A sertés- és szarvasmarha állomány növelését szorgalmazza a vidékfejlesztési tárca. Támogatási struktúráról és hatékonyabb élelmiszerfelügyeleti hatóságról is szó volt az Agro-M Zrt. szakmai napján.
Állatjóléti támogatások beépítésével segíti a szarvasmarha- és sertéságazat helyzetét a vidékfejlesztési tárca – hangsúlyozta Dr. Bognár Lajos. A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára szerdán Orosházán, az Agro-M Zrt. szervezte szakmai napon vázolta az ágazat problémáit.
– Hárommillió alatti a hazai sertésállomány létszáma, és továbbra is csökken. Ezt meg kell fordítani, akár a családi, akár a nagyüzemi gazdaságok szintjén meg kell találni azokat a lehetőségeket, amik segítik az ágazatot. A cél, hogy a sertésállomány hatmilliós létszámra duzzadjon, ezt rögzíti a Vidékfejlesztési Stratégia és ehhez kapcsolódnak az intézkedéseink. A szarvasmarha állomány tekintetében is ezt mondhatjuk el – összegzett az államitkár-helyettes.
Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés a támogatási struktúra kialakítása (hitelprogramok, beruházások segítése, stb.), továbbá egy olyan élelmiszerfelügyeleti hatóság létrehozása, ami a jelenleginél kevésbé bürokratikusan, de sokkal hatékonyabban védi az élelmiszerbiztonságot és ezáltal végső soron a fogyasztót. A húságazat export-lehetőségeit elsősorban a kedvező állategészségügyi státusz szolgálja. Ez hazánkban adott – a következetes mentesítési programoknak köszönhető például, hogy kéknyelv-betegség évek óta nem volt nálunk, kergemarhakór szempontjából pedig alacsony kockázatú az ország besorolása. Bognár kiemelte, az állategészségügy terén olyan mentesítési programok kellenek, amelyek tovább javítják a besorolási státuszt, ezáltal a piaci pozíciókat is.
Folyamatosan csökken a haszonállatok létszáma, és ebből kifolyólag az ehhez kapcsolódó képzések, konferenciák is. Ezen kíván változtani az Agro-M Zrt. Júniusban a sertéságazat kapcsán szerveztek szakmai napot, most a szarvasmarha szekcióval bővült a tanácskozás. Mintegy 120-an, elsősorban Békés megyei, de megyehatáron túli gazdálkodók, állatorvosok is részt vettek a rendezvényen, őket az Agro-M Zrt. vezérigazgatója, Rozsnyai Sándor köszöntötte.
– A két ágazat aktualitásairól, a támogatásokról, a finanszírozásról, állategészségügyi kérdésekről adunk tájékoztatást az állattenyésztésben dolgozóknak. A júniusi tanácskozás után pozitív visszajelzéseket kapunk, hasznosnak ítélték a meghívottak, ha ez most is így lesz, akkor további konferenciákat is szívesen szerveznénk – emelte ki dr. Lehoczky György, az Agro-M sertéságazati igazgatója.
– Komoly, közérdekű témákat érint a szakmai nap és hogy ez mennyire fontos, azt tükrözi a látogatottság is – erősítette meg Lehoczky doktor szavait dr. Muntyán János, az Agro-M szarvasmarha-ágazatának igazgatója.
A környéken a legnagyobb
Az Agro-M szarvasmarhatelepe az egyik legnagyobb a környéken. Két teleppel működik, az egyiken a tejtermelés, a másikon a tenyészutánpótlás nevelése történik.
– Tejet megfelelő minőségben és mennyiségben állítunk elő, ehhez azonban komoly szakmai és technikai háttérre van szükség. Az Agro-M telepe ma már országosan elismert, mind genetikai állományában, mind hazai tenyészetek vonatkozásában. 630 tehén és az ehhez tartozó szaporulttal együtt a két telepen közel 1300 jószág található – tudtuk meg Muntyán Jánostól. Az igazgató kitért a magyar tejágazatra is:
– Sok olyan import áru érkezett Magyarországra, ami messze nem éri el a magyar tej minőségét. Csakhogy a jelenlegi közgazdasági környezet miatt a vásárlók elsősorban árérzékenyek és nem a minőséggel foglalkoznak. Bízunk abban, hogy az érdekvédelmi szervezetek erősítik a magyar tej pozícióját, mert az lényegesen magasabb minőséget képvisel, mint az import tej.
A környék egyik legnagyobb sertéstelepével is az Agro-M rendelkezik: 2000-2200 tenyészkoca, 600-700 tenyészkoca süldő, 24 tenyészkan, 3100-3200 db átlagos szopósmalac,7-8 ezer választott malac és 15-16 ezres hízóállomány. A sertéságazat igazgatója, dr. Lehoczky György elmondta, az 1970-es évek elején épített, 70 embernek munkát adó telepen az utóbbi időben több beruházás is történt.
– A legnagyobb beruházás a 400 millió forintból megvalósított, az uniós normáknak megfelelő hígtrágya kezelési és tárolási rendszer kialakítása. A takarmánykeverőnket 55 millió forintból újítottuk fel, 125 millióból pedig egy új terményszárító- és tisztítóberendezés készült.
