Új nemzet született: a szabadság nemzete – mondta ünnepi beszédében a polgármester az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve.
A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a művelődési központban tartották a nemzeti ünnepre szervezett megemlékezést.
Dávid Zoltán polgármester az emlékezés fontosságát emelte ki beszédében. Hangsúlyozta: 1956 októbere a diktatúrák és az elnyomás elleni szabadságharc örök szimbóluma lett nemzetünk és a világ történetében egyaránt. A szabadság eszménye, a szabadságvágy elsöprő ereje kovácsolta össze a nemzetet, amely harcolt a közös célokért és hitt saját erejében.
Ezt a szabadságharcot nem csak a megszálló katonák és tankok ellen, hanem a magyar nemzet lelki szabadságáért is vívták elődeink. A fiatalok és lélekben fiatalok többek között általános választások kiírását, sajtószabadságot és a szovjet csapatok kivonását követelték, nem a fennálló munkáshatalmat akarták megdönteni. Olyan szabad társadalomért küzdöttek, amely a bizalomra, az összefogásra épül.
Az évfordulós események és jelentőségük felidézése során kitért az orosházi adatokra is, hiszen – mint mondta -„az orosháziak is részesei voltak ennek a bátor kiállásnak. Az orosháziak is hangosan nemet mondtak a szocializmus nevében rájuk erőltetett kegyetlen rendszerre.”
A forradalom orosházi eseményeiről itt olvashatsz bővebben.
1956 szelleme legyen a mérce, mely bennünket is kötelez! – hangoztatta a szónok az összefogást sürgetve. – 1956. október végén az az érzés, hogy együtt van a nemzet, együtt van az ország, mindennél erősebb volt. Szüleink, nagyszüleink nemzedékének forradalma elvezetett bennünket az 1990-ben visszanyert szabadságunkhoz, köszönettel tartozunk ezért. Az ünnep méltósága ezért azt kívánja tőlünk, hogy ezen a napon fejet hajtsunk előttük.
Az ünnepi műsort a Táncsics gimnázium diákjaitól láthattuk Némethné Hajdú Hanna és Süle Márton felkészítésében Az irodalmi összeállítás erőssége frissességében állt, a zenés részek lehetőséget adtak a Táncsics tehetségeinek a megmutatkozásra. Reméljük, némelyikük nem utoljára áll az orosházi közönség elé.
Az ünnepség után a történelmi emlékparkba, az 1956-os kőhöz ment a tömeg, ahol a kegyelet virágait helyezték el.
