120 milliárdot vonnak ki az önkormányzati szférából. A miniszert kérdeztük.
Varga Zoltán minisztert, aki egyben az orosházi testület MSZP frakciójának tagja, a szombati Nagy Sándor Emlékverseny megnyitója után faggattuk. Az országos döntések és várható hatásaik mellett helyi aktualitásokra is rákérdeztünk.
120 milliárd forintot vonnak ki az önkormányzati szférából. Miért a közigazgatást érinti leginkább a megszorítás?
A 120 milliárd bruttó összeg, nettóban ez 85 milliárd. Ennyivel jut kevesebb az önkormányzatoknak, a számadatok megtalálhatók az országgyűlés honlapján. A 85 milliárd forint több mint fele a hazai fejlesztésekre vonatkozik. Ezeket a forrásokat kell egy évre felfüggeszteni, s ez olyan programokat érint, amiknek elhagyása nem okoz nagy törést a meglévő folyamatokban. A kormány bízik abban, hogy 2011-ben már érezhető növekedési pályára áll az ország.
Hogyan könnyítenék az önkormányzatok terheit?
Nagyobb szabadságot szeretnénk adni az önkormányzatoknak. A költségvetés benyújtásával párhuzamosan különböző szaktörvények módosítása is napirendre kerül. Erre azért van szükség, mert a szakmai előírások időnként nagyon szigorúak és olyan feladatokat rónak az önkormányzatra, amelyek most nem égetően fontosak.
Az önkormányzati feladatok döntő többsége az oktatást és a szociális szférát érinti. Itt mekkora mértékű az elvonás?
Az oktatást összességében mintegy 15 milliárd forintos takarékosság érinti, a szociális szférát, pedig még ennél is kevesebb, 13 milliárd forint. A szociális szférában szeretnénk különböző normatívákat összevonni, ugyanis településenként eltérők a problémák. Az összevonással minden önkormányzat szabadabban dönthet arról, hogy mire fordítja a forrásokat, hiszen nincs minden forrás külön felcímkézve, hogy csak erre vagy arra lehet felhasználni. Tehát a takarékosság mellett a feladatkönnyítés lesz 2010 fő jelszava. A szabadabb gazdálkodás természetesen nagyobb felelősséget is jelent. Azt gondolom, minden önkormányzatnak – saját bevétele és a parlamenti költségvetés tükrében – kell megterveznie a jövő évi költségvetését.
Hiába rossz, nem egyeznek
Nem lett volna érdemes először átgondolni az önkormányzati struktúrát és csak utána dönteni arról, hogy mennyit és honnan vesznek el?
Természetesen hatékonyabban lehetett volna a meglévő forrásokat egy megváltozott struktúrában elosztani, de a struktúraváltáshoz 2/3-os törvényeket kell módosítani. Csakhogy nem volt meg a politikai erők között a megállapodás. Ezért ebben a fenntarthatatlan, rossz rendszerben kellett a forrásokat elosztani. Talán most jobban felismeri a politika, hogy változtatni kell az önkormányzati struktúrán. A kormánynak volt erre vonatkozóan javaslata, ami nem kapta meg az ellenzék támogatását. Sajnálom, hogy ezekben a kérdésekben nem sikerült dűlőre jutni, de a következő időszakban biztos kell erre módot találni. Hiába erősödik meg ugyanis a gazdaság, a magyar költségvetés hosszú távon nem tudja fenntartani a mostani önkormányzati struktúrát. Az egyeztetések során valaki úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati finanszírozás olyan, mint egy karácsonyfa. Valaki mindig akasztott a fára egy díszt, vagyis egy feladatot. Végül gyakorlatilag átláthatatlanná vált a rendszer, ezért saját érdekünkben minél gyorsabban át kell alakítani a mai viszonyoknak megfelelően.
A forráskivonás eredményezhet automatikus struktúraváltást, hiszen a kisebb önkormányzatok akár tönkre is mehetnek.
Nem szeretnénk automatikus csökkenést, hiszen ez alapvető értékek sérüléséhez vezethet. A mostani szerkezetben a szegényebb településeket lehet, hogy aránytalanul jobban sújtja a forráskivonás. A kormány felkészült arra, hogy segítse ezeket a településeket. Mivel ugyanaz a normatívája egy kistelepülésnek, mint egy nagyobbnak, ezért nagyon óvatosan lehet a normatívához hozzányúlni. Egy kistelepülésen nincs miből hozzátenni az állami normatívához, a nagyobb városnál van. De ha a kistelepülés költségeit 100%-ban lefedjük, akkor a több saját erővel rendelkező nagyobb település aránytalanul nagyobb előnyt kap.
Tényleg a legrászorultabbak?
Az átalakítás egyik legérzékenyebb része a szociális szféra. A 13 milliárdos kivonás és a normatíva összevonás mennyire rendítheti meg a „hálót”?
Ez az a rész, ami még módosulhat a parlamenti szakaszban, itt továbbra is lesz feladata a kormányzatnak. A közelmúltban Szabolcs megye egyik kis településén jártam, ahol a polgármester azt hangsúlyozta, az ingyen pénz nem jó megoldás. Nagyobb a becsülete annak, ha valamiért fizetni kell. Sajnos, most már tényleg csak a legrászorultabbaknak tud a kormány segítő kezet nyújtani, és be kell látni, mindenkinek tennie kell azért, hogy boldoguljon.
Nem gondolja, hogy szigorúbb ellenőrzési rendszerre lenne szükség, hiszen sokan csak papíron tartoznak a legrászorultabbak közé?
Ez egy nehéz probléma, amit csak a kormány és az önkormányzatok hatékony együttműködésével oldhatunk meg. A visszásságokat, amiket ön mond, csak helyi szinten lehet kiküszöbölni. Tudjuk, hogy kijátszható a rendszer, ezen a helyszíni tapasztalat segíthet. Csakhogy ez egy helyi konfliktus, amit nehezen vállalnak fel, mert könnyebb felfelé mutogatni, hogy több pénz kellene. Jó helyi önkormányzással elképesztő csodákat lehet művelni ebben a gazdasági helyzetben is. Erre példaként szolgálhatnak azok a kistelepülések, ahol kevés a saját erő, mégsem elégedetlenek, mert sokat tettek, aminek meglett az eredménye. Érdekes, hogy minél nagyobb egy település, az emberek annál jobban várják az önkormányzattól és a kormánytól, hogy az életük jobbra forduljon.
Hiába vállalják fel a konfliktusokat helyben, ha nincs meg hozzá a jogszabályi háttér.
Természetesen kellenek a jogszabályi módosítások, de ehhez minimális politikai együttműködés is kell, hiszen a jogszabályok többsége 2/3-os törvény. A változáshoz nincs meg a politikai akarat, a kényszer azonban igen.
Sarkalatos kérdés a rendőrség. Ezt mennyiben érinti a megszorítás?
A költségvetésnek vannak nominális összegben nyertesei, ilyen a rendőrség. A pluszforrások elsősorban a rendőrség szervezeti fejlesztésére vonatkoznak. Vannak települések, ahol nem kell rendőrség, ott jöhet szóba a településőrség, ami sok helyen jelenleg is működik. Tehát megvannak a struktúrák, amikhez pluszforrást adva javíthatjuk az emberek biztonságérzetét. Természetesen a bűnüldözés továbbra is a rendőrség hatáskörébe tartozna. Az Út a munkához programnak szintén jutott pluszforrás. A program célja, hogy az emberek ne segélyből, hanem munkából éljenek. Nem csak az önkormányzatok, hanem az önkormányzati tulajdonú cégek felé is nyitunk, hiszen nem csak a település tisztán tartását lehet megoldani ezzel a programmal.
„Ígérem, ezután hazatelefonálok.”
A műfüves pálya szombati átadóján elhangzott, Orosháza sportváros. Hogyan változik itt a források aránya?
Az önkormányzati minisztérium sportköltségvetése mindig támogatta ezt a fontos ügyet. Ha megnézi a költségvetés önkormányzati fejezetét, éppen a sportra jutó költségvetés nem változott. Sőt, a 2009-es bázishoz képest majdnem 1 milliárd lett több a sport költségvetése. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a takarékossági intézkedéseket nem a sport vagy a turisztika területén, hanem a közigazgatás, illetve a minisztérium saját költségvetése terén léptük meg. Nem kis konfliktust vállaltunk fel ezzel, de magam is úgy gondoltam, hogy meg kell tartanunk azt a forrás, ami ma van a magyar sportra, hogy ne okozzunk további nehézséget a működésében. Érdekes, hogy a minisztérium 77 sportszövetséggel áll szerződéses kapcsolatban. Ez túl sok. Nem spórolható meg a sportszakmai, társadalompolitikai, majd pedig egy parlamenti döntés, ami meghatározza, hogy az állam mely sportágakat tartja alapvetően fontosnak és támogatandónak, mert mindet nem lehet.
Orosházán a kórház fenntartása sokakban aggodalmat kelt.
Az egészségügyi miniszter új finanszírozásban gondolkodik, ezért ebbe a témába nem mennék bele részletesen. Egyébként azok közé tartozom, akik szerint az orosházi önkormányzat többsége rosszkor hozott egy személyi döntést. Gervain doktorra gondolok, ebben a nehéz időszakban szükség lett volna a kapcsolatrendszerére és kemény stílusára. Szintén hiányzik a szarvasi körzet majdnem 30 ezer embere és az utánuk járó finanszírozás. Még mindig tisztázatlan, hogy miért mentek át a csabai kórházhoz. A kórháznak át kell gondolnia a szerepét a környező kórházakhoz képest, és minden adódó lehetőséget meg kell ragadnia a jövőben.
A helyi testületben többször felmerült az ön „igazolatlan” távolléte.
Kisstílű dolog, nem ér annyit, hogy bosszankodjak, de ezután majd telefonálok. Sajnálatos, hogy amikor nincs kamera, akkor az ember segítségét kérik, amikor meg van kamera, akkor ilyen dolgokkal jönnek, mint a távollét, vagy a tiszteletdíj. Hiába kértem, hogy az önkormányzat utalja át a díjamat egy egyesületnek, nem lehetett. Azóta saját bankszámláról utalok a Békés megye Fenntartható Környezetéért Egyesületnek. Miniszteri kinevezésemkor felmerült, hogy lemondok a testületi tagságomról. Azonban az MSZP orosházi szervezete a frakcióval közösen úgy döntött, nem ezt az utat választja. Ez nem az én döntésem, és amíg nincs más döntés, fenntartom tagságomat, és igyekszem eljönni a testületi ülésekre is.
A pályázatok támogatása kapcsán többször érte az a vád, hogy nem segíti Orosházát. Valóban így van?
Ha egy pályázat forráshiány miatt nem nyer – például a bölcsőde – ott Fetser János és Varga Zoltán hibázott. Amikor pedig nyer egy pályázat – például az Ifjúság utcai óvoda – az kizárólag az önkormányzat ügyességének köszönhető. Ez is kisstílű dolog, és csak azért reagálok, mert a közvélemény nem tudhatja, hogy nem így van. Csak azt a pályázatot támogathatom, amit szakmailag itt jól megoldanak. Együttműködés nélkül ez sem megy.
