Harmadik alkalommal szerveztek bábozás tábort a Szántó Kovács János Múzeumban.
Az augusztus elsején indult táborba heten jelentkeztek, valamennyien általános iskolások, egy kislány Szegedről érkezett. Ebben az esztendőben a gyerekek a Beck Zoltán által gyűjtött mondák közül elevenítettek meg néhányat és készítettek hozzá különböző technikákkal bábokat.
Bárdos Zsuzsa báboktató, pedagógus, az irodalmi gyűjtemény muzeológusa, a tábor vezetője elmondta: bábokat bármiből készíthetünk, a gyermekek fantáziája pedig végtelen. Mindemellett a tábor célja az anyanyelvi nevelés, szövegértés-szövegalkotás javítása, a kreativitás erősítése és legfőképpen csapaterősítés. Minden nap más-más anyagokból és technikákkal keltek életre a bábok. A tábor első napján kevésbé technikaigényes, könnyen mozgatható termésbábokat alkottak, később síkbábokat, a tábor végére pedig már a nagyobb kézügyességet és technikát igénylő kesztyű és zsákbábok elkészítésével is megbirkóztak a gyerekek. A hét folyamán az anyukák és nagymamák is bekapcsolódtak az alkotásba.
Népszerű a bábozás
– A bábozás a játék mellet önkifejezés, hiszen a gyerekek a bábokkal ki tudják fejezni mindazt, ami velük történik a mindennapok során, általuk könnyebben kifejezhetik gondolataikat, érzelmeiket. A mai mesékkel és számítógépes játékokkal teli világban még mindig népszerű a bábozás. A gyerekek között van olyan, aki még óvodás volt, amikor először jelentkezett a táborba, számára a bábozás természetes dolog, de a nagyobbak számára sem idegen, nagyon szeretnek bábokkal játszani – hangsúlyozta Bárdos Zsuzsa.
Hisz játszani nagyon könnyű, csak teret kell engedni hozzá, ezt mi felnőttek is tudjuk, csak hajlamosak vagyunk elfeledni. A tábor zárónapján, pénteken a gyerekek bemutatták szüleiknek, nagyszüleiknek mi mindent tanultak a hét folyamán. Beck Zoltán mondáiból gyűjtöttek össze egy csokorra valót és nyújtották át bábjaik segítségével vendégeik számára.
Beck Zoltán (Simontornya, 1934– Orosháza, 1997) muzeológus. A szegedi tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett középiskolai tanári oklevelet (1957). Az orosházi gimnázium tanára (1957–63 és 1967–73), a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa (1963–67, 1973–). Szűkebb szakterülete a folklór, népszokások, hagyományok. Publikációi jelentek meg a Békés megyei helyismereti és néprajzi kiadványokban. – F. m. Néphagyományok Orosházáról és környékéről (Békéscsaba, 1965); Népszokások Békés megyében (Békéscsaba, 1974).(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)
