- hirdetés -

Szakemberek szerint 50 éve nem volt olyan mértékű mezei pocok invázió hazánkban, mint az elmúlt hónapokban. A pockok térségünkben is óriási károkat okoztak, a kalászosok után már a napraforgót és a kukoricát támadják.

– 42 éve vagyok a szakmában, de ekkora kártételt én még nem láttam – fakadt ki egy letarolt búzatábla mellett Dominkó Sándor. Pedig az Orosfarm Zrt még a szerencsés cégek közé tartozik, hiszen a korai védekezéssel – legalábbis eddig – megúszták a jelentős kárt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsáló országszerte. Békés megyében közel ötven éve nem volt ilyen erős a mezei pocok invázió, a kártevők 50-70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le – írja az MTI.

A pockok mindent megesznek

Orosháza határában is hasonló a helyzet, a kártevők jelentős mennyiségű termést pusztítottak el, de a károkozás mértéke területenként eltérő.
– Mindegy hogy zöld, vagy száraz, az a lényeg, hogy rágjon valamit – mondja a pockokról dr. Muhi Zoltán. Az AGRO-M Zrt növénytermesztési ágazati igazgatója egy 60 hektáros búzatábla mellett állva mutatta be, milyen károkat okoznak a rágcsálók. A búzában hatalmas letarolt foltok vannak, becslés szerint a termés legalább 15 %-a megsemmisült. – Akkora a pocok fertőzöttség ezeken a területeken, hogy amint befejeztük az árpa aratását, azonnal megkezdjük a búza betakarítását, hiszen napról-napra több terményt pusztítanak el a rágcsálók – fogalmazott.

dr. Muhi Zoltán a mezei pockok pusztítását méri fel egy búzatáblában (Fotó: Rosta Tibor)
dr. Muhi Zoltán a mezei pockok pusztítását méri fel egy búzatáblában (Fotó: Rosta Tibor)

Az AGRO-M Zrt több mint 1100 hektáron termel kalászos gabonát. A nagyszénási úti Tankerület mögötti területen jelentős a pocokállomány.
– Több évtizede dolgozom a mezőgazdaságban, de ilyen mezei pocok fertőzöttséggel még nem találkoztam – mondta Rozsnyai Sándor vezérigazgató. – Van olyan 38 hektáros tábla, amiről tavaly 5,9 tonnás átlagtermést értünk el, idén viszont csak 1,25 tonnás átlagtermést adott a pockok miatt – tette hozzá a szakember.

Irtanák, de nem mindegy hogy mivel és mikor

Magyarországon három mezei pocok elleni rágcsálóirtó készítménynek van állandó engedélye, de a megkérdezett szakemberek szerint ezek nem sokat érnek. A piacon kapható legjobb szer a Redentin 75 RB, ám ezt csak szükséghelyzeti engedély birtokában lehet használni, ráadásul a vadállományra is veszélyes, így használata nagy szakértelmet igényel.

Rozsnyai elszomorítónak nevezte, hogy február végétől június elejéig hatósági tiltás miatt nem lehetett ezzel a hatékony vegyszerrel védekezni, tiltólistán volt, miközben már hetek óta tudott, hogy komoly gondokat fognak okozni a túlszaporodott pockok. Szerinte az enyhe téli idő mellett ez is okozta a jelenlegi kritikus állapotot.

Pocoklukak. 100 négyzetméterenként két lakott járat esetén már ajánlott a védekezés, de most nem ritka a 35-40 lakott járat sem (Fotó: Rosta Tibor)
Pocoklukak. 100 négyzetméterenként két lakott járat esetén már ajánlott a védekezés, de most nem ritka a 35-40 lakott járat sem (Fotó: Rosta Tibor)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ország déli megyéiben és középső területein kialakult rendkívüli mezei pocok invázió megállítására május 30. és július 31. között engedélyezte a készítmény használatát a kalászosok, a repce és a kukorica védelmére. Rozsnyai Sándor elmondta, ők is rendeltek a szerből, de úgy véli, ez a mostani védekezés már késő, korábban kellett volna engedélyezni a szer használatát.
– Jelenleg a kalászosokat pusztítja a pocok, elsősorban az árpa és a búza károsodott. De már átjárnak a repcére, kukoricára, napraforgóra, ami mostanra több tízmillió forintos kiesést jelent a növénytermesztési ágazatban.

Megoldás az egységes irtás – lenne

Nem sokkal jobb a helyzet Pusztaszőlős határában sem. Egyes búzatáblákon több száz négyzetméteres egybefüggő területeket taroltak le a pockok, de már elkezdték a napraforgó károsítását is.

– Nagy területen van őszi búzánk, ott a legjelentősebb a kártétel – mondja el a földek mellett Dominkó Sándor, az Orosfarm Zrt vezérigazgatója. – Mi a tavasz folyamán két alkalommal védekeztünk, így a mi területünkön nem olyan jelentős a kár. A probléma az, hogy sok szomszédunk nem védekezett, a pocok pedig nem ismeri a telekhatárokat, így átjönnek a mi területünkre is. Az őszi búzában a védekezés ellenére is 8-10 %-os terméskiesés várható – mondta. Hozzátette, a vegyszeres védekezés nagyon drága, és csak akkor hatékony, ha mindenki egyszerre végzi el, de meglátása szerint erre nincs esély.

A pockok már megkezdték a napraforgó pusztítását is (Fotó: Rosta Tibor)
A pockok már megkezdték a napraforgó pusztítását is (Fotó: Rosta Tibor)

Elmondta, az is növeli a védekezés költségeit, hogy nem elég a méreganyagból az alapdózis, hiszen a pockok a természetben találnak annyi ellenanyagot, amivel kiheverik a mérgezést.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a probléma valódi megoldását majd a természet szolgáltatja. A túlszaporodás miatt az állományban betegség ütheti fel a fejét, vagy a nagy egyedsűrűség olyan stresszhatást vált ki, melynek hatására viselkedésük megváltozik, és tömegesen pusztulnak el.

A mezei pocok egész Európában elterjedt, nagyon gyorsan szaporodó, falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi részt fogyaszt, magokat, füveket, gyökereket, leveleket, gyümölcsöket. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Kedvező időjárási körülmények között – enyhe tél, kevés csapadék – a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.