Tavasszal a második hazai meccsét játszotta városunk női kézilabda csapata, de a Táncsics csarnokban ezúttal sem termett pont a mieink számára.
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Orosháza-Gyopárosfürdő KSC – Inárcs-Örkény KC 24 – 29, (12-10)
NBI/B-s női bajnoki kézilabda mérkőzés, Orosháza, Táncsics csarnok, 250 néző.
Vezette: Halász, Kovács.
Orosháza: MÉSZÁROS – Ancsin 1, SUCH 9, Rózsa 3, Fazekas, GERZSÉNYI 7, Kovács. Cs.: Gyarmati (kapus), Kránitz A. 2, Németh 1, Krivik, Bodrogi 1, Kránitz O., Kránitz Sz.
Megbízott edző: Mikus István.
Kiállítások: 14 perc ill. 8 perc, Hétméteresek: 3/3, ill. 4/4.
Tekintélyt parancsoló tavaszi eredménysorozattal érkezett a Pest megyei csapat. Eddigi három mérkőzésükből mindannyiszor győztesen hagyták el a pályát. A jól sikerült téli erősítésnek köszönhetően és az eddigiek tudatában Orosházára sem feltartott kézzel jöttek. Mi, hazai drukkerek azonban azt reméltük, hogy majd itt szakad meg a vendégek jó sorozata.
Jól indult a mérkőzés, annak dacára, hogy az első két gólt az ellenfél lőtte, hisz a mieink néhány pillanaton belül egalizálták az állást. Az első negyedóra kiegyenlített küzdelmet hozott (15. perc 6-6). Ekkor csak a hazai védelem bal oldala volt kissé sebezhető. Később ezt a hiányosságot kiküszöbölték a lányok, melynek eredményeképp előbb egy, majd kétgólos előnyre is szert sikerült tenni. Különösen az új szerzemény, Gerzsényi Andrea és Such Tamara volt gólerős, ami a szélsőinkre sajna egyáltalán nem volt elmondható. ( Szélről mindössze Ancsin Timi egy szem, üres kapuba lőtt gólját jegyezhettük fel.) A kapuban Mészáros Melinda hozta szokásos jó formáját – fogta, ami fogható volt. A szünetre kétgólos hazai előnynél vonulhattak a csapatok.
A végén már nem zárt ilyen jól az orosházi védelem (klikk a képre) Fotók: Melega Krisztián
A második játékrész elején a mieink mintha az öltözőben maradtak volna. A két gól előnyből pillanatok alatt kétgólos hátrány lett (35. perc 12-14). Ekkor még újra sikerült felvenni a ritmust. Fel-fel zárkóztunk egy gólra, vagy legalább tartottuk a kettőt ( 42. perc 15-17).
Az utolsó negyedóra hozta meg a döntést. Ebben a periódusban a fáradó orosházi kulcsemberek már nem tudták a szükséges tempóban tolni a csapat szekerét, csatlakozni pedig nemigen tudtak hozzájuk a többiek. Kivételt talán a Rózsa Vera helyére védekezésben beálló Kránitz Szabina jelentett. Sokasodtak az elhibázott támadás befejezések, ugyanakkor ismét előjött a legutóbbi hazai meccs hiányossága. Megint nem sikerült a lövő-beálló páros kapcsolat levédekezése, amiből szép számmal lőtte góljait az inárcsi csapat. Az utolsó öt percnek három gólos hátrányból vágtak neki a lányok. Sajnos a nagy akarás kapkodást, ez pedig hibákat szült. A végére kialakult ötgólos vendég siker (bármennyire fáj is), a látottak alapján megérdemeltnek mondható.
Ezen az estén Grandjean Gábornak több olyan játékosa volt, aki kritikus helyzetben a “hátára tudta venni” a csapatot és ez ma győzelmet ért.
Mikus István: – Jobb erőkből állt mai ellenfelünk, jól erősítettek a télen. Amíg rájuk tudtuk kényszeríteni a mi játékunkat, addig rendben volt minden. Sajnos a végén ez már nem jött össze, illetve a mai meccsen a szélsőink is betliztek.
Grandjean Gábor: – Több egyenértékűen jó játékosom van, jobban tudtam forgatni a csapatot. Azt hiszem, ezzel győztünk.