Az elmúlt évtizedek legrosszabb méztermése volt a tavalyi hazánkban – az országos mutatók szerint feleannyi volt a mézhozam tavaly, mint a korábbi években.
Főként a szélsőséges időjárás okolható azért, hogy a vártnál jóval kevesebb a méz. Emellett sokan nem szakszerűen, illetve nem megfelelő szereket használva permeteznek, miközben a méhlegelő egyre kevesebb – jelentős a méhpusztulás, folyamatosan csökken a méhpopuláció. Az Orosháza és Körzete Méhész Egyesület titkára kiemelte, a probléma súlyos, a méhek munkája nélkül visszaesik a mezőgazdasági terményhozam, élelmiszernövényeink túlnyomó része csak a méhek beporzó tevékenységének segítségével az asztalra.
Molnár Józsefné egyesületi titkártól megtudtuk, az orosházi egyesület több mint 60 méhészt tart számon tagjaként, a méhcsaládok száma eltérő, van aki néhány családdal dolgozik, van, aki több százzal. Egyik méhész sem zárt túl jó évet, a napraforgó hozott a legtöbbet, közepes volt a termés. Más mézfajtákból azonban nagyon keveset pergettünk, alig lett akácméz, és nem lett repceméz. Az időjárás ingadozás nagyon érezteti hatását – mondta el a titkár, hozzátéve, az atkák is veszélyeztetik a méhkolóniákat.
Muszka Kálmán úgy számolt, az akácvirágzás mintegy két hetéből mindössze 2-3 napon tudtak gyűjteni a rovarok, a többin a szeles, esős időjárás gátat szabott a munkának. Szükség volt pluszetetésre, a szezon végén pedig egy atkafertőzés növelte a méhészetek költségeit. – Így mézben kevés, költségekben magas évet zártunk, ami meglátszik a méz árán és mennyiségén is – mutatott rá a méhész.
Méhcsaládonként egyébként átlag 8 kilogramm lett az akácméztermés, egy jó évben 20 kilogramm fölött alakul ez a szám. Hazánkban hozzávetőleg húszezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig meghaladja az egymilliót. Békés megyében mintegy 1500-an méhészkednek.
