Magyarság – görög sorstragédia?

Közgazdasági kérdések, amelyek azokat is érintenek, akik tudnak róla és azokat is, akik nem – így vezette be Varga Zoltán újságíró, az est házigazdája Bogár László előadását. A neves közgazdász hétfőn este beszélt államadósságról, a történelem máig érezhető hatásairól is a városi könyvtárban.
Két globális kifosztószivattyú működését vázolta a szépszámú érdeklődőnek. Az egyik az adósságszolgálat (kamat és törlesztés), a másik az itt állomásozó, a profitot hazautaló külföldi vállalatok. E kettő minden eddiginél nagyobb jövedelemtömeg kiszívását teszi lehetővé.
A vesztes többség által megtermelt jövedelem ma két és félszerese az 1978-as szintnek, két és félszer többet dolgozunk, a reálbérek azonban nem változtak. A munkaerő ára tehát a 32 évvel ezelőtti szinten ragadt, miközben a szükséges áruk, szolgáltatások árát a globális piac szabja meg.

– 100 milliárd euró az az értéktömeg, amit megtermel a magyar társadalom. Ennek 27 százalékát vonja el e két szivattyú. Magyarország a II. világháború óta (négy év kivitelével) kizárólag azért vett fel hitelt, hogy a már meglévőket visszafizesse. Ez egy csapda! Világos, hogy hazánk soha nem lesz képes adósságait visszafizetni. Nem is azért adták a hitelezők. Sőt! Feltételeik eleve garantálták a visszafizethetetlenséget, mert így újabb és újabb hitelt veszünk fel, egyre rosszabb feltételekkel. A hitelezők így egy végtelenített pénzszivattyút hoztak létre. Eddig nincs jele, hogy a kormány változtatna az államadóssággal kapcsolatos politikáján, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ha törleszteni akar a kormány, akkor 10 éven belül fizikailag megsemmisül Magyarország.
A multik mellett a magánnyugdíjpénztárakat is kifosztószivattyúnak tartja Bogár, aki kitért a történelem hatásaira is. Bogár László kifejtette, az előző században több olyan tragédia történt, amiből egy is elég lett volna – Trianon, világháborúk, 1956. Ezeket nem dolgozta fel a magyarság, az ebből eredő feszültség pedig jelen van a kollektív tudatban.
– Rezsimek jöttek, mentek és mindig ráterítették a saját értelmezésüket. De ideje lenne feltárni ezeket, mert hazugságban és félelemben élünk. A feldolgozott múlt szilárd talaj – mondta Bogár a lépés hasonlatával élve: ha hátsó lábunk nem áll stabilan megtámasztva, úgy nem biztos, hogy előrelendülő lábunk talajt ér. Öngerjesztő a hazugság és félelem kettőse – mondta, párhuzamot vonva a görög sorstragédiákkal.
Bogár abban bízik, hogy a magyar társadalom többsége azért hatalmazta fel a Fideszt, mert elegük van a hazugság és félelem csapdájából. A kifosztás radikális csökkentése és az életkörülmények javulása mellett azt várják, hogy induljon el a feldolgozás folyamata. Ha nem történnek meg a jogos önvédelem és tisztánlátás felé irányuló lépések, elpusztulhat nemzetünk – összegezte Bogár László.

A közgazdász előadása egyrészt pályázati forrásból (Summa Artium), másrészt városmarketing keretből valósulhatott meg számos egyéb programmal együtt. Az olvasást népszerűsítő programok közül nagyon jó visszajelzéseket kaptak az irodalom jeles alakjai (Rácz Zsuzsa, Závada Pál és Jókai Anna) által tartott előadások – tudtuk meg Hotoránné Fekete Gabriella könyvtárigazgatótól.