És mindjárt három is Asztalosné Szilágyi Julianna kertjében.
Októberben ritkán van ilyen szép napos idő, és kevesen esznek sárgadinnyét. Nem úgy Asztalosné Szilágyi Julianna családja, ahol egymás után érnek be a sárgadinnyék, de nem a földön, hanem a meggyfán. Nem holmi nemesített fáról van szó, és semmi ördöngösségre nem kell gondolni. Egyszerű a magyarázat. Asztalosné imád kertészkedni. Beszerez mindenféle magokat, különlegességeket, sok csodálatos növény dicséri keze munkáját. Julika férje látva párja kedvtelését meglepte egy üvegházzal, ahová áprilisban ültette el a sárgadinnyemagokat.
Az ide nyár rendkívül meleg volt, a dinnyemagok kikeltek és szépen fejlődtek, olyannyira, hogy az üvegház oldalát is le kellett bontani, hogy szabadon „futkossanak”. A meggyfa mellett van elvezetve az esőcsatorna, az egyik inda felfedezte ezt a lehetőséget, és az ereszen keresztül a meggyfára futott. Az elmúlt időszakban hullott eső kedvezett a dinnyék növekedésének, a meggyfán három szép példány fejlődött, nagy volt a meglepetés és az öröm, amikor Julika felfedezte férjével a nagyra nőtt „meggyszemeket”. Mivel még most is kellemes az időjárás a dinnyék még a fán csüngnek, hogy minél zamatosabb legyen az ízük. Mert ugye hiába mutatnak jól a sárgadinnyék a meggyfán, sorsuk ugyanaz lesz, mint földi társaiknak: jóízűen elfogyasztják őket.
