Emlékeztek, hálát adtak a földvári evangélikusok templomuk felszentelésének századik évfordulója apropóján.
Válassz ki egy szeptemberi szombat délutánt! Végy egy százéves templomot! Díszítsd szépen az oltárt! Hívj meg egy püspököt és mindenkit, aki kötődik a közösséghez! Kapcsold be az orgonát és kezdődhet az ünnep! Így emlékeztek a pusztaföldvári evangélikusok templomuk felszentelésének századik évfordulója apropóján szeptember 21-én.
„Attól még nem laksz jól, hogy megnézel egy gasztroműsort”
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke ünnepi prédikációjában a Jézus által elmondott Nagy vacsora történetére utalt. A példázatban a házigazda díszes lakomát szervez, amelyre kevesen érkeznek. Ekkor azt mondja a szolgáinak: „Van még hely, hívjatok embereket mindenfelől…” A püspök emlékeztetett rá, hogy a templom középpontjában az oltár, vagyis az asztal áll. „Száz éve vasárnapról vasárnapra Isten gazdagon teríti asztalát Pusztaföldváron” – emelte ki. „Azonban a hívást meg is kell hallani. A gyülekezeti közösséget nem helyettesíti az otthoni Bibliaolvasás vagy a televíziós istentisztelet-közvetítés. Attól ugyanis még nem lakunk jól, ha megnézünk egy gasztroműsort a tévében” – mutatott rá a püspök.
„Egyfajta védjegy lett a földvári templom”
Gáncs Péter arra is utalt, hogy példaértékű kezdeményezése a földvári gyülekezetnek a nyaranta megrendezésre kerülő Nyitott templom éjszakája. „Követendő alkalom, ezért egyházon belül egyfajta védjegy lett ez a templom. Ugyanakkor tudnunk kell: a harangok minden vasárnap hívnak. Meg kell hallanunk rendszeresen a hívást” – folytatta a püspök, aki azt is aláhúzta: „Higgyük el, hogy Istennek fontos dolga van velünk!”
„Pont olyan vagy, mint édesapád…”
Az ünnepi istentiszteleten megkoszorúzták Bolla Mihály miniszteri tanácsos (1850-1916) emléktábláját. Ő volt az, akinek közreműködésével felépülhetett a neogótikus templom 1911-13-ban. Majd a gyülekezet korábbi négy lelkészének nevét megörökítő márványtáblát leplezték le. (Ritkaságszámba megy, hogy egy egyházközség közel százhúsz éves története alatt mindössze öt lelkipásztora legyen.) Ez alkalomból két korábbi lelkész, Szentpáli Pál és Beczúr Zoltán egy-egy gyermeke is részt vett az ünnepségen. Így lett a nap az elszármazottak találkozásának ünnepe is. A lelkészgyerekek és más egykori földváriak gyakran a szülők arcvonásai alapján ismerték fel egymást.
„Mindenkinek van helye…”
Lászlóné Házi Magdolna, a gyülekezet jelenlegi lelkésze elmondta, hogy közösségük és templomuk is nyitott mindenki számára. „Hisszük, hogy itt mindenkinek van helye. Nem csak evangélikusoknak, hanem más felekezetűeknek, hitetleneknek és Istent keresőknek is” – fogalmazott. Az ünnep is e sokszínűség jegyében telt: a délután a mezőberényi evangélikus fiatalok rézfúvós fanfárjával indult, a kisiskolás hittanosok mellett közreműködött a helyi Búzavirág népdalkör, Németh Gabriella előadóművész egy földváriaknak címzett verset mondott el, az énekeket pedig ezúttal nemcsak orgonán kísérték, hanem Jankó Zita brácsán is bekapcsolódott Isten dicsőítésébe. A napot a békéscsabai Zenebarát Felebarát kamarakórus ünnepi hangversenye zárta.
