Deutsch: Az E.ON veszteségét a gazdasági szereplők és a lakossági fogyasztók adják össze. Az orosházi üveggyárnak ez havi 54 millió veszteséget jelent.
Előzetes tárgyalások nélkül 66 milliárdot fizet a magyar állam az E.ON-nak. Ennyi ugyanis a hazai gázszolgáltató vesztesége, amelyért a kormány – egy július 1-jén hatályba lépő rendelet alapján – kötelezettséget vállalt, hogy kifizeti.
A térségben ezzel kapcsolatban a gazdasági élet szereplői felkeresték Dancsó József Fideszes országgyűlési képviselőt, Orosháza alpolgármesterét. Majd a térség Európa Parlamenti képviselőjéhez Deutsch Tamáshoz fordultak. A rendeletről és annak várható következményeiről Deutsch kedden tartott sajtótájékoztatót Orosházán.
Fizessen a fogyasztó – megint
Fotó: Melega Krisztián
– 66 milliárd tartozást akar a kormány a magyar gazdasági élet szereplőivel megfizettetni. A kormányrendelet alapján elsősorban az építőiparban, de más ágazatokban tevékenykedő cégek is azzal szembesültek, hogy visszamenőleg jelentős pótlékot kell fizetniük. Függetlenül attól, hogy a hazai gáznagykereskedőtől, az E.ON-tól vették a gázt, vagy a világpiacon szerezték be. A lakosokat is érinti a pótlék – ennek köszönhető, hogy hiába csökken a földgáz piaci ára, mi mégsem fizetünk kevesebbet.
Deutsch kiemelte, a közép-európai térség országaiban 2008 második felében és 2009 első felében alacsonyabb volt a gáz fogyasztói ára, mint nálunk, pedig ezek az országok is ugyanonnan, ugyanannyiért szerzik be a gázt. Noha többet fizettünk a gázért, mint mások, a szolgáltató veszteséget termelt.
A kormány az indoklás szerint azért fizet, mert az említett időszakban az E.ON költsége több volt, mint amennyit – a kormánnyal kötött megállapodás alapján – beszedett a fogyasztóktól. A kormány fizetni úgy tud, hogy 2009 második felében pótlékot vet ki a magyarországi gazdasági társaságokra, illetve az emberekre.
Alkotmánybíróság előtt
– Pontosan nem tudjuk, hogyan ismerhette el a magyar állam ezt a tartozást. Megjegyezném, az unió 27 tagországa közül 26 ország kormánya jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket fogad el. Ezzel szemben a magyar kormány az említett pótlékkal súlyos mértékben rontja a hazai vállalatok versenyképességét az Európai Unió piacán.
Az orosházi üveggyárnak havonta 54 millió forintos plusz költséget jelent ez a pótlék.
A helyzet súlyosságát a képviselő a munkanélküliségi ráta növekedésével érzékeltette. Kiemelte, Orosháza térségben ez a ráta 12% körüli, ami meghaladja az országos 10%-os rátát – és a munkanélküliek száma folyamatosan gyarapodik. Deutsch szerint a jogilag és tartalmilag is kifogásolható kormányrendelet komoly gazdasági következményekkel jár, aminek következtében még többen veszíthetik el állásukat.
– Ezért a hazai gazdasági társaságok alkotmánybírósághoz fordultak. Egyrészt, mert visszamenőleges a jogalkotás, tehát egy már lezárult üzleti tevékenységre vet ki pótlékot a kormány. Másrészt, mert úgy vélik, az intézkedés sérti az uniós jogi normákban is rögzített versenysemlegesség elvét.
– A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulok, hogy vizsgálják meg, megfelel-e a rendelkezés az Európai Unió normáival összhangban lévő magyar versenyjogi szabályoknak. Továbbá az illetékes Európai Parlamenti bizottságban is felvetem a problémát.
