Sajtóbeszélgetésen jártunk, ahol az országgyűlés elnökét kérdeztük a Jobbikról, állami földekről, a magyar mezőgazdaságról, elvándorlásról és bevándorlásról.
A Segítségnyújtás a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Közéleti Esték programsorozatának újabb állomása volt Mezőkovácsházán október 13-án, aminek egyik vendége volt Kövér László. Az országgyűlés elnöke a rendezvény előtt tartott sajtóbeszélgetést.
A Fidesz a 21. század pártja
– A közelmúltban Orosházán járt a Jobbik elnöke, aki arról beszélt, kormányváltásra készülnek 2018-ban. Vona szerint átrendeződik Európa politikai térképe, és a 20. századi pártokat, mint amilyen a Fidesz is, előbb-utóbb váltják a 21. századiak. Mi erről a véleménye? 20. századi a Fidesz? Maradhat kormánypárt 2018-ban?
– Vona Gábor tehetséges politikus és még talán azt is mondhatnám, hogy amikor mi voltunk ennyi idősek, mint ő, akkor mi is ilyen magabiztossággal ítélkeztünk a nálunk idősebbek felett. De ha visszagondolok, mégis nagyobb tiszteletet tanúsítottunk mind az MDF-es vagy a Kisgazda politikusok, mind pedig a parlament, mint intézmény iránt. Ami pedig a konkrét kérdést illeti: a Fidesz a 21. század pártja. A 21. században először két évig volt kormányon, most pedig ötödik éve kormányoz, így az eltelt 15 esztendőből 7 évet mi kormányoztunk. Azért tudtunk 2010-ben is kormányra kerülni, mert képesek vagyunk az idők szavára hallgatva saját politikánkat felülvizsgálni, az emberekkel pedig folyamatos párbeszédben vagyunk. Valódi demokratikus párt akarunk lenni, így kíváncsiak vagyunk az emberek véleményére, és e szerint is akarunk kormányozni. Sok sikert kívánok Vona Gábornak, de remélem, egy darabig még várnia kell, míg az ő időszámítása szerinti 21. század elkezdődik.
– Közzétették a kormányhivatalokban a pályázható állami földek adatait, novemberben pedig indulhat az árverés. Ez Békés megyét is nagyban érinti. De miért döntött úgy a kormány, hogy túlad 380 ezer hektár állami földön? Miért ilyen rohamtempóban és miért nem hallgatják meg az ellenzéki aggodalmakat? És ha már föld: hogyan vélekedik a mezőhegyesi esetről, miszerint szétszabdalnák a nagy múltú Ménesbirtokot?
– Az, hogy nem hallgatjuk meg az ellenzéki aggodalmakat, több mint túlzás, legfeljebb nem fogadjuk el amit mondanak, mert érdemi érvet nem kaptunk az elmúlt időszakban. Legutóbb egy bizottsági ülésen volt ez a téma részletesen tárgyalva, és a parlamentben is rendre előjön a Jobbik, illetve a kevés erkölcsi alappal bíró szocialistáktól a téma.
De miután a demokrácia szabályai szerint annak kell felelősséget vállalni a döntésekért, aki az országot irányítja, többséget kapott az emberektől, talán megbocsátható nekünk, hogy nem a Jobbik, az MSZP vagy az LMP szája íze szerint alakítjuk a politikánkat.
Egyrészt a földtulajdonnal rendelkező, birtokaikat bővíteni akaró gazdák részéről van egy alulról jövő nyomás felénk a szervezeteiken keresztül. Ezek a gazdák szeretnének földhöz jutni. Egy normális, magántulajdonra alapuló gazdaságban – ami 1990 óta próbál meg kiépülni Magyarországon is – az a természetes, ha a földek magántulajdonban vannak. Nem külföldiek tulajdonlását is lehetővé tevő agrár társaságok, hanem egy személyes és családi magángazdálkodók tulajdonában. Ez a folyamat az elmúlt 25 évben nem úgy zajlott, ahogy kellett volna. Különösen a szocialisták felelősségére utalnék vissza, akik egyrészt nem tettek meg mindent, hogy a magyar termőföldet az EU csatlakozás előtt biztonságba helyezzék, másrészt kifejezetten az volt az érdekük, hogy a mögöttük álló egykori TSZ nomenklatúra társaságai földhöz jussanak.
A természetvédelmi területeket nem verjük dobra
Ezt nekünk sikerült kivédeni és a kétharmados törvényhozás lehetőségét is kihasználva olyan szabályokat alkotni, amelyek a mi felfogásunk szerint megvédik a termőföldet, és hosszú távon biztosítják, hogy a magyar földnek magyar tulajdonosa legyen. De az is látható, hogy elég erőteljes támadások vannak, elsősorban a zsebszerződésben érdekelt résztvevők részéről, Ausztrián keresztül. Ha olyan változtatásra lennénk rákényszerítve – amit minden eszközzel próbálunk elkerülni – ami a mostani termőföldvédelmi szabályokat felülírná, és mondjuk nagyobb lehetőséget juttatna a külföldi szereplőknek, akkor e tekintetben már a föld biztonságosan magyar tulajdonosok kezébe kell hogy kerüljön. A földárverés szabályait kétharmados törvény rögzíti, amit a Jobbik és az LMP is megszavazott. Ez az állami tulajdonban lévő földek kisebb részére terjed ki. Az erdőgazdaságokat és a természetvédemi területeket nem kívánjuk dobra verni, állami tulajdonban akarjuk tartani.
A ménesbirtokra áttérve: az én tudomásom szerint a ménesgazdaság azon funkcióját, hogy egy génbank legyen, az állam továbbra is fent kívánja tartani, és ehhez minden támogatást meg kíván adni, akár úgy is, hogy a szükséges földterületeket ehhez biztosítja. Ellenben a korábban állami tulajdonból bérelt területek bérleti szerződései lejárnak, és mi ezen földek egy részét a gazdák számára kívánjuk hozzáférhetővé tenni, új magántulajdonost szeretnénk ezeken.
– A magyar élelmiszerek piaca, illetve az élelmiszerbiztonság fontos téma. A szeptemberi agrárkiállításon, az OMÉK-en ön úgy fogalmazott, hogy kisebb-nagyobb régiók szerint sajátos gasztronómiával rendelkezünk, mi ezt itt Békés megyében pontosan értjük. De mennyire van létjogosultsága a tömegcikkekkel szemben az egyediségnek, hungarikumnak? Ehhez kapcsolódva Ön milyen lehetőséget lát a vidéki feldolgozó ipar megerősítésére?
– Rengeteg mindent elrontottunk mi magyarok. Amikor az átmenet évei zajlottak, nem voltunk mindenre felkészülve, nem értettünk mindent és néha a különböző csoportérdekek is rossz irányba vitték a magyar agrárpolitikát. Nem kellett volna eleve eljutnunk oda, hogy szinte nulláról kelljen újraépíteni a helyi piacokat, és a kistulajdonosi osztályt, amely képes magas színvonalon előállítani az agrár termékeket. Van értelme ezek támogatásának, mert verseny- és piacképes termékek.
A helyi közösségek számára is jelenthet minőségi és vonzó kínálatot azokkal a tömegtermékekkel szemben, amelyeknek a minőségéről és eredetéről sem vagyunk biztosak. Szerencsére nálunk is növekszik az egészséges táplálkozás iránti igény, így azon vállalkozásoknak, akik helyi értékeket és hungarikumokat állítanak elő, nagy jövője lehet.
A magyar agrárpolitikának őket támogatni kell, jó lenne ebben állandó konszenzust elérni. Állami támogatás nélkül ugyanis a nagyok erőfölénye legyőzi őket.
– Ön most Dél-Békésben, vagy ahogy régies szóhasználattal mondják, a Viharsarokban van. Ez az ország egyik leghátrányosabb régiója, az átlagosnál is nagyobb az elvándorlás és alacsonyabbak a fizetések. Mi lehet a kiút ebből? Mit tesz a kormányzat és a Fidesz azért, hogy ez változzon?
– Sajnos nem csak Dél-Békés, hanem az ország több megyéje és kistérsége tartozik az EU legelmaradottabb térségei közé. A megoldásnak van egy általános és egy speciális eszközkategóriája. Ha a magyar gazdaság növekszik, fejlődik, akkor ez a hatás a hátrányosabb térségekben is érződik. Ez nem feltétlenül pozitív hatás, mert sokszor a jobban teljesítő térségek munkaerőelszívó hatása érződik a nehezebb helyzetben lévő térségben. Ez pedig még nehezebbé teszi, hogy az egyébként is lemaradt térséget gazdaságfejlesztő programokkal felhozzuk.
De vannak jó példák is, például itt Dél-Békésben, ahol éppen Simonka György országgyűlési képviselő úr több másik szervezettel egyeztetve találta ki azokat a programokat, hogy az itt élők képzettségi színvonalát emeljék, ami a munkához jutás esélyeit alapvetően meghatározza. A másik oldalon pedig a tartósan munkanélküliek számára hozzanak létre olyan foglalkozási formákat, amik többet jelentenek, mint a közmunka. Én a közmunkát óriási gazdasági, szociális és erkölcsi sikernek tartom. Sajnálom, hogy 20 éven át hagytuk, hogy emberek millió tengődjenek különböző segélyeken. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket dolgozni, nem szoktak hozzá a normális társadalmi rendhez. Ez a helyzet megváltozott, és ezt tovább kell fejleszteni. Meg kell próbálni a közmunkában a tisztességes, becsületes helytállást mutató embereket onnan tovább léptetni. Ehhez kell az oktatás, de a másik lehetőség a szociális szövetkezetek fejlesztése, amiben ezen a környéken több sikeres példa van. A legjobban működő ilyen szövetkezetek éppen Békés megyében és Dél-Békésben vannak. Az is egy megoldás, ha adó- és egyéb kedvezményekkel segítjük azokat a vállalkozókat, akik ezekben a térségekben kívánnak munkahelyeket létrehozni.
Európa az európaiaké
– Jöjjön az egyik legaktuálisabb téma, a migráció. Ez idáig csekély mértékben érintette Békés megyét, de folyamatosan változik a bevándorlók tranzit útvonala. Ön hogyan értékeli Békés megye helyzetét e tekintetben, mire kell számítani a határainknál?
– Úgy látom, hogy Békés megyének nem kell aggódnia, hiszen a lezárt és ellenőrzött szerb határszakasz miatt csak nagy kerülővel, Románia felé jöhetnek erre a migránsok. Azzal, hogy a migránsok tömegei szó szerint átcsörtetnek az életünkön, földjeiken, kertjeiken, kisebb nagyobb kárt és félelmet keltve az ott lakókban, itt nem kell számolni. De van egy olyan közvetettebb, áttételesebb hatása a népvándorlásnak, amivel egész Európának számolni kell. Ez a tömeges népvándorlás nem csak a szociális biztonságunkat, hanem az önazonosságunkat is fenyegeti.
Európa az európaiaké. Egy 19. századi amerikai elnök fogalmazta meg azt, hogy Amerika az Amarikaiaké. Ha ott bárkinek joga van, hogy így fogalmazzon, akkor azt gondolom, hogy ez egy európai ember számára is lehetséges, legitim megfogalmazás a maga életcéljait összefoglalandó.
Magyarország meg a magyaroké. De ez nem jelenti azt, hogy ne élnék együtt szívesen azzal a 13 nemzetiséggel, akiket eddig törvényben rögzítettünk, vagy akár azokkal az idevándorolt muzulmán hitű emberekkel is, akik ennek a kultúrának az elmúlt évtizedekben megbecsült, beilleszkedett tagjává váltak.
Nem az a probléma, hogy idegenek vannak Magyarországon. Hanem az, hogy ha ez a bevándorlás ilyen ütemben és tömegben folyik, akkor azok a párhuzamos kultúrák, amelyek kialakulását már ténynek lehet venni Franciaországban, Németországban, Angliában és a skandináv országokban, azok előbb utóbb többségbe fognak kerülni. Így Európa keresztény mivolta a szónak mindenféle civilizációs értelmében a lezárt múlt kategóriájába fog kerülni. Nem az a probléma, hogy még kevesebben lesznek, akik keresztény templomba járnak. Azok viselkedésére és gondolkodására is hatással lesz, akik nem hisznek Istenben. Az a fajta kultúra, amiben otthon érezzük magunkat, el fog veszni. Kikérem magamnak, hogy valaki elvegye azt a jogát a magyaroknak, hogy a saját kultúránkat megvédjük! Ameddig hozzám hasonló emberek lesznek a politikában, addig mindent el fogunk követni, hogy Magyarország olyan maradjon kulturális értelemben, amilyen most. Színvonalát tekintve jobb, szebb lehet, de nem lehet más, mint amilyen ezer esztendeig volt.
