Az év egy napján beléphetünk a fokozottan védett Fehértó és környéke területére. Ritka lehetőség, még csak tizedjére adatott meg.
A Fehértó a Tiszántúl egyik legszebb szikes tava, az egyik legjelentősebb hazai madárrezervátum. Gulipán, gólyatöcs, széki lile, daru, bíbic, cankó és sorolhatnánk tovább azokat a fajokat, melyek tiszteletüket teszik a Fehértónál. A pihenő madarak nyugalmának megőrzése érdekében a Fehértóhoz csak a Pusztaközpont engedélyével, szakvezető kíséretében lehet eljutni. Kivéve a Fehértó napján.
Idén szeptember 19-én tartották ezt a 10 éves múltra visszatekintő rendezvényt a Körös-Maros Nemzeti Park és Kardoskút önkormányzata közös szervezésében. Számos program várta a természet iránt érdeklődőket, akik jöttek is szép számmal többek közt Kardoskútról, Orosházáról és Hódmezővásárhelyről.
Töretlen, szikes, kies
„Ezen a napon szabadon bejöhetnek a látogatók, és megnézhetik a kiszáradt Fehértavat, ami vízzel telve vonulási centrum. Természetesen most is van madármozgás a területen a reggeli illetve esti órákban, ám a vízhiány miatt az egyébként itt megszálló madarak száma lecsökkent. A kiszáradt tó azonban remek lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a botanikai csodákat” – tudtuk meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága munkatársától, Kutymán László természetvédelmi őrtől.
A nemzeti park területére a Pusztaközponttól autóval is ki lehetett jutni, ám sokan választották inkább a dottót, a sétát vagy éppen a kerékpárt. A rövid túra után a területen olyan állatokat láthattak közelről, melyeket egyébként nem nagyon – a karámokban racka és cigája juhok, mangalicák, fodros tollú magyar ludak, erdélyi kopasznyakú tyúkok figyelték a szokatlanul nagy nyüzsgést. A legnagyobb sikert azonban a gyönyörű szürke szarvasmarha borjak aratták – ritka látvány.
Tovább haladva a kilátó következett, ahol töretlen látóhatár, páratlan kilátás a szikes, kiszáradt tómederre fogadta a látogatókat. Madarakat leshettek, növényekkel ismerkedhettek a különleges területen, mely 1966 óta áll természetvédelmi oltalom alatt.
Pusztázók
A Pusztaközponti Olvasókör udvarán kézműves foglakozásokon, többek közt szalmafonásban próbálhatta ki magát az ügyesebb kezű, bepillanthattunk abba is, hogyan készül a pásztorok elmaradhatatlan eszköze, a karikás ostor.
„Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek erre a kulturális és szakmai programokban bővelkedő rendezvényre. A mai világban, ami egyre inkább elszakad az egykor természetes közegtől, ez egy igazán remek alkalom arra, hogy a szabadban legyünk, közelebb kerüljünk a természethez, a nem is oly távoli múlthoz és közösségi programokon kapcsolódhassunk ki – összegezte Pappné Neller Borbála a Kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház és Községi Könyvtár igazgatója a rendezvény jelentőségét.
Kiállítások, vetélkedők, étel-ital és zeneszó gazdagította a kínálatot. Mindezek mellett Lénárt Léna Ferenc is új utakra kalauzolta az érdeklődőket, igaz nem a magyar pusztába, hanem sivatagba, kínai nagyvárosba invitált. Elkészült ugyanis új könyve, Az úttörőtábortól a pekingi kacsáig.
„Ma készült el a könyv, öt hónap munkája, hihetetlenül jó érzés a kezemben tartani. Kézzel írtam, ez így autentikus, és úgy írtam, ahogy élek, ezért, hogy úgy mondjam, úri kisasszonyoknak nem igazán ajánlom – mesélte Léna, aki legközelebb szeptember 25-én, az orosházi művelődési házban dedikál, és már körvonalazódnak következő túrájának tervei.
„Ostort kötök a vállamra, karikást”
A hortobágyi pásztorok által készített karikás ostorokat Perényi János a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke, az agrártörténeti szakosztály vezetője mutatta be. Az elnök elmondta, tavaly alakították meg a pásztorok életét kutatók körét, ahol gyűjtők és készítők egyaránt jelen vannak.
„Karikás ostor, csengő, kolomp, suba, mindenféle, a juhászélethez, a lovakhoz kapcsolódó dolgok vannak itt. Ez azonban csak töredéke a gyűjteménynek” – sorolta. A kiállítás az ország több településén megfordult már, sőt Szerbiában is, Ópusztaszeren pedig állandó tárlat látható. Ám az elnök arra a legbüszkébb, hogy Debrecenbe a „pásztorvilág fővárosába” is eljutott a tárlat.
httpvhd://www.youtube.com/watch?v=1e33QIq0YV4
A puszta, a Fehértó valamint a Pusztaközpont együtt ritka és értékes lehetőséget adott a kilátogatóknak arra, hogy megismerkedjenek a régi tanyavilág emlékeivel, a paraszti világ kultúrájával, a közelben lévő, ám a hétköznapokon elérhetetlen természeti kincsekkel. Akik nem éltek a lehetőséggel, jövőre bepótolhatják.
