Egy orosházi Afganisztánban

Az orosházi Fejes Zsolt külföldiekkel foglalkozik. Jelenleg is ez a munkája Afganisztánban.
Zsolt a Facebookon tagja az OrosCafé klubnak, ezen keresztül készítettük az interjút is.
– Még tavaly Brüsszelben az Európai Bizottság honlapján láttam egy kiírást, hogy Afganisztánba keresnek kiküldetésre civileket. Pályáztam, átjutottam a rostákon és kiválasztottak – mondja a 33 éves fiatalember, aki azonnal hozzáteszi: nem rendfenntartóként dolgozik.
– Az Európai Bizottság több missziót is fenntart a világban, az afganisztáni egy rendőrmisszió, ebben veszek részt. Fő feladatunk a helyi rendőrök képzése, és jogi, valamint rendőrségi területen az ottani belügyminisztériumnak segítünk. Ez egy összetett rendszer, hiszen újra kell szervezni a teljes közigazgatást és a kinti rendőrséget is. Ebben rendőrök, jogászok, mérnökök, pénzügyesek is segítenek. Az én feladatom többek között a misszió számára a humán erőforrás biztosítása, az újonnan jelentkezők felvételiztetése, és a kapcsolattartás a CPCC-vel az Europai Bizottság központjával.
A család hogyan viseli a távollétet?

Közös döntés volt, hogy kijövök. Feleségem otthon van a kislányommal, tudom, hogy nekik sem könnyű. Két dolog miatt vállaltam be: itt 1 hónap alatt többet keresek, mint otthon 1 év alatt, ráadásul a megkeresett pénzt az ember itt nem tudja elkölteni, mert egyszerűen nincs mire. Emellett pedig ez a kiküldetés nagyon jó referencia lesz későbbi missziókba, vagy esetleg Brüsszelbe. Nem vagyok tisztában a magyarországi, és azon belül a vidéki álláslehetőségekkel, de ha esetleg majd egy állásinterjún megkérdezik tőlem, hogy tudok-e stresszes környezetben dolgozni, valószínűleg nevetni fogok rajta.
Meddig maradsz kint?
2011. májusig van szerződésem, aztán majd kiderül, hogy maradok-e még. Sajnos azt innen is látom, hogy az elkövetkezendő évek elég nehezek lesznek Magyarország számára, így kell a biztonsági tartalék. Az itteni munkámmal ezt talán meg tudom teremteni a családomnak. Szeretnék Orosházán maradni miután visszajöttem, de ez még a jövő zenéje.
Mondtad, hogy nem katonaként szolgálsz, de azért mégiscsak egy volt háborús övezetben, műveleti területen dolgozol. Mennyire veszélyes a helyzet odakint?
Azt nem mondhatom, hogy nem veszélyes, hiszen állandó a tálib fenyegetés. Ha otthon dörren az ég, észre sem veszed. De itt minden ilyen hangra azonnal összerezzensz, bekapcsolod a rádiódat, kommunikálsz a biztonságiakkal, végignézed a felszerelésedet és nézed az eget, látsz-e füstfelhőt. Nem egyszerű.
Mentálisan és fizikálisan megterhelő a szolgálat?
Fizikálisan nem túlzottan, de természetesen megfelelő kondícióban kell lenni, ez alapvető feltétel. Az ember mégis csak a hegyek között 2000 méteren dolgozik. Mentálisan nehezebb. Messze van a kislányom, és a feleségem, teljesen idegen környezet és kultúra vesz körül, és itt azért minden előfordulhat, még a legnagyobb biztonsági óvintézkedések ellenére is.
Nemrégiben újabb támadás érte a magyar katonákat. A ti táborotok is ki van téve közvetlen veszélynek?
Biztonsági dolgokról nem nyilatkozhatok. Segíteni vagyunk itt, de tisztában vagyok azzal, hogy vannak, akik ezt nem így gondolják, hanem ellenségnek tekintenek minket.

A kalandorok nem hosszú életűek

Milyenek a helyi emberek?
Az afgánok többsége barátságos ember. A gond a vallási fanatikusokkal, a tálibokkal van. A helyiek nagy szegénységben élnek, de megedzette őket a történelem és az élet. Minden magyar honfitársamnak ajánlom, aki arról sopánkodik, hogy az élet milyen nehéz, nézze meg egyszer, hogyan élnek itt az emberek.
Vannak magyarok a környezetedben?

Én Kabulban dolgozom. A tartományokban 5 magyar rendőr szolgál, és rajtam kívül meg 3 civil magyar van kint. Orosházi, környékbeli nincsen.
Említetted, hogy a közelmúltban kitüntetést kaptál.
Nem mondanám kitüntetésnek, ez inkább annak elismerése, hogy az ember vállalja az ilyen misszióval járó összes felelősséget és terhet. Az Európai Bizottság létrehozta a CSDP szolgálati érmet, amit minden civil vagy katonai személy megkapott, aki legalább egy hónapot szolgált folyamatosan az EU által vezetett krízis küldetésben. Nem tudom, hány magyar kapta meg idáig, olyan sokan nem szolgáltak még itt. Mindenesetre örülök neki.
Ajánlod az itthoni fiataloknak ezt a munkát?
Ha van valakiben elég felelősségtudat és eltökéltség, akkor igen. De kalandvágyból senki ne jöjjön Afganisztánba, itt a kalandorok általában nem hosszú életűek. Persze rendelkeznie kell a munkakörhöz megfelelő tudással, tapasztalattal, nyelvi képességekkel, és át kell esni az igen komoly kiválogatási rostán. Ha valakit így is érdekel, keressen, -amennyiben módomban áll- szívesen segítek neki.