebben a tekintetben 2014 év eleje óta óriási előrelépés történt, hiszen a területfejlesztési feladataink kikristályosodtak, látszanak azok a konkrét feladatok, amelyeket a megyei önkormányzatnak el kell végeznie a megyei fejlesztések érdekében. Pontosan tudjuk, melyik operatív programban milyen feladatok vannak, illetve, hogy ezeket a feladatokat nagyjából meddig, mekkora munkaerővel, mennyi munkatárssal és milyen körülmények között kell végrehajtsuk.
– Orosháza polgármestere, Dávid Zoltán a múlt héten megjelent interjúban azt mondta, a 2015-ös év azzal telt a városban, hogy felkészültek az EU-s ciklus pályázataira. Ez volt a helyzet a megyénél is, hiszen önök elég komoly szerepet kaptak pályázati kezelés területén.
– Így van, 2015 teljesen a felkészülésről szólt. Az egyik legfontosabb program, amellyel foglalkozni kell, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP),
ez lesz ugyanis a települések legnagyobb fejlesztési forrása. Erre csak megyei települések, civilek, egyházak tudnak pályázni, más szereplők nem.
Tavaly váltak majdnem véglegessé a települések ötletei, fejlesztési elképzelései. A megyei önkormányzat feladata volt, hogy elfogadja a pályázatok pontozási rendszerét. Az irányító hatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium ez alapján dönti el, melyik pályázat nyer. Ezt megelőzően azonban megyei szinten döntéselőkészítő bizottság véleményezi a pályázatokat, ami befolyásolja majd a végleges döntést.
– A TOP nem programokról, fesztiválokról szól. Akkor hogyan pályázhatnak egyházak és civilek?
– A TOP alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgál. A civilek és az egyházak ebben a programban leginkább olyan szereplőként tudnak részt venni, mint intézmény fenntartók. Nem zárja ki a program őket, mert vannak olyan települések, ahol intézményi szinten az egyházi fenntartók száma megelőzi az önkormányzati vagy állami fenntartókét.
– Az imént említette, hogy akkor tudják elvégezni a feladatot, ha megvan ennek a háttere minden téren. Akkor megvan erre a pénz, fegyver, paripa?
– A megyei önkormányzat alapműködésére adott a keret. Jár állami támogatás, de ez nem elegendő, saját bevételekből és pályázati összegekből egészítjük ki, de biztosított a működés. Amikor átvettem az elnöki széket, átnéztük a működést, ahol kellett ésszerűsítettünk. Ez volt az alapja a stabil pénzügyi keretnek. Semmiképpen nem akartunk leépíteni, sőt, a jelenlegi megnövekedett feladatok mellett újabb és újabb munkatársakat, projektmenedzsereket, pénzügyi szakembereket veszünk föl, és még most is vannak futó álláshirdetéseink.
Már elérhetők az első pályázatok, útfelújítással kezdenek
– Az újabb munkatársak az EU-s pályázatokon dolgoznak?
– Igen, a területfejlesztési osztályon, ahol rengeteg a munka. Több olyan kollégát vettünk fel, akik konkrétan a projetmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat látják majd el. Komoly szakmai stáb alakult ki, több olyan ember jött hozzánk, aki 8-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Kell is a szakképzett munkaerő, hiszen a TOP-on belül a pályázatok projektmenedzsmenti feladatait visszük több településnél. A pályázatok előkészítésében is részt veszünk, ha a települések ezt igénylik. A nagyobb városok megoldják saját emberekkel de a kistelepüléseken erre nincs lehetőség, így ott mi végezzük ezt a feladatot.
– Hogyan állnak egyébként ezek a nagy pályázati kiírások?
– A TOP-on belül 10 programot már kiírtak, sőt egyben január 18-a óta már be is adhatók a pályázatok. Van olyan pályázat, amely már ebben az esztendőben megvalósítási szakaszba jut, el is kezdődhetnek a munkálatok.
– Mi az, ami most elindult?
– A legelső az utas pályázat, amely kb. 3,5 milliárd forint értékben ad lehetőséget megyei utak megújítására, a gazdaságfejlesztési szempontokat figyelembe véve. Egyébként nagy változás az eddigi rendszerhez képest, hogy az önkormányzatoknak elegendő projektötlettel pályázni, nem kellenek engedélyes tervek, ezeket ráérnek akkor kidolgozni, ha nyert az ötletük. Ennek oka, hogy ne költsön el egy önkormányzat több millió forintot előkészítésre úgy, hogy nem biztos, egyáltalán nyer-e a pályázaton.
– Azt mondta a múlt heti békéscsabai TOP fórumon, hogy csak akkor lesz elégedett az új projektmenedzseri társaság munkájával, ha az összes Békés megyének járó pénz megérkezik.
– A megyének 58 milliárd forintja van, amit jó pályázatokkal le lehet hívni 2020-ig. A TOP rendszert azonban minden esztendőben felülvizsgálja az irányító hatóság, ahol nézik az addigi teljesüléseket is. Teszik ezt azért, hogy ne jussunk megint olyan helyzetbe, hogy a ciklus végén nagyon gyorsan kell kisöpörni a még bent lévő uniós pénzeket. Ezért azoktól a megyéktől, amelyek gyengén teljesítenek, pénzeket tesznek át oda, ahol jól mennek a dolgok, pörögnek a pályázatok, fejlesztések. Nagyon szeretném, ha Békés megye az első öt legjobban teljesítő megyében lenne, mert az azt jelentené, hogy az 58 milliárd fölött a települések is plusz forrásokhoz tudnak jutni.
Érdekünk a tájékoztatás
– A TOP-on kívül vannak még nagy programok? Korábban a megyén keresztül futott például a magyar-román közös projekt, az INTERREG.
– Van még program, és az ön által említett Románia-Magyarország INTERREG program is megy, kicsit ugyan átalakulva. Tavaly ősszel nyújtotta be az európai bizottságnak a román irányító hatóság a programtervet, de ebből csak 2017-re lesznek kiírt pályázatok. Megyei szinten 6 milliárd forintot meghaladó összegre lehet majd pályázni. Mi nagyon sok önkormányzatnak, szervezetnek tudunk segíteni abban, hogy az időközben kiépített bihari és aradi kapcsolatainkkal megbízható partnereket biztosítsunk azoknak, akik ilyen pályázatokban szeretnének elindulni.
– Tavaly sok olyan programról írtunk mi is, amikor gazdákat, vállalkozókat tájékoztattak a lehetőségekről. Mennyire feladata a megyei önkormányzatnak a pályázatok ismertetése?
– Feladatunk, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy érdekünk a tájékoztatás.
Nézze, ha a vállalkozók, gazdák sikeresen pályáznak, akkor fejlődnek, előrelépnek. Ezzel fejlődik a település, és Békés megye is. Itt minden összefügg mindennel. Engem az érdekel, hogy minden érintett kapjon naprakész, hasznos információt a lehetőségekről.
Amúgy ezek a fórumok nem jelentenek nagy költséget, szervező munkával, együttműködéssel, koordinációval kevés pénzből meg lehetett oldani.
– Orosházán is jártak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) tájékoztatójával. Mik a tapasztalatok, volt értelme?
– A GINOP-on belül a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat kiemelten kezeli a program, tehát sokkal több lehetőség lesz most a kicsik számára, mint korábban és ez a vidék megtartó erejét tudja növelni. Ezért is tartom fontosnak ezeket a fórumokat. A tapasztalat, hogy a gazdák aktívabbak, a vállalkozók kevésbé. Ennek sok oka lehet, egyrészt az eddigi rossz tapasztalatok, másrészt az információhiány. Folytatjuk a szisztematikus munkát, bízom a sikerben.
Nyitottság és párbeszéd
– Ha végignézem az elmúlt éveket, több változást is látok a megyei önkormányzatnál. Mintha nyitottabbak lennének, több programot szerveznek.
Korábban is voltak megyei szervezésű események, de arról nem értesültek az emberek. Ezért sok mindenen változtattunk, például a kommunikáción. Nem nyomtatunk havonta drága megyei újságot, inkább együttműködést kötöttünk a megye összes komolyabb sajtóorgánumával, és folyamatosan juttatjuk el hozzájuk a megyei önkormányzatot érintő híreket, eseményeket. És látszik is, hogy jelentősen megnőtt a rólunk szóló írások, tudósítások száma. Aktívan használjuk a közösségi médiát is, a Facebookon szinte minden nap van egy-egy újabb poszt arról, hol vagyunk és éppen mit csinálunk. Emellett hamarosan megújul a weboldalunk is, ami szintén nagy előrelépés lesz a tájékoztatás terén.
De nem csak a sajtóban találkozhatnak velünk a megyei lakosok. Bevezettük a megyei fogadóórákat. Tolnai Péter és Várfi András alelnök urakkal minden hónapban tartunk egy-egy településen fogadóórát. Ide jöhetnek az állampolgárok, de külön leülünk beszélni a polgármesterekkel és a települési képviselőkkel is. Hasznosak ezek az események.
És van még egy újítás: a testületi üléseink többségét nem Békéscsabán, hanem egy-egy megyei településen tartjuk. Ezzel is jelezzük, ez a testület az egész megyéért dolgozik.
Igyekszünk úgy alakítani a napirendeket, hogy az adott településsel kapcsolatos témákat is tárgyaljunk. Az ünnepi ülések sem elsősorban a megyeszékhelyen vannak, hanem ezeket is elvisszük más városokba. Ugyanakkor saját magunk meghatározása is kellett ahhoz, hogy ki tudjunk lépni az elmúlt évek nehéz helyzetéből. Tavaly volt 300 éve Békés megye újraszervezése. Komoly programsorozatot indítottunk ennek megünneplésére, de ezzel párhuzamosan megújítottuk a megyei jelképeket is.
A magam részéről pedig folyamatosan keresem a kapcsolatot a megyéből elszármazott tudósokkal, művészekkel, sportolókkal, a gazdasági élet szereplőivel. Tervem, hogy olyan tanácsadó testületet hozzunk létre, amit az innen elszármazott befolyásos emberek alkotnak. Mondok egy példát, a hungarikumok főosztályának a vezetője egy békéscsabai hölgy, akivel pont az értéktár miatt az elkövetkezendőben gyakori munkakapcsolatban leszünk.
– Ha már szóba hozta az értéktárat. Egy átlag embernek ez az értéktár és a hungaricum egy kicsit misztikus lehet. Isszuk a pálinkát, esszük a libamájat, mit kell ezen annyit flancolni – mondják többen, amikor szóba kerül ez a téma.
– Szerintem ez mindenkinek fontos, de azt is megértem, ha az állampolgárok nem ezekkel vannak elfoglalva. A téma előnyét abban látom, hogy végre pozitív dolgokról beszélgetnek a településeken az emberek. Higgye el, sok embert érdekel és örül annak, ha a településének pálinkája bekerül az értéktárba, vagy a falujukban született egy híres zenész vagy sportoló. Ez a rendszer egyébként jól működik, egyre bővül, Orosházán például nagyon hatékony az értéktár bizottság, kiváló munkát végeznek. Hosszabb távon ezeknek mind lehet gazdasági haszna is, hiszen egy termék rangját, értékét emeli, ha bekerül az értéktárba. A megyei értéktár is folyamatosan bővül. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a legnagyobb nevű cégek vezetői, egyetemi, főiskolai vezetők, a legnagyobb megyei művészeti szövetségek vezetői fogadták el a megkeresésünket az értéktár albizottságainak vezetésére, tagságára, ezzel pedig erősödik a szakmai munka.
– A gazdasági élet a meghatározója, mozgatója mindennek. A pályázatok koordinációján kívül van még bármilyen szerepe a megyei önkormányzatnak?
– Továbbra is fenntartjuk a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, ami fontos és hangsúlyos szereplő a megyei mikro- és kisvállalkozások hitelezésében. Az elmúlt 10 évben az alapítvány 5,5 milliárd forintnyi mikrohitelt helyezett ki olyan kisvállalkozásoknál, akik a nagyobb bankoknak nem potenciális ügyfelei.
A közgyűlésen nincsenek csaták
– A Békés Megyei Önkormányzat egy politikai testület, választott tagokkal. A Fidesz adja a többséget, de van az MSZP-nek, a DK-nak és a Jobbiknak is képviselője. Egy, két esettől eltekintve nem nagyon hallani politikai csatákról. Ennyire nagy a nyugalom és az egyetértés a pártok között?
– Orosházához képest idilli állapotok vannak, európai hangnemben és előremutató módon tudunk kommunikálni egymással. Minden közgyűlés előtt egyeztetési időpontot kínálok fel az ellenzéki képviselőknek, amire el is jönnek. Itt nagyon sok olyan téma előjön, amit átbeszélve még ott megoldunk, vagy elindítjuk a folyamatot, így a közgyűlésen nincs szükség csatákra, ami nagyon jó, mert hatékony a munka. Külön ki szeretném emelni Varga Zoltán MSZP-s képviselőt, aki korábban elnöke is volt a megyei önkormányzatnak. Vele vannak vitáink, de ezek minden esetben higgadt mederben folynak és előremutatók. De ez jellemző egyébként a többi ellenzéki képviselőre is. Nincs takargatni valónk, amit az is jelez, hogy például a pénzügyi bizottság elnöke is ellenzéki. Talán ez a gesztus is arra indított mindenkit még 2014 őszén, hogy konstruktívan álljon az ügyeinkhez.
– Saját pártján belül mennyire nagy az összhang? Ha csak az elmúlt hetek sajtótermését nézzük, bőven volt szó fideszes belharcról, akár Békés megyét is érintve. Elég itt megemlíteni az ellenzéki sajtóban Simonka-Vantara párharcnak titulált történetet, miszerint a két erős megyei fideszes vezető az EU-s pályázatokért csatázik egymással.
– Minden polgármester és kistérségi vezető azért küzd, hogy az ő települése, térsége nyertese legyen ennek a folyamatnak.
Aki kicsit is komolyan veszi a feladatát, az szeretne minél több pénzt nyerni saját térségének. Ha nem így tenne, akkor meg azzal támadnák. Nem látok semmilyen problémát abban, ha a vezetők erősen kiállnak az érdekeikért.
Nyilván, ahol egymással szembekerülünk, ott igyekszünk egymást meggyőzni és lesznek ilyen szempontból csatározások meg villongások, de ez teljesen természetes. Mindenkinek az az érdeke, hogy jól teljesítsen. Egyébként a megyei önkormányzat semmilyen módon nem száll bele sem a hangulatkeltésbe, sem a versengésbe. Mi nem egyes megyei térségek vagy városok érdekében dolgozunk, hanem a megye egészéért, annak fejlődéséért vagyunk felelősek.
