Eltemették Józsa Mihály újságírót, előadóművészt.
Az orosházi Alvégi temetőben, szülei sírjában nyugszik immár a Magyar Teátrum felelős szerkesztője, akit a Békéscsabai Jókai Színház társulata saját halottjaként kísért utolsó útjára, s velük együtt mintegy háromszázan.
Méltóságteljes, ugyanakkor megrendítő volt a végső búcsú. Tiszta, súlyos, emlékezetes. Bár ereje teljében lévő baráttól búcsúztunk, a beszédek fájdalmas hangvétele nem csapott át egyszer sem számonkérésbe, lázadásba, amiért érthetetlen módon alig az ötödik iksz után véget vetett az Isten ennek a földi életnek. Alázattal és mély gyásszal sorjáztak a gondolatok, átszőve nemes zenei anyaggal, költők találó soraival.
A polgári szertartás szerinti búcsúztató után egykori osztálytársak, a legközelebbi jóbarátok nevében hangzottak el gondolatok, a színház igazgatója búcsúztatta. A méltatások a kifogyhatatlan optimizmust, a sosem múló munkaszeretetet említették, eleganciát és alázatot, a magyar nyelvnek és a verseknek mindenek feletti szeretetét, a kultúra ápolása iránti elkötelezett tenni akarást, mint Józsa Mihály legfőbb erényeit. A ceremónia előtt hangfelvételről hallhattuk szavalni, a verssorok némelyike ebben a környezetben különleges értelmet nyert, amely mély nyomot hagyott a jelenlévőkben. Íme ismét hatott ránk művészetével, talán sokan nem fogtuk fel, nem akarjuk elfogadni, hogy szavalatai sorának itt örökre vége, a gyöngyös takaróra nem kerül újabb szem. Földi élete feladatait elvégezte – ahogy Fekete Péter igazgató fogalmazott. Pihenése legyen csendes!
Józsa Mihály május 30-án, 51 éves korában Békéscsabán hunyt el.
Emlékét idézi az alábbi videó is, melyet az orosházi könyvtárosok készítettek, búcsúzásként.
