Honnan érkeztek Orosházára az Árpád-kori emberek? Erre keresik a választ a kutatók a bónumi homokbányánál előkerült csontvázak elemzésével, ezen belül is stroncium izotópok vizsgálatával.
Mondhatni, menetrendszerűen mennek a homokbányába leletmenteni az orosházi régészek és segítőik amikor beköszönt a nyár. Tavalyelőtt közel 40, tavaly nyáron pedig 125 sírt tártak fel az ásatás során, most pedig ismét a bányában kötöttek ki, annak rézsűzése nyomán ugyanis újabb sírok kerültek elő – nyolc vázat mentettek a bónumi területről.
– Az idei mentő feltárás eredményeképpen az eddig rendelkezésünkre álló vázak száma nyolccal emelkedett, így most már mintegy 170 váz vizsgálható. A jellemzően melléklet nélküli temetkezések keltezése elég nehéz, így minden lehetséges vizsgálati módot megragadunk, hogy közelebb kerülhessünk a bennünket érdeklő kérdésekhez – tudtuk meg Rózsa Zoltán múzeumigazgatótól.
Jelenleg az ún. stroncium-vizsgálatra helyeznek nagy hangsúlyt – a Szegedi Tudományegyetem három tanszéke segíti a kutatást. A dél-alföldi szakemberek alkotta csapat úttörő, hiszen stroncium-vizsgálattal eddig még nem igazán foglalkoztak hazánkban (azt is zömmel külföldiekkel közösen).
– Minden földrajzi régiónak különböző a stroncium szintje. A stroncium a fogakba kisgyermek korban épül be, ott azután a szintje állandó marad. A többi csontban a stroncium szintje a halálig változó – vázolta a vizsgálat lényegét és jelentőségét Balázs János antropológus. – Ha valakit nem ott temetnek el, ahol született, akkor a fogak és a többi csontból vett minták értéke között eltérés tapasztalható. Éppen ezért indítottunk útjára egy projektet, hogy az Árpád-kor középső szakaszában Orosházán megjelenő muszlimok érkezésének irányát meghatározhassuk – összegezte Balázs János.
A muszlim Orosháza kutatását irányító Rózsa Zoltán hozzátette, sejtés természetesen van arról, hogy honnét vándorolt ide az Árpád-kori lakosság, erősen kelet felé tekintenek – fogalmazott, de részleteket egyelőre nem árult el.
A vizsgálatnak azonban költségei is vannak. Az erősödő keleti kapcsolatok fontossága kapcsán is, de azon okból kifolyólag is, hogy a Kárpát-medence egyetlen Árpád-kori muszlim telepe-temetője a miénk, keressük a szponzorokat – hangsúlyozta Rózsa Zoltán. A költségek magasak: drágák az eszközök, és egy vázon több mérést is el kell végezni.
Mérik a fogak és a bordacsont stronciumszintjét, szükségesek a kontrollmérések, majd az adatok összevetése a helyi vízzel, földdel, a környező temetők embertani anyagával, majd a távoli vidékek következnek…
– A vizsgálat izgalmas eredményekkel kecsegtet. És fontos küldetés is egyben: a magyarországi Árpád-kori muszlimokról, fontosságukról ma még igen keveset tud a magyarországi közvélemény – tette hozzá.
A mintavétel már megkezdődött, a mérések ősszel indulnak – a múlt izgalmas felfedezésében számítanak anyagi támogatásra. Erről Balázs János ad bővebb felvilágosítást a Dózsa utcai múzeumban.
