Szeptember 8-a az olvasás világnapja – 2008 óta ünnepeljük, hogy tudunk olvasni. Ennek kapcsán kérdeztük Buzai Csaba könyvtárigazgatót.
Min múlik, hogy egy gyermek megszereti az olvasást, vagy sem? Nehezíti a helyzetet, hogy digitális korszakban élünk, vagy sem? E-book vagy nyomtatott, netán mindkettő? Ilyesmi kérdésekkel érkeztünk a Justh Zsigmond Városi Könyvtárba – ki mást faggathattunk volna, mint a könyvtárigazgatót, Buzai Csabát.
– A családi háttér a legfontosabb – kezdte Buzai Csaba. – Olvas a szülő a gyereknek, ill. a gyerek jelenlétében, vannak könyvek a lakásban? Fontos kérdések – mutatott rá a könyvtárigazgató, kiemelve, ha abban növünk fel, hogy otthon bizony apa és anya is olvas – nekünk is, és a maguk kedvére is –, akkor szinte biztos, hogy felnőve fontos része lesz életünknek a könyv. – Nagyon megmaradt bennem, amikor a könyvtárunk egy blogger találkozónak adott otthon. Több mint húsz, olvasni szerető blogger gyűlt össze, és amikor megkérdezték, hogy kinek olvastak a szülei gyermekkorában, akkor mindenki feltette a kezét. Számomra ez újabb igazolás: nagyon sokat számít a családi háttér – hangsúlyozta Buzai Csaba.
Ajánljuk figyelmetekbe a Magyar Olvasástársaság gyerekirodalmi adatbázisát – segít, hogy milyen könyveket adjunk a gyerekek kezébe, korcsoportok szerint lehet keresni.
Bogyó, Babóca és a többi
– Fontos a gyermek fejlődése szempontjából, akár a nyelvi készségről, logikáról, képzelő erőről, érzelmi intelligenciáról beszélünk. Számít, hogy olvasson, és az első, hogy megszeressen olvasni. Bartos Erika könyveit például sokat támadták egyszerűsége miatt, arra mégis kiváló, hogy megszerettesse a gyerekekkel az olvasást. Százszor el kell olvasni, újra és újra, és nem lehet egy szót sem kihagyni, azonnal észreveszik a gyerekek. Ezek a könyvek segítenek rávezetni őket az olvasás szépségére, az olvasás élményének átélésére. Az ízlés majd kialakul később, nem kell miatt aggódni – emelte ki Buzai Csaba.
Az Anna, Peti és Gergő sorozat biztosan sokaknak ismerős. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a könyvből már nem lehet venni, megnőttek a főszereplők, hozzájárulásuk nélkül nem lehet forgalmazni a sorozatot. Ezért az orosházi könyvtár örömmel fogadná a felajánlásokat, talán van olyan család, ahol már nem tartanak igényt ezekre a kötetekre.
E-könyv vagy nem e-könyv? A kettő nem zárja ki egymást – summázható Buzai Csaba véleménye. Hozzátette, bár olvas e-könyvet, azért neki még mindig a nyomtatott könyv a szíve csücske.
– A különböző érzékszervek együttese olyan olvasmányélményt ad, amit maga az e-könyv nem. A betű típusa, a könyv fizikai léte, hogy van súlya, hogy lehet lapozni, a kötés milyensége – ez mind egy összetett élmény, amit az e-book nem tud átadni. Jobban zavar az e-könyv estében, hogy gyakran igénytelen, szétesik a tördelés, összevissza vannak az oldalszámok. Ha nem e-könyv olvasón, hanem tableten, telefonon olvasunk, akkor a vibráló háttér tovább ronthatja az olvasás élményét.
– Persze nem vitatom a praktikusságát, jó, hogy minden élethelyzetben elő lehet venni a könyvünket, és olvasni pár oldalt. Sőt, vannak helyzetek, amikor sokkal alkalmasabb egy e-könyv olvasó: például utazásánál, vagy ha keresni kell egy könyvben. Mégis úgy vélem, összességében jobban lehet élvezni egy könyvet, ha papíralapon olvassuk – összegezte. Az igazgató szerint egyébként, a lépcső mellett elfér a lift, a színház mellett a tévé, és valahogy így van ezzel a könyv és annak elektronikus formája.
Csaba most Nyáry Krisztián: Igazi hősök c. könyvét olvassa. És ti? Mit forgattok éppen?
Hogy lenyomják-e a könyvtár kilincsét a mai gyerekek, akik már a digitális korszak gyermekei, az Buzai Csaba szerint megint csak nagyban múlik a szülőkön.
– Húsz éve sem csak úgy maguktól jöttek be először a könyvtárba a gyerekek, hanem a szüleik hozták el őket. Tehát vissza kell utalni a családi háttérre: a szülőnek kell megszerettetnie az olvasást gyermekével, neki kell megfognia a kicsi kezét és elhozni őt a könyvtárba. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy digitális vagy nem digitális korszak gyermekeiről beszélünk. Az értő olvasás is függ attól, hogy minél előbb és minél többet olvassanak a gyerkőcnek otthon, később persze már az iskolának is fontos a szerepe ebben a kérdésben. Az olvasás olyan készségeket fejleszt, amit ha kihagyunk, nagyon nehéz lesz behozni felnőttként, és megnehezíti a mindennapokat, például egy felhívás, szerződés szövegének értelmezését. Karafiáth Orsolya költő úgy fogalmazott, az olvasás felkerült az osztriga és az opera mellé a polcra, már nem hétköznapinak számít, hanem szubkultúrának. Nos, van ebben valami, még akkor is, ha az április könyvszemlén mindig rengeteg könyv jelenik meg…
