Az iszlám Orosháza környékén

Kereskedelemmel és talán katonáskodással is foglalkozó muszlim népesség élhetett a 11-13. században a bónumi homokbánya területén. Ez az Árpád-korra vonatkozó kutatási eredmény immár nem újdonság, de a köztudatban kevésbé van jelen.

A téma aktualitását a legutóbbi MélyenSZÁNTÓ Esték sorozatban elhangzott előadás adja, ahol az Árpád-korban élt muszlim közösség volt a középpontban. A leletek közül koponyákat adhattunk kézről kézre, Balázs János antropológus előadása alatt. Mint ismert, 175 csontvázat találtak, azokat vizsgálták az Orosháza 10. sz. lelőhelyen.

– Az Árpád-korban Orosháza és környéke teljesen máshogy nézett ki, mint manapság. Sok kis méretű faluban éltek itt az emberek, templomaik 2-5 km-enként álltak egymástól. A mai Orosháza tágabb térségében mintegy 30 templomos falut találunk – magyarázza Rózsa Zoltán, aki régészként irányította a kutatásokat. Magukat a templomokat embercsontok, habarcs- és tégladarabok jelölik, míg a falvak helyét jellegzetes edénytöredékek mutatják. Orosháza környékéről több olyan településnyom, temetkezőhely ismert, melyek területén ásatások is folytak az elmúlt 100 évben, ezek nagy része beilleszthető a Kárpát-medencében fellelhető, hasonló korú emlékek sorába. Lelőhelyünk azonban minden tekintetben kilóg a sorból.

A múltról mesél a leletegyüttes (Fotó: múzeum)

A múltról mesél a leletegyüttes (Fotó: múzeum)

– Azért, mert itt muszlim közösség élt egykor?

– Alapvetően igen. A közelmúlt nagyberuházásaihoz kapcsolódóan módunkban állt ásatásokat folytatni az elkerülő út nyomvonalán, ahol több mint négyszáz Árpád-kori települési objektum is előkerült. Ezek összekapcsolhatóak a bánya területén feltárt sírokkal. Település és temető együtt mutatják az idegen vallást és etnikumot, s mint ilyen teljességgel egyedülálló a Kárpát-medencében.

– Mik utalnak erre?

– A közel 16 ezer állatcsont között, melyeket meghatároztunk, a sertéscsontok száma – szemben a környező falvak esetében tapasztaltakkal – gyakorlatilag nulla. Van egy helynevünk, Böszörményestelek, ami vallást (musurman, muszlim) jelöl. A feltárt sírok nem templom-körüliek, hanem sorokba rendezettek, azok mindegyike padmalyos volt. A sírgödör déli fala alá megásott üreg megléte önmagában is szenzáció, de ami a lényeg: minden elhunyt Mekka felé tekintett. A bónumi falu 2 km-re van Gellértegyházától, ahol több mint 600, egyszerű aknasírba temetett vázat tártak fel, templom körüli temetőben. A tatárjáráskor (1241-ben) elpusztult bónumi településen több olyan régészeti jelenség ismert, melyek szintén idegennek hatnak Árpád-kori környezetben: a palackok nagy száma, pénzváltó mérlegek darabjai, hatalmas méretű sütőharangok, melyek a közösségi lepénykenyér készítés meglétét feltételezik. Vélhetően egy kereskedelemmel és talán katonáskodással is foglalkozó népesség élhetett itt. Eredetükre nézve sok elképzelés van, aminek tisztázása folyamatban van.

https://


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás